Szerintetek lehet evolúciós erő az emberi akarat/öntudat/döntés?
Lehet az emberi döntés - vagy az a mögött álló emberi tudat - szelekciós tényező? A természetes szelekció, és a szexuális szelekció mellett elférne ez az erő szerintetek?
Itt most nem feltétlen csak az ember környezetre gyakorolt hatására gondolok. Inkább a szexuális szelekcióban szeretném ezt értelmezni.
Ugye tudjuk, hogy a nők inkább a hierarchiában (bármi féle) felettük lévő férfiakat preferálják. Ennek meg van az evolúciós háttere, hogy miért. Viszont amikor két azonos képességekkel rendelkező hím közül választ (tehát hipotetikusan nincs közöttük a gének reprezentációjának szintjén minőségbeli különbség), akkor nem az emberi döntés befolyásolja az evolúció folyásirányát?
Az önző-gén elméletet hagyjuk, mert bár választ ad, de szerintem nem minden tekintetben kielégítőt.
köszi a válaszokat :)
válasza:"Nos, az én véleményem az, hogy nem volt ilyen fizikai/fiziológiai előny, hanem már kezdetben is a mellet azok az érzelmek helyezték pole-pozícióba, amikről beszélsz, csak eleinte persze sokkal kisebb erővel jelentkezett ez."
Szerintem volt, a tápszer, sőt a tehéntej, vagyis a szarvasmarha háziasítása előtt nagyon is sok múlhatott azon, hogy elegendő teje van e az anyának, mert ez biztosította, hogy a megszületett csecsemő nem éhezik, hanem elegendő táplálékot kaphat és így optimálisan fejlődik majd.
Evidenciának gondoltam ezt és lényegében az ennek pótlására irányuló törekvésre akartam felhívni a figyelmet.
Az állatvilágban amúgy is sokan 'púderozzák' magukat párosodáskor, a madarak dürrögnek és megszínesednek, de már a halak is íváskor egészen káprázatosak tudnak lenni, mindenki igyekszik többnek, jobbnak mutatni magát, a férfiak is düllesztenek a csajok közelében, beszívják a pocakot, hogy ne csak a nők praktikáit emeljem ki.
Minden élőlény igyekszik valamilyen előnyt szerezni, mutatni, még ha az nem is létezik.
Szerintem nem tévedek a nagy mellet illetően, de ne ragadjunk ezen le, vehetjük a hajfestést, ami már az ókorban is dívott, vagy a természeti népek szépészeti technikáit, törekvéseit.
Szerintem az ősembernek is volt udvarlási technikája, módszere, amivel igyekezett dominanciát teremteni magának és a nőknek is megvoltak a praktikai, amivel hódítani tudtak.
Ősi módszerek ezek, amivel a jobbik oldalunkat mutatjuk, amik talán nincsenek is és tulajdonképpen becsapjuk a leendő párunkat, aki bekapja a csalit és nehéz neki később szabadulnia, ha már túljutott egy ponton.
Így a döntésünket, párválasztásunkat megelőzi egy befolyásoló tevékenység de természetesen a közösségi hierarchiában betöltött szerep, helyzet is számított mindig is, már a legtöbb állat esetében is megmutatkozik ez, amelyek csoportban élnek.
Dominanciát szerezni így, vagy úgy, elsődleges cél minden esetben.
válasza:"Szerintem volt, a tápszer, sőt a tehéntej, vagyis a szarvasmarha háziasítása előtt nagyon is sok múlhatott azon, hogy elegendő teje van e az anyának"
Sajnos nem értem, hogy ennek mi köze ahhoz, hogy a szép kerek szabályos mell, rajta a szintén nem mindegy, hogy hol van a nem mindegy milyen alakú mellbimbó kialakuljon.
Szerintem nem érthető, amit írtam, ami nem biztos, hogy a te hibád... :(
Ha valami olyasmi sztereotípiába tévednél, hogy egy női mellben annál több a tej, minél nagyobb, hát az nem így van. A mellek nagysága egyszerűen a benne lévő zsírszövetek mennyiségétől függ, és mivel a tejtermelés mennyiségért az emlőmirigyek felelősek (ill. azok stimulálásának intenzitásától), így az égvilágon semmi köze a mellméretnek ahhoz, hogy mennyi anyatejet termelnek a keblek.
Még egyszer. Úgy látszik hajlamos vagy arról megfeledkezni, hogy még mindig az ember az, akinek egyedül a nősténye gömbölyű mellekkel rendelkezik. Ha a nagyobb mell nagyobb tejhozamot jelentene, akkor ez megjelent volna más emlősök esetén is.
Ott van pl. a kacsacsőrű emlős, amelyek emlők nélkül, de mégis tejjel táplálja a kicsinyeit úgy, hogy a "lapos" testén a hasi bőr alól szivárog ki a teje az elszórt mirigyekből, konkrétan mint az izzadtság.
Tehát a tejhozam nagyságát az égvilágon semmilyen módon nem determinálja a kebelméret.
De még ha így is lenne, akkor is a női mell túl szabályos, szó szerint túl szép.
Továbbá attól mert a nők szeretnek tollászkodni, szépíteni magukat, attól sem fog gömbölyödni a mellük.
válasza:"Tehát a tejhozam nagyságát az égvilágon semmilyen módon nem determinálja a kebelméret."
Eddig úgy tudtam, hogy igen, de lehet, hogy tévedek.
" attól mert a nők szeretnek tollászkodni, szépíteni magukat, attól sem fog gömbölyödni a mellük."
De kitömni mindig is kitömték, most már szilikonnal, régebben máshogy.
Tessék tanulmányozni az evolúciós pszichológia álláspontját.
A tudomány szerint több oka van annak, hogy miért duzzadt meg az emberi nőknek a mellük. Az egész ott kezdődik, hogy az ember egész évben képes szaporodni. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy sikerült függetlenedni kismértékben a környezettől: Tűz, vadászat, gyűjtögetés, állandó, biztonságos lakhely stb.
Az emberi nőknél úgynevezett rejtett ovuláció van. Ez azt jelenti, hogy míg pl. a csimpánzoknál a jól látható fizikai változások indikátorként funkcionálnak a hímek számára,(a nemi szervek megnagyobbodása, színes lesz (piros), mert vérrel telik meg;mellek megduzzadnak), ez az embereknél máshogy van. Nálunk állandóan duzzadtak a nők mellei. Ennek (rejtett ovulációnak) egyik feltételezett célja a hímek elbizonytalanítása (mert ugye hiába egész évben termékenyek, nem minden nap azok), másrészt pedig segít a stabil párkapcsolat kialakulásában (jobb ha mellette maradok, mert akkor mindig tudok párosodni, így tudom maximalizálni az esélyt arra, hogy az én utódomat hozza világra)
Na most, a nagy, szép, szimmetrikus mellek több mindent jelezhetnek: jó genetikai állományt; a szimmetria szintén a jó genotipus indikátora, de az egészség indikátora is; a vonzó külső a nőkben fiatalságot tükröz, ami a hímeknek azért fontos, mert a fiatalság magasabb reprodukciós értéket (több utódot hozhatnak világra) jelent. Ez azért fontos, mert a nők csak korlátozott ideig termékenyek (menopauza).
Ezzel magyarázható a MILF jelenség. Hiába idősebbek ezek a nők, fiatalosan néznek ki, ez a hímek szemében magasabb reprodukciós értéket jelent.
Tehát összességében elmondható, hogy a nagy mell azért vonzó, mert fiatalságot tükröz, egészséges és jó genetikai állománnyal rendelkező tulajdonosról árulkodik.
#Pombe
Hidd el, hogy számoltak a tudóósk azzal is, amit te mondasz :)
De ahogy te fogalmazol az ember "szépérzéke" csak egy idő után nyúlhatott ebbe bele. Először a tisztán túlélési funkciók hatották rá, mert csak az után tudsz elmélkedni arról, hogy mi a szép a párodban, ha elég fitt az életközösséged ahhoz, hogy legyen elég táplálékotok.
válasza:"Hidd el, hogy számoltak a tudóósk azzal is, amit te mondasz :)"
Elhiszem, ha mutatsz rá példát.
A gömbölyű mellnek semmilyen olyan jellegű üzenete nincs, hogy jobb attól a genetikai állomány. Abba a hibába esel, hogy már egy genetikailag letisztázott helyzetből indulsz ki.
Ahogy a feldíszített bögre se árulkodik arról, hogy jobb lenne, mint a nem feldíszített, holott mind a kettő remekül mutatja a szimmetriát, és ennek semmi köze a fiatalsághoz vagy öregséghez se, se a jobb szaporodási mutatók hirdetéséhez. A díszes bögre egyszerűen szebb, és kész, és az nekünk jobban tetszik.
Az előember szépérzéke meg már minden további nélkül kialakulhatott a domborodó mell előtt is, ahol egyszerűen a nőiesség és a kellemes látványt nyújtó gömbölydedség érzete asszociatív jellegűvé vált.
Szeretném felhívni a figyelmed arra (harmadszorra), hogy már a bonobó hölgyeknek is kerekdedebb a melle, mint a közönséges csimpánzé. Teszem meg ezt harmadszorra... Ha ennek bármilyen genetika jobbságot kellene hirdetnie, akkor a közönséges csimpánzoknál is ez működne.
A női mell nem alkalmas semmilyen módon a genetikai fittség hirdetésére (a kialakulás időpontjában vagyunk), mert egyszerűen a túlélést csak nehezíti, és csak gondokat okoz, és az égvilágon semmiféle túlélést elősegítő szerepe nincs. És ha csak úgy megjelenik rajtad két kis szokatlan szimmetrikus dudor, az eszed ágában sem lesz azt úgy értelmezni, hogy hú de jó a genetikai állományom. És nem is lesz az. Ha a dudor tetszik sokaknak, akkor ha jó az a genetikai állomány, ha nem, akkor is fog terjedni, és legfeljebb a genetika utólag úgy változik kényszerűen, hogy a dudorokat már később a szervezet szükséges elemeivé tegye, és csak ekkor kezdhet a jó egészség cégérévé válni, de kezdetben éppen hogy nem, sőt, akár kissé nagyobb arányú szelekciót is okozhat, mint a dudormentességű állapot.
Van olyan elv is, hogy a felegyenesedő hölgyek mellei a popsit imitálják, amit viszont erőteljesen cáfol az, hogy ma is igen nagy figyelmet szánunk a hölgyek szintén igen feminin formájú ezen legalább annyira vonzó fertályára. Magyarán minden elképzelés abból indul ki, hogy az előemberek hóóót buta értelemnélküli lények, akiket csak sodornak a környezeti viszonyok.
A női mellek szimplán szexuális játékszerek gyanánt, és egyszerűen szó szerint díszítő elemekként jelentek meg csak, és az égvilágon de az égvilágon semmilyen más szerepük a dologban nem volt. És az értelem szelekciós iránymutatása termelte ki, kb olyan módon ahogy háziasítunk is (amit egyszerűen sokszor szimplán a szépérzékünk befolyásolt), csak ezt itt magunkkal tettük, ahogy Konrad Lorenz is írja, az ember magát is háziasította.
Látod Pombe ilyenkor kellene utánaolvasni a dolgoknak, és nem ilyen stílusban válaszolni (harmadjára).
A kerek (duzzadt mell) a hímeknek szól. Ez a szexuális szelekció interszexuális vonatkozása. Ez vonatkozik a nemek közti szecuális szelekcióra. Azaz arra, hogy hogyan tudom a legjobban felkelteni az ellenkező nem figyelmét. A kerek (duzzadt) mell erre szolgál. Azért szolgálja ezt a célt, mert a duzzadt mell a fiatalabb nőkre jellemző. A fiatalság a nőknél a reprodukciós érték miatt fontos tényező a férfiak szempontjából.
Továbbá ahogy írtam feljebb a duzzadt emlőkkel folytonos szexuális szignált közvetítenek a férfiak felé. Fentebb leírtam, hogy ez miért fontos.
Mindezeket együttvéve tehát kijelenthető, hogy a nagy mell (egy bizonyos méretig) evolúciós szempontból előnyösebb genotípusra utalhat, mert a nagyobb mellel nagyobb esélye lesz párt találni. Így értettem a jobb genetikai állományt. Szóval ilyen szempontból jogos az a kritikád, hogy nem fogalmaztam helyesen.
"Abba a hibába esel, hogy már egy genetikailag letisztázott helyzetből indulsz ki."
Milyen genetikailag letisztult helyzetre gondolsz? Nem minden nőnek van nagy melle, mint láthatod. Akkor mire gondolsz?
A bögrés példát azért nem jó,egy részt rossz dolgok között húzol analógiát.
Felteszem, hogy egy díszes bögréből inkább iszik az ember, mint egy dísztelenből. Ehhez hasonlóan egy nagyobb mellel rendelkező nő hamrabb talál partnert, mint egy kis mellel rendelkező nő. ÁLTALÁBAN. Persze a mell méreten kívül sok más tényező is szerepet játszik a párválasztásban. De az nem kérdés, hogy a férfiak nagy része a nagyobb mellett részesíti előnyben.
Nem gondolsz bele abba, hogy az előember nem gondolkodott ilyesmin. Neki túl kellett élnie. Táplálékot szerezni és a lehető legjobb partnert megtalálni, akivel a legnagyobb eséllyel hozhat létre erős, egészséges utódokat.
Akire te gondolsz, az a bölcs ember, a Homo Sapiens.
De ő is csak akkor kezdhetett el gondolkodni ezen, hogy mi a "szép", hogyha már volt egy bizonyos fokú egzisztenciális biztonsága. Tehát addig nem tehette meg ezt a lukszust, hogy gondolkodjon, amíg nem volt állandó élelme. Addig pedig csak úgy tudott eljutni, ha "ösztönösen" választott. A mindnekori "szép" fogalomnak pedig biológiai alapjai vannak. Más-más korban más a szép. Régen, a reneszánsz korában még a testesebb hölgyek voltak a szépek (nézd meg a festményeket), de ma már inkább a vékonyak. Miért? Mert a két korban mást és mást jelentett a két tulajdonság. Régebben azt jelentette, hogy bőséges élelme van. A mai modern társadalomban már könnyen elérhető a jó minőségű táplálék. Ergo a szép érzék is eltolódott. Ma az a vonzóbb, aki karcsú, mert az azt mutatja, hogy egészséges.
Nézd meg a Willendorfi Vénuszt. Annak sem kicsik a mellei, és még csak nem is karcsú.
A bonobó majmok és a csimpánzok is más szexuális stratégiát választottak, mint az ember (emberi nők inkább). Ezért más a cél, azokat a legjobban más eszközökkel érik el. Az állandóan duzzadt mell nem tartozik az előnyös tulajdonságok közé.
A csimpánz és bonobó nőstények az ovuláció idején minnél több hímmel próbálnak párosodni. A hímek hierarchiában betöltött pozíciójától függetlenül.
Az emberi nők ettől eltérően viselkednek. Az emberi nők inkább a hierarchiában felettük lévő férfiak közül választanak. Miért? Mert a felettük lévő férfiak jobb szocioökonómiai státusszal rendelkeznek, jobb feltételeket tudnak teremteni a gyermekneveléshez.
"A női mell nem alkalmas semmilyen módon a genetikai fittség hirdetésére (a kialakulás időpontjában vagyunk), mert egyszerűen a túlélést csak nehezíti, és csak gondokat okoz, és az égvilágon semmiféle túlélést elősegítő szerepe nincs."
Itt összekvered a természetes és a szexuális szelekció mechanikáját. A szexuális szelekcióban érvényesül az úgynevezett "elfutó szelekció" elve. Ez azt jelenti, hogy a nőstények azt a tulajdonságot részesítik előnyben egy hímben, ami nagyobb rátermettségre utal, növeli tulajdonosának túlélési esélyeit. Azonban azért "elfutó" szelekció, mert egy idő után már nem azért preferálják a nőstények azt a bizonyos tulajdonságot, mert előnyös, hanem mert egyszerűen tetszik nekik. PL. páva kakas farktollai.
A túlélés szempontjából már majdnem hogy hátrányos a kakasra nézve, azonban vele jól ki tudja fejezni azt, hogy erős, egészséges példány. A természetes szelekció szerint viszont csak hátránnyal jár egy ilyen tulajdonság. Feltűnő, sok erőforrást igényel, stb. Mégis így alakult a faj, mert a szexuális szelekció során a nőstények ezt preferálták.
"A női mellek szimplán szexuális játékszerek gyanánt, és egyszerűen szó szerint díszítő elemekként jelentek meg csak, és az égvilágon de az égvilágon semmilyen más szerepük a dologban nem volt."
Gondolom most már látod, hogy ez miért nem helyes kijelentés :)
válasza:#26: "Látod Pombe ilyenkor kellene utánaolvasni a dolgoknak, és nem ilyen stílusban válaszolni (harmadjára)."
Szerintem jól utána olvastam ezeknek a dolgoknak. Azt is meg merem kockáztatni, hogy jobban is mint te.
És az én stílusommal nem tudom, hogy mi bajod van, de a tiéd eléggé kezd engem elszomorítani. Így én is váltok.
Mondtad, hogy szerinted az én elvemet is figyelembe vették, és kértem hogy mutass erre valamit. Szögezzük le, hogy kiderült, ezt nem sikerült prezentálnod. Ugye?
#26: "Azért szolgálja ezt a célt, mert a duzzadt mell a fiatalabb nőkre jellemző."
Tényleg. Meg a fiatalabb nőkre jellemző, hogy nem ráncos a bőrük, meg megvan minden foguk, meg nem őszek, meg....stbstb. A vonzó külső nem fiatalságot tükröz, hanem csak vonzó külsőt, és semmi többet. A megkopott díszítésű régi bögre nem azért kopott meg, mert azt akarja üzenni nekünk, hogy ő már öreg, és nem érdemes róla másolni az új bögrét, hanem csak egyszerűen már nem annyira szép, mint eredeti állapotában.
Minek kell a teljesen magától értetődőt agyonbonyolítani hajánál fogva előrángatott okoskodásokkal? Ahogy telik az idő, megkopik a szépség, és megfárad a reprodukcióért felelős mechanizmus is. Kész. Jobban szeretünk inni a szép bögréből (szép nővel szeretünk lefeküdni), és nem a megkopottból, és nincs a cselekedet mögött semmiféle rejtett és bonyolultan leplezett fura indíték.
A duzzadt mell nélkül is pontosan lehet tudni, hogy mikor fiatal egy nő, és ha eddig elvolt ezen jelzés nélkül az összes többi emlős is, akkor nehogy már bemagyarázd nekem, hogy az előemberek úgy meghülyültek, hogy a fiatal hímek ezen jelzés nélkül nekiestek az öreg banyáknak... :D
Próbáljuk meg eddig tisztázni a dolgot, mert ugye belátod, hogy a mell kialakulásának védelmében eddig gyakorlatilag semmi használhatót nem hoztál fel.
Nos?
válasza:Hát, ha nem iparkodsz a válasszal...
#26: "Milyen genetikailag letisztult helyzetre gondolsz? Nem minden nőnek van nagy melle, mint láthatod. Akkor mire gondolsz?"
Arra, amit írtam. Nem a nagy mellet emeltem ki lényegként, hanem a szép, szabályos formáját, és azt is, hogy mennyire fontos még a mellbimbó formája-, sőt, a pozíciója is. De azért ehhez kellett először duzzadnia, nemde?
Barátom! Elkötelezheted amellett magad, hogy nagy ívben tojsz a beírásaimra és nem figyelsz rájuk, de akkor minek válaszolgatsz??? Csak azért, mert idegesíteni akarsz?
Atya isten! Az a letisztult genetikai helyzet, hogy ma már van női mell, és a szervezet és a férfiigény működése ehhez igazodott. Könyörgöm! Amikor még nem volt duzzadt mell, arra a helyzetre teljesen értelmetlenség ráhúzni azokat az érveidet, hogy most mit látnak a mára szépen "elkészült" mellben a férfiak, és miért választják a duzzadt mellűeket...
Mire érv ez??? Semmire. A kezdetek érdekelnek minket, ugye? Amikor még a férfiaknak f*ngjuk se volt arról, hogy mi az a szép kerek mell, így a szépen felvázolt mai emberi szaporodási stratégiáidat kitűzheted a kalapod mellé, mert pont annyit is ér...
Régen nem ittunk egyáltalán tehéntejet, és ez a felnőtt szervezetnek nem tetszett, és tiltakozott ellene, de volt benne sok jó is, vagy a többségnél előny is jelentkezett, így végül az emberi akarat ráerőltette a génekre a változás szükségességét, és manapság már nagy területekre jellemző, ahol kialakult a laktóztolerancia. Ha a tejivás kezdeteinek miértjére vagyok kíváncsi, akkor mit számít az, hogy elkezded felemlegetni, hogy milyen vonzónak találjuk ma a tej fehér színét, az illatát...stbstb.
#26: "Nem gondolsz bele abba, hogy az előember nem gondolkodott ilyesmin. Neki túl kellett élnie."
Nem gondolok ilyesmibe, mert ezt te csak az ujjadból szopod ki. Negyedszer írom le. Nem gúnyolódásból, hanem az a tény, hogy hiába írok le valamit, a legkevésbé se veszed figyelembe, vagyis magas ívben tojsz rá.
A bonobók imádják a szexet, és futja rá az idejükből a nagy túlélési foglalatosságaik közepette, és sokkal többet szexelnek, mint a közönséges csimpánz, és akár csak passzióból is, vagy hogy a másikat megnyugtassák, sőt, még a homoszexualitásra is futja az idejükből. A nagy túlélési tevékenységeik közepette még arra is van idejük, hogy ugyanúgy ajándékokat vigyenek a kiszemelt nősténynek, mint ahogy azt mi is tesszük. Szemmel láthatóan nagyon tájékozatlan vagy bonobóügyileg, így nem ártana kissé jobban utána nézni ennek a dolognak.
Mindjárt kezdheted ennél a bonobó fényképnél: [link]
Ez egy csimpánzmama szatyorszerű melle, ráadásul még szoptat, vagyis duzzadtabb, mint alapállapotban:
Megnyugtatlak, hogy a szakirodalom is megerősíti: a bonobó hölgyek keblei kerekdedebbek.
Na, most vesd össze ezt azzal a helyzettel, hogy a bonobók és a csimpánzok is már képesek élvezetből szexelni, de a bonobók még a közönséges csimpánzoknál is sokkal nagyobb gyakorisággal űzik ezt a kellemetes tevékenységet.
Igen! Erre már negyedszer hívom fel a figyelmet, és reagáltál erre bármi értelmezhetőt is? Nem? Akkor magadban keresd a hibát, és ne az én stílusomban.
Az egyetlen többé kevésbé értelmezhető kritikád annyi, hogy az előembernek nem lehetett szépérzéke.
Értem. Akkor nézzük meg ezt a csimpánz által festett képet, amiért 10000 dollárt fizettek ki.
Ebben a képben van kompozíció, színkülönítés, és geometriaérzék. A csimpánzok mellesleg hihetetlenül intelligens szerszámkészítő öntudatos lények, és nem kevésbé igaz ez a bonobókra is. Sőt! Mivel én lényegesen tájékozottabbnak tűnök ez ügyben, mint te, így bátran kijelenteném, hogy még kissé intelligensebbek is, és ismét leírom: jobban szeretnek szexelni.
Tudod, valamikor a csimpánzokról nem hitték, hogy szerszámkészítők, de még az australopithecusról is sokáig azt állították, hogy nem lehetett képes szerszámokat készíteni, amiről mára kiderült, hogy nem igaz, sőt, hatékonyabbakat készítettek, mint manapság a csimpánzok és bonobók.
Miből gondolod, hogy az alábbi filmben bemutatott bonobóknak nincs szépérzékük? És pláne miből gondolod, hogy ez nem volt meg már mondjuk az austrapolithecusban is?
Mellesleg hallottál már a csimpánzoknál tapasztalt esőtáncról? A szavannai csimpánzoknál a tűztáncról? Mindkettő megfigyelés arra engedtet következtetni, hogy a szépség elbűvöli ezeket a lényeket.
Nézd, ha jól utánaolvastál volna, akkor nem kevernéd össze a szexuális és a természetes szelekció mechanizmusait. Nem lenne az az érved, hogy egy ilyen lényeges tulajdonságot az evolúció során csak és kizárólag a "szép érzék" szelektált. Ha utána olvastál volna, akkor tudtál volna a Hátrányelvről, és nem tettél volna olyan kijelentést, hogy
"a nagyobbodó mell egyáltalán nem jó cégére a túlélésnek, mert sérülékenyebbé válik a durva környezetben a test, mindenbe jobban beleakad (bokrokon való átrohanáskor, fára mászáskor stbstb)."
mert tudnád, hogy nem csak a természetes szelekció az evolúció egyetlen szelekciós ereje. Ezen felül nem vennéd egy kalap alá a bonobókat/csimpánzokat és az embert.
Ezekre jó példák ezek:
" A kialakulásának kezdetén ilyen általad sorolt előnyök nem léteztek. Vagyis a mell nagyobbodásnak csak valami fizikai, fiziológiai előnye lehetett, anélkül, hogy a hím érzelmeit ez bármiben is érintette volna."
a szexuális szelekció nem ismeretére továbbá ez is jó példa:
"A női mell nem alkalmas semmilyen módon a genetikai fittség hirdetésére (a kialakulás időpontjában vagyunk), mert egyszerűen a túlélést csak nehezíti, és csak gondokat okoz, és az égvilágon semmiféle túlélést elősegítő szerepe nincs."
vagy ez:
"Vagyis a nagyobbodó mellnek semmiféle előnye nem lehetett kezdetben. Csak amiatt növekedhetett, mert egyszerűen egyre jobban megtetszett az emberelődöknek."
Itt az ember szexuális szelekciós stratégiáját nem veszed figyelembe és egy kalap alá veszed az említett főemlősökkel:
"Van olyan elképzelés is, hogy a nagyobb mell jobban el tudta hitetni a hímmel, hogy a nőstény genetikailag rátermettebb, meg jobban tudja táplálni a kicsinyeket, de ennek akkor kellett volna működnie más fajoknál is, és a nagyobbodó mell egyáltalán nem jó cégére a túlélésnek, mert sérülékenyebbé válik a durva környezetben a test, mindenbe jobban beleakad (bokrokon való átrohanáskor, fára mászáskor stbstb)."
Továbbá összekevered az előembert a homo sapiensszel (akirő szó van, és akit az evolúciós biológia vizsgál).
Ha olyan átfogó ismereted lene a témáról, mint amit állítasz akkor nem állítanál ilyeneket. Ergó nem, nem tűnik úgy, hogy utánaolvastál a dolgoknak, vagy hogy hozzáértő lennél.
Ezen felül a stílusoddal az a bajom, hogy arrogáns vagy (és itt a 27-es kommented előttikre gondolok, de a 27-es nagyon jól megtestesíti a problémát). A másikat nem tartod tiszteletben, és teljesen racionális magyarázatokat hagysz figyelmen kívül, illetve nem reagálsz rájuk.
Ha figyelmesen olvastál volna, akkor láthattad, hogy de, adtam választ a kérdésedre. Többször is. Példát is mondtam, többször is. Igaz, nem tudományosat, de csak azért, mert nem tudok egyről se, ahol konkrétan ezt vizsgálták volna. Ehhez képest te arra sem vetted a fáradtságot, hogy a nem tudományos válaszomra reagálj.
"Tényleg. Meg a fiatalabb nőkre jellemző, hogy nem ráncos a bőrük, meg megvan minden foguk, meg nem őszek, meg....stbstb. A vonzó külső nem fiatalságot tükröz, hanem csak vonzó külsőt, és semmi többet."
És ahogy írod se a ráncosság, se a fogak hiánya nem vonzó az férfiak többségének (de ez igaz a nőkre is). Ergo lehet mondani, hogy a fenti tulajdonságok (ráncosság mértéke, mellek feszessége, fogak száma) a fiatalság jelzői. A fiatalság pedig a nőknél egyenlő a magasabb reprodukciós értékkel. Tehát, a feszeses mell a fiatalságot tükrözi. Minél feszesebb, annál fiatalabb a nő. Minél fiatalabb, annál magasabba reprodukciós értéke. Minél magasabb a reprodukciós értéke, annál vonzóbb. Ennél érthetőbben nem tudom leírni.
Megint rosszul állítod fel az analógiádat, nem a mostani téma szerinti funkciók (ivásra való alkalmatosság, valamint a reprodukcióra való alkalmatosság[=reprodukciós érték]) között húzod meg a párhuzamot.
A megkopott bögre azt üzeni, hogy sokszor használták, lehet, hogy a következő alkalommal, amikor inni akarsz belőle kilukad, eltörik.
Az ráncos fogatlan nő is azt a jelzést adja le, hogy nem ő a legalkalmasabb a reprodukcióra.
Ez nem ugyan az, mint amit te mondtál.
A "magától értetődőt" azért kell túlbonyolítani, mert ha belegondolsz egyáltalán nem az. Valamint azért, mert ez a tudomány dolga. De azért is, mert ha megelégednénk a felszínes válaszokkal, sok értékes tudástól esnénk el. Az evolóciós pszichológiát és evolúciós biológiát az érdekli, hogy miért preferáljuk az egyiket a másik helyett.
"A duzzadt mell nélkül is pontosan lehet tudni, hogy mikor fiatal egy nő, és ha eddig elvolt ezen jelzés nélkül az összes többi emlős is, akkor nehogy már bemagyarázd nekem, hogy az előemberek úgy meghülyültek, hogy a fiatal hímek ezen jelzés nélkül nekiestek az öreg banyáknak... :D"
Látod, megint egy bizonyíték arra, hogy nem olvasod el figyelmesen az írásomat. Sose mondtam olyat, hogy a "hímek nekiestek volna az öreg banyáknak."
Sose állítottam, hogy a mell az egyetlen kizárólagos faktor, ami befolyásolja a párválasztást, SŐT azt írtam, hogy
"Persze a mell méreten kívül sok más tényező is szerepet játszik a párválasztásban." Megint úgy tűnik, hogy nem olvasol figyelmesen.
Ha úgy látod, hogy érdemi érvekkel ezek után sem szolgáltam, nagyon sajnálom. De egyelőre arra se vetted a fáradtságot, hogy megcáfold bármelyik érvemet is.
#28
Igen, pont az ilyen válaszodra gondoltam. Annyi logikai bukfenc van az állításaidban, hogy egyszerűen nem veszem a fáradtságot arra, hogy mindegyikre rámutassak. Te nyerni akarsz, én egy értelmes diskurzust folytatni. Innentől fogva kár erre az időmet pazarolni.
Könyveld el egy nyerésnek :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!