Miért a pythonnal szenvednek?
A sok kezdő miért a pythonra cuppan rá? Ahelyett válaszhatna valami sokkal jobb nyelvet, mondjuk pascalt. Az mégis csak többet ér, mint az interpreteres, tetű lassú python. Ha tovább folytatja a tanulást, ha felhagy vele egy idő után, akkor is jobb választás a pascal, mert azzal legalább létre tud hozni natív alkalmazásokat, amikhez nem kell futtatási környezetet installálni, mint a pythonhoz.
Ráadásul, a pascal kifejezetten tanulás céljára lett tervezve.
válasza:
válasza:Szeintem egyik választás sem jó, de attól függ miről beszélünk.
Egy 12 éves gyereket, nem kéne C/C++ világába bele dobni, mert soha az életben nem fogja érdekelni a szakma.
Viszont egy egyetemistát már simán bele lehet dobni ebbe a világba és sokkal jobb is, hiszen ha valaki csak az anyag absztraktált maga szintű nyelvekkel találkozik, soha sem fogja megérteni igazán mi is az a programozás.
Orvosokat is nem véletlenül traktálják agyon az alapokkal és nem azzal kezdni, hogy "Na vágjunk fel egy tetemet, nézzük meg mi van benne aztán út közben magyarázom a többit".
Szerintem attól függ ki mennyire veszi komolyan a szakmát, milyen céljai vannak és az életének milyen szakaszában van.
Simán eltudom képzelni, hogy jó ötlet egy 14 évessel pythonozni vagy akár pascallal is szórakozni, de max bemutató szinten, hogy alap koncepciókat elmagyarázzanak.
válasza:Az egyik "legismertebb" összehasonlítás (tiobe index) szerint a Pascal jelenleg a 198. helyen áll a listában. Ennél még az Ada és az Assembly is előkelőbb helyen van (a Cobolról ne is beszéljünk). A Delphi és az object Pascal (amiknek már a nevükön kívül alig van közük az alap pascalhoz) is a 11. helyen áll. Kb. billeg az assembly-vel. Van amikor az assembly megelőzi, van amikor a Delphi van előbb.
Egyszerűen a Pascal fölött eljárt az idő. Felesleges ezzel terhelni bárkit is. Olyat tanítani amivel semmire nem megy az életben. A henteseket sem kőbaltával kezdik el tanítani, hogy azzal is lehet húst feldolgozni. bár a kőbalta legalább nem volt technológiai zsákutca.
válasza:23# Mondjuk ez szerintem nem jó hozzáállás, hogy nem szabad "Olyat tanítani amivel semmire nem megy az életben".
BME VIK Mérnökinformatikus képzésén a Bsc alatt kb 11 programozási nyelvvel találkozol. Ezek között van grafikai programozó nyelv, gyors prototípus készítéshez pl.: LabView vagy hardver leíró nyelv, mint a VHDL stb...
Mind kell, hogy egy általános jó ismeretet adjon az informatikáról. Én is azt hittem, hogy hülyeség például a LabView. Mért nem írják az egészek simán C++ban? Elég egyszerű lenne, de kb 3 IITs előadás után rájöttem, hogy azért mégis csak van értelme. Egész érdekes, de én soha sem fogom használni.
Én nagyon félnék attól a szakembertől, aki 18 évesen elkezdett Javascripttel programozni, majd úgy eljut senior státuszba, hogy csak Javascript és Typescripttel találkozott és persze hallomásból hallott 1-2 dologról, de tudjuk, hogy az milyen.
Szerintem teljesen oké ha valaki olyan dologgal indul neki a programozás tanulásnak, amit soha az életben nem fog használni, csak a tanulásra. Szimplán a perspektíva nyerés miatt.
Most egy pythonosnak próbáld már elmagyarázni mi folyik a nyelve mögött. Lehet koncepcionálisan rábólint, hogy "érti", de élete végéig csak egy black box lesz neki.
Ebből jönnek azok a csoda emberek, akik úgy seniorak, hogy "Amikor előjön az ez az error, akkor ezzel megtudom oldani.", mert látták már 10x, de amúgy ötletük sincs mit csinálnak.
válasza:24. “ BME VIK Mérnökinformatikus képzésén a Bsc alatt kb 11 programozási nyelvvel találkozol.”
Többet érnének vele, ha max. 3-4 nyelvet tanulnának a hallgatók, de azt rendesen. “Ezermester nincs, csak ezerkezdő.” (Mérő László)
válasza:25# Ez olyan mint az érettségi. Nem azért tanulsz Petőfiről, mert történész vagy irodalom tanár akarsz lenni vagy kitudja mi.
Átalános műveltséget akarnak adni, aminek kontextusában a jövőben jobb döntéseket tudsz hozni.
válasza:"Miért a pythonnal szenvednek?"
Azért mert a kezdők 90%-ból úgysem lesz soha programozó. Nem véletlenül az online kurzusok 95%-a a kezdőket célozza meg és nem haladó koncepciót oktat, mivel arra nem lenne piac.
A lelkes kezdők minimum 80%-a úgyis feladja a programozási karriert az első 3 hónapban. Arra az időre pedig tökéletes a nyelv, mivel ha a C++-szal kezdenék akkor 1 hét után abbahagynák.
válasza:Többféle ok miatt is lehet előnyös a python használata kezdőknek. Az egyik, hogy a python könnyű és könnyen tanulható nyelv, ami miatt könnyen bele lehet merülni, gyakorlatilag bármilyen előképzettség nélkül. A másik, hogy a pythonban rengeteg elterjedt modul és keretrendszer áll rendelkezésre, amelyek segíthetnek a programozási feladatok teljesítésében.
Ezenkívül a python programozási nyelv nagyon sokoldalú és felhasználóbarát, rengeteg szövegfeldolgozással, adatvizualizációval és adatkezeléssel kapcsolatos funkcióval rendelkezik. A nyelv nagy előnyei közé tartozik, hogy könnyű prototípusokat készíteni vele, amelyeket gyorsan ki lehet próbálni és finomítani.
A pascal nyelv valóban hasznos lehet az alkalmazásfejlesztéshez, azonban manapság ezeknek az alkalmazásoknak a legtöbbje web alapú és általában erre a célra az ember nem használt sima pascal-t hanem valamilyen keretrendszert, amely futtatási környezetet igényel. A python kiterjedt moduljai és keretrendszerei elérhetővé teszik a webalkalmazások készítését is, mint például a Django vagy a Flask, így nem csak kliensoldali alkalmazásokat lehet vele fejleszteni.
Végső soron a nyelv kiválasztása az egyén preferenciájától és az alkalmazási céljától függ. Mind a pascal mind a python használata előnyös lehet, attól függően, hogy milyen célkitűzéseik vannak és melyik nyelvnek az ereje igazán előnyös a céljuk eléréséhez.
(Nem saját vélemény, a CheatGPT3 írta)
A tiobe index, ami egy manipulált és manpulatív lista, nem is tudom, hogy jön ide? Abszurd. Ha van sokszorosan lelakott, idejét múlt és eredendően alkalmatlan programozási nyelv, akkor az a basic. És ez a basic a tiobe listán a maga silányságához képest kifejezetten előkelő helyezést ér el. A hatodik. Az a kitétel sem áll, hogy a delphinek semmi köze ne lenne a pascalhoz. Ugyan, miért nem? A delphi egyébként nem is nyelv, hanem fejlesztői környezet, de legyen úgy. Ez a delphi a pascal nyelv OOP változata, amiben benne foglaltatik a pascal nyelv a maga teljességében. Ami azt jelenti, hogy ha valaki a procedurális pascalban megszerzett tudásával ír egy programot, akor azt bármelyik object pascal (delphi!) fordítóval le tudja fordítani. Ez pedig kololy fegyvertény, mert azt jelenti, hogy a tudása nem vész kárba, sőt, bővíthető is az OOP irányába.
Érdemes most elvonatkoztatni attól is, hogy az ipar mennyire használ egy nyelvet és mennyire nem, ugyanis itt nem az iparban, hanem az oktatásra való alkalmasság a kérdés. És ebben nem lehet kétséges, hogy a Pascal vezet, még hozzá körökkel a Python előtt, ugyanis a Pascal egy feszes, akkurátus, precíz, logikus nyelv. A Pascal nem megy le kutyába, tehát véletlenül sincs olyan lehetőség, ami a pythonban default, hogy értékadás kinézhet így, hogy 'A = 2' mivel nincs ilyen, hogy 'A = 2', csak olyan van, hogy A legyen egyenlő kettővel. És bizony, ennek a logikai minimumnak még az a szir-szar basic is eleget igyekezett tenni a LET A = 2 formulával. A pascalt divatból utáló kismikulások persze erről mit sem tudtak, ezért kezdték el ekézni a pascal, amúgy remekbe szabott szintaxisát az értékadás felől közelítve, amiben egyébként a kettőspont azt jelenti, hogy 'legyen'.
var
A : integer; // azaz, A legyen integer
A := 2; // azaz, A legyen egyenlő kettővel.
A python nyelv sebességbeli problémájára nem is térek ki hosszan, mert aki ebben vitázni akar, az nem is akar mást, csak vitázni, cél nélkül. Ő inkább nézze meg ezt a rövidke videót,
https://www.youtube.com/watch?v=eUG6ub1EEFs
ahol is igazolást nyer, hogy a Python sokszor, számszerűen 11-szer annyi futásidőt igényel, mint a Pascal. De ez még egy kíméletesebb komparátor teszt, mert lehetne olyat is prezentálni, hogy a Python félezerszer több időt igényel a Pascalnál. Tehát ami a pascalban írt programnak csak tíz másodpercébe telik, ugyanazzal a Python majdnem másfél óráig elszarakodik. Szóval, a Pythonnak tényleg nem a sebesség a legfőbb erénye.
A Pascal mint nyelv, nem avult el, csak részben kiszorították más nyelvek, de nem az alkalmatlansága, zsákutca mivolta miatt, hanem azért, mert az elvárások és a körülmények megváltoztak. Elterjedt a WEB és ezzel inkább a nyílt szabványoknak kedvezett a szerencse, a technológiai lapjárás. De ez még mindig nem jelenti azt, hogy a Pascal alkalmatlan lenne arra a szerepre, amit az alkotója neki szánt. Alkalmatlan inkább az a sok kis rövidnadrágos mitugrász volt, aki fogalmatlanul, érdemi ismeret nélkül is elkezdte 'utálni' a Pascal nyelvet, csak azért, hogy valamivel megmagyarázhassa a maga lustaságát, butaságát, alkalmatlanságát, a tanuláshoz való, sajátosan silány viszonyát. Ennek utózengéi észlelhetők itt is.
De ettől még áll, hogy ha a programozást, mint tárgyat vesszük, akkor a Pascal a maga feszességével, erős típusosságával, kezdőkhöz való előzékenységével sokkal jobb választás, mint bármi más. A pascal nem igényel indentált kódot, mert a kezdő keserveit nem kivánta az alkotója ezzel is tetézni. Nem tesz különbséget kis és nagybetű között még változó azonosítók szintjén sem, mert segíteni és nem gátolni akarja a kezdőt. A pascal forrásba nem kell include-olni (Uses) semmit, mert a nyelv alapban tartalmaz mindent, amire szükség van, vagy szükség lehet a továbblépéshez. A pascalnak világos, egyszerű a szintaxisa, ezáltal biztosítja a könnyű olvashatóságot, ami szintén egy módfelett kezdőbarát tulajdonság.
Valaki írta, hogy ő pascalt tanult és 'ugyan, mire megy vele?' Ha mást tanult volna, népszerűbbet, akkor most jobb helyzetben lenne, gondolja ő. Neki azt tudom válaszolni, hogy a révbe ért vándor mindig azt képzeli, hogy a másik, a be nem járt út lett volna a rövidebb, a kényelmesebb.
Ha azt vesszük, hogy alapszinten pascalozni egy átlagos képességű emberkének 100 egység befektetés kell, akkor a többi nyelv ugyanolyan szintű megismeréséhez ennél sokkal több kellene. Tehát, ha ő Pascal helyett mást tanult volna, akkor azzal a mással még annyira sem menne most, mint a Pascallal, erre mérget vehet. A pascalnál egyetlen egy van, ami könnyebben tanulható, ez pedig a basic. Csak a basicre éppen az áll, ami a pascalra nem, hogy eljárt felette az idő. Igaz, a semminél a basic is jobb, több. Ha azt nézzük, hogy ki jár jobban azok közül, akik időt szántak programozás tanulására önmaguk, otthoni környezetben, akkor biztos vagyok benne, hogy a Python végezne a Pascal és a basic mögött, ha a tanultak hasznosíthatóságát vesszük alapul. Munkába állni ugyan egyik nyelvvel sem tudna, de a saját igényeit a Pascallal tudná a legobban kiszolgálni.
válasza:29. “a Python sokszor, számszerűen 11-szer annyi futásidőt igényel, mint a Pascal”
Csak? Az semmi. A Pythont is lehet gyorsítani rengeteg módon (PyPy, numba, Cython, codon stb. stb.), de amire használjuk, arra nem kell.
A Pascalból alapvető könyvtárak és numerikus képességek hiányoznak.
Programozási szempontból, még egyszer, nem támogat teljesen alapvető funkcionális műveleteket (pl. map, filter, apply, reduce stb.), egy teljesen elavult nyelv.
Ha erősen típusos, modern nyelvet keresel oktatási célra, akkor ott van a Go nyelv. Egyébként meg teljesen jó a Python – és sokkal hasznosabb is, mint a hétköznapi életben teljesen hasznontalan Pascal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!