Szerintetek lehet evolúciós erő az emberi akarat/öntudat/döntés?
Lehet az emberi döntés - vagy az a mögött álló emberi tudat - szelekciós tényező? A természetes szelekció, és a szexuális szelekció mellett elférne ez az erő szerintetek?
Itt most nem feltétlen csak az ember környezetre gyakorolt hatására gondolok. Inkább a szexuális szelekcióban szeretném ezt értelmezni.
Ugye tudjuk, hogy a nők inkább a hierarchiában (bármi féle) felettük lévő férfiakat preferálják. Ennek meg van az evolúciós háttere, hogy miért. Viszont amikor két azonos képességekkel rendelkező hím közül választ (tehát hipotetikusan nincs közöttük a gének reprezentációjának szintjén minőségbeli különbség), akkor nem az emberi döntés befolyásolja az evolúció folyásirányát?
Az önző-gén elméletet hagyjuk, mert bár választ ad, de szerintem nem minden tekintetben kielégítőt.
köszi a válaszokat :)
válasza:#1 Szerintem választ adtál a kérdésemre. Onnantól, hogy az személyiség laza kapcsolatban áll a genetikával, az már predikálja a személyiségfejlődésben az egyén felelősségét (lám, a pszichológia is ezen az állásponton van). Ergo a döntés evolúciós tényező.
A kérdésem inkább arra vonatkozik, hogy a döntést lehet-e az evolúciós paradigmán belül értelmezni. Lehet-e azt mondani, hogy az emberi döntés olyan szelekciós erő, mint a természetes szelekció például. Ha pedig nem, akkor egy esetleges paradigma váltás során elképzelhetőnek tartjátok, hogy beveszik?
válasza:Erre szerintem elég egyértelmű a válasz, ha átgondolod hogyan működik az evolúció.
Ahogy megjelent az összetettebb, nem csak reflexes idegrendszer az állatvilágban, amely lehetőséget adott különféle komplex viselkedésformákra, és változatos "személyiségjegyekre"... ez része az evolúciónak.
válasza:Egyébként tudományos szempontból nem tennék különbséget emberi vagy állati "döntés" között.
Mindkettő egy fejlett szuperszámítógép inputjaira és belső állapotára adott válasz.
Csak az ember agya komplexebb, és kijöhet olyan eredmény is döntésként, ami nem egyértelműen logikus elsőre, vagy hosszútávon hasznos csak, nem ösztönösen. (Pl tanulok, karriert csinálok stb)
válasza:Két férfi között, akik ugyanolyan magasan állnak a hierarchiban, általában a nők azt választják, amelyik többet beszél. A nők szeretnek sokat csacsogni, és azt választják, amelyikkel többet lehet beszélni. A beszéd egy olyan szükséglet az embereknek, mint a szex. Sok esetben még fontosabb. Így hát az evolúció során úgy fejlődtek ki az emberek, hogy a beszédesebb emberekre bukjanak. Tudom, mert nem vagyok beszédes típus, és ez iszonyatosan megnehezíti a barátszerzést. Aki sokat tud beszélni, az már alapból nagyon nagy előnyben van.
"Szerintetek lehet evolúciós erő az emberi akarat/öntudat/döntés?"
Nem tudom jól értelmezem-e, de szerintem ez változó. Van olyan nő, aki csak olyan férfit képes elviselni maga mellett, akinek parancsolgathat, és aki minden szavával egyetért. És van olyan nő, aki szereti, ha a férfi őhelyette hoz döntéseket.
válasza:Semmi értelme cáfolatokat felhozni, mikor az evolúció alapbető működéséből következik ez a tény.
Illetve magamat ismételhetem csak. Az emberi öntudat rendkívüli és csodálatos... de nehogy azt higgyük, hogy a döntéseink bármiben kivételesek lennének.
Az, hogy én este elhívok egy lányt randizni vagy sem... az látszólag tűnik csak tudatos döntésnek. Valójában hatalmas neuronpopulációkban hullámzik ide-oda az bioelektromos tevékenység, és végül ha külső és belső állapotból következően, ok-okozati viszonyokon át átlép egy küszöböt... aktiválódik a motoros programom, és elhívom a lányt. Még mielőtt realizálnám a döntésemet öntudatként, több 100 ms-el előbb.
Hát ennyire játszik szerepet :D
#7
Szerintem te ezt túlságosan is determináltnak írod le. (nem tudom, hogy így is gondolkodsz róla, vagy nem, a szövegedből ez jön le)
Az, hogy elhívom a lányt, lehet, hogy egy bonyolult neuronhálózaton végbefutó reakció, de te csak következtetésre jutsz, hogy a lányt el kellene hívni. A motoros funkció utána tudatosan indul el, és tudatosan nyúlsz a telefonért. A te hasonlatodtban a tudat szerepét a szuperszámítógép játsza el.
A biológia csak ilyen mértékű választ képes adni erre a kérdésre, és lássuk be, hogy nem ez a legteljesebb válasz. A tudomány más ágai (filozófia, pszichológia) máshogy vélekednek erről, és nem tiszta, hogy hol van az igazság. Valószínűleg valahol ezek között :)
Cáfolatot azért érdemes hozni, ha tudsz, mert akkor meg tudod erősíteni az érvedet. Valamint tudomásom szerint ez nincs kijelentve a tudományban, hogy az emberi döntés evolúciós erővel bír, és hogy ezt így kezelnék és vizsgálnák. Ezért csak szubjektív ténynek kezelem.
Nem szeretem az ilyen abszólút állításokat, mint a "Az emberi öntudat rendkívüli és csodálatos... de nehogy azt higgyük, hogy a döntéseink bármiben kivételesek lennének.".
Biológiai szempontból valóban nincs különbség egy állat és egy ember döntése között. De ha csak ezen a szemüvegen át vizsgálod a világot, rengeteg választól elesel (és ki tudja, lehet 1-2 olyan információ hatására más választ generálna a szuperszámítógéped javára válna :) )
válasza:Számomra (agykutatóként) egyetlen tudományos módszertan létezik, amellyel vizsgálhatóak az agy funkciói.
Az emberi öntudat egy nehezen vizsgálható terület... viszont itt ha jól értem te a szabad akarat kérdését próbálod idevenni.
A probléma az, hogy ezeddig még a nemdeterminisztikus kvantumkáosz sem tudta a "szabad akarat" elméletét bizonyítani.
Ha determinisztikusan fogjuk fel az agyat mint szuperszámítógép, az ősrobbanástól kezdve meg van írva az hogy elhívom 20:00-kor a lányt.
A nemdeterminisztikus kvantumkáosz csak azt jelenti, hogy nem megjósolható a rendszer működése még végtelen számítási kapacitással, minden elem ismeretével sem. A működés kimenetel viszont véletlenszerű, és ez az idegsejtek óriási makrorendszerében kiegyenlítődik. Tehát marad minden a múlt emlékei és külső hatások inputjából következő outputtal, csak nincs minden pontosan elrendelve, van mikro szinten véletlen kimenet. Mivel a neuronok közvetlenül össze vannak kapcsolva, ezért véleményem szerint a kvantumhatások és véletlenek kioltják egymást nagy skálán.
Az inputokból keletkezett egy döntés, de azok már konkrét mérhető állapotok.
Ebben hol a tudatos döntés?
A motor programomat aktiválta a motoros kérgem, miután a döntésekért felelős pályáim átlépték a küszöböt, kiértékelve az inputokat és elhívom a csajt.
A lényeg, hogy a nemdeterminizmus csak annyit mond ki, hogy nem jósolható meg az adott komputáció az inputokból. Csak valószínűség.
mhm, értem.
A biológia úgy tűnik, hogy nem ad ennek teret egyelőre.
Köszönöm a választ, adott egy kis gondolkodni valót. Bár, hogy teljesen őszinte legyek kicsit elkeserített a válasz. Elkeserített ez a szélsőségesen redukcionista nézet, és vélemény. Amibe nem tudok belekötni.
Klínikai pszichológusnak készülök, és ebből (is) adódóan holisztikusabb gondolkodású vagyok.
Talán itt is inkább az érvényes, hogy bizonyos szabályok csak a létezés bizonyos síkjaira érvényesek. Az analízis különböző szintjein külünböző (tudományos) eszközöket kell alkalmazni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!