Az univerzum tágulásával kapcsolatos feltevés valóban téves lenne?

#39, diploma előtti úr

"Antigravitácios, ami azt jelentené, hogy a távolság novekedésével arányosan novekszik a taszíto hatás. Ez torténik? Nem. Legalábbis Dávid Gyula szerint."

Nem, az antigravitációs hatás nem ezt jelenti. Ahogy a gravitációs hatás sem azt jelenti, hogy a távolság növekedésével egyre erősebb a vonzás, ugyebár. Egyszerűen azt jelenti, hogy az általános relativitáselmélet egyenleteiben nem vonzó hatású téridőgörbület lép fel, hanem taszító. És természetesen senki nem is állított olyat, hogy a távolsággal növekedne a hatása. Ezt nem tudom, honnan vetted. Dávid Gyula hasonlata abból a szempontból veendő komolyan, hogy tényleg ilyen a hatás jellege, mármint mintha az egyes térrészek egymást taszítanák. De erősen gyanítom, hogy nem anyagi természetű, vagy legalábbis nem ismert anyagi formától származó. Nem arról van szó, hogy antigravitációs részecskék taszítanák egymást minden irányban egyformán, mert akkor valóban az lenne, amit mondasz, illetve amit ő mond. (Ez lényegében a newtoni állandóállapot elmélet analógiájaként is értelmezhető, csak nem gravitációval, hanem antigravitációval.)

"Miért nincs olyan, hogy antigravitácios lencsehatás? Mert gravitácios van. Az antigravitácio pedig nem más mint gravitácio, csak a vektorok mutatnak más irányba...azaz ha a gravitácio gorbíti a teret, akkor az antigravitácio idézőjelesen homorítja. Egy pontbol érkező fénysugarakat kellene észlelni, de nincs ilyen. Hogy van ez?"

Ez azért elég szimpla így, nem gondolod? Jelenlegi tudásunk szerint a téridő-görbület forrása az anyag energia-impulzus tenzora. Ha csak az ismert anyagi formákra korlátozódunk, akkor nem kapunk az egész Univerzumot átszövő antigravitációs hatásokat, de még lokális antigravitációs gócokat sem. Következtetés? Vagy léteznek az anyagnak eddig nem ismert formái (egzotikus anyagi formák) vagy az általános relativitáselmélet egyenletei nagy léptékben nem adják vissza pontosan a téridő szerkezetét.

Antigravitációs lencsehatás? Ezen pontosan mit értesz? Mutass nekem egy sokaságot, amelyben a kozmikus léptékben is jelenlévő antigravitáció okozta görbület miatt széttartó fényszerű geodetikusok végül mégis egy pontban találkoznak.

"Az antigravitácio pedig nem más mint gravitácio, csak a vektorok mutatnak más irányba..."

Amíg neked ilyen egyszerű, általános iskolai kép él a fejedben a gravitációról, addig szerintem fölösleges bármiről is vitatkoznod. Kérlek, ne vedd ezt nagyképűségnek. Egyszerűen arról van szó, hogy az ismeretek hiánya miatt nemhogy kvantitatív, de még kvalitatív értelemben sincs akkora rálátásod a témára, mint kellene. Tehát lehet gúnyolódni diplomán, de hidd el, hogy azt sem ingyen, sem pénzért nem osztogatják, a hiánya pedig ez esetben nem előny, hanem hátrány.

Ha még érdekel Palacsinta grr, a válasz a főkérdésedre: igen, ebben a formában (a kiegészítések nélkül) valóban téves.

Gratula Wadmalac, itt is brillíroztál!

#42

A matematika 4 alapműveleten alapul, amiből 3 származtatás jellegű. A matematikai összes felsőbb művelete ezekre vezethető vissza, ahogy segítségükkel bármely matematikai probléma megoldható. Tehát elméletileg akár általános iskolás számtannal is megoldható lenne akár a legkomplexebb matematikai probléma is. Ezért én nem lovagolnék a kérdező tudásszintjén, különösen azért nem, mert az antigravitáció-gravitáció-vektoros példája meglepően közel áll a legújabb modell által előrejelzett valóságképhez (ami azért kicsivel bonyolultabb, de a kérdező legalább gondolkodik).

A tudás önmagában semmit sem ér, ha nem tudjuk alkalmazni. A képzelőerő pedig fontosabb, mint a tudás (idézet a Holnapolisz című filmből).

Vegyünk egy egyszerű matematikai példát, mondjuk a Collatz tételt. A bizonyítását megelőző lépések egyike, hogy bemutatjuk a Collatz tétel logikai terének egyes sajátosságait. Ezek egyike, hogy elégséges feltétel a tételt a páratlan számokra bizonyítani (ez olyan, mint a nagy Fermatnál a megelőző lépések, az előjelre és paritásra vonatkozó megállapítások).

Eddig a matematikusok is eljutottak.

Most használjuk az általános iskolai matematikai és logikai ismereteinket, és a következőket vehetjük észre: van a természetes számok halmaza, amit kettéosztunk páros és páratlan számokra. Az általános logikai ismereteink szerint ha a teljes (az összes természetes számot tartalmazó) halmazra teszek egy arra igaz megállapítást, akkor az arra, és mindkét részhalmazára is igaz lesz. Ha valamelyik részhalmazára teszek egy arra igaz megállapítást, akkor az az adott részhalmazra igaz lesz, a teljes halmazra viszont nem biztos. Collatz logikai terének a sajátossága, hogy az ilyen felosztású két részhalmaza közül bármelyikre egy arra tett igaz megállapítás igaz lesz a teljes halmazra. Tehát általános iskolás ismeretekkel tettünk egy olyan megállapítást Collatzra, amelyet a matematikusok ugyan matematikailag megfogalmaztak, jelentőségét viszont nem ismerték fel. Ebből (szintén általános iskolás ismeretekkel) megtehető a Collatz tétel bizonyításának következő két előkészítő lépése (ahogy valójában az egyes számú legegyszerűbb bizonyítása is).

Úgyhogy én senkit sem minősítenék "tudásszintje" alapján. A tudás (Platón szerint) "igazoltan igaz hit". De szerintem ő az "igazolt" szó alatt nem pont diplomát értett.

Amúgy tetszettek az okfejtések. Köszi.

"Tehát elméletileg akár általános iskolás számtannal is megoldható lenne akár a legkomplexebb matematikai probléma is."

Igen, ez egy általános iskolai szintű megfogalmazása annak, hogy a felsőbb matematika mennyivel több, mint az általános iskolás. Épp csak azoknak a gondolkodási sémáknak az ismerete hiányzik, amitől a felsőbb matematika több lesz az általános iskolainál.

Ugyanez igaz a fizikai modellalkotásra is.

#45

Magadnak mindenképpen. Semmitmondásban és mellébeszélésben verhetetlen vagy. Nemcsak ebben a topicban, máshol is.

#46

A természetes számok halmazán legyen g=tetszőleges páros, u=tetszőleges páratlan és t=tetszőleges természetes szám. Nézzük az alábbi két megállapítást:

a.) g=2*t

b.) g=(2^n)*u, ahol ha n=0, akkor igaz, hogy (g=u)?!!!

Szerinted mit írtam ide általános iskolai matekkal fensőbb matematikában jártas, beképzeletlen barátom? Mi az a.) és a b.)?

"Felháborodott anyuka: - nem értem. A gyermekem eminens tanuló! Mindent megtanult, a matematikát is! Mi a baj vele? Miért kapott csak négyest?

Pista bácsi (matektanár): - nincs ezzel a gyerekkel semmi gond! Nagyon jól tudja a matematikát! Csak nem érti..."

Még egyszer mondom (csak hogy mellébeszélhessek...):

"Imagination is more importent than knowlegde." (Wallpaper in "Tomorrowland")

Egy semmitmondó ajándék:

"A fizikával nézzük a világot, a matematikával látjuk a világot, a filozófiával pedig értjük a világot."

Idézet tőlem.