Én úgy gondolom, hogy Magyarországon nagyon könnyű munkát találni, csak sokan nem akarnak dolgozni, és kitalálták, hogy nincs munka. Ti is így gondoljátok?

" Ideje felnőni és felelősséget vállalni!

A válasz 0%-ban hasznosnak tűnik."

:) LOL, hát igen, ez egy valóban haszontalan válasz..:) Ennyit várhatunk a többségtől! Ha tehát felelősségvállalásra buzdítasz, szar alak vagy. Ha együtt sírsz, és te is másra kened a szar életedért a felelősséget, akkor csatlakoztál a táborhoz, tehát jó haver vagy..:)

Ezek az emberek mihez kezdenének egyedül egy lakatlan szigeten? Várnák a segélyt, és panaszkodnának, hogy nem jön?!? Gyerekek ezek, nem felnőttek, akármennyi idősek!

Szerintem Magyarországon nem könnyű munkát találni. Pláne egyes területeken egyenesen ellehetetlenülnek az emberek. Talán Nyugat-Magyarországon kicsit könnyebb lehet, valamint Bp.-en és környékén és talán a nagyobb városokban. De igazából az is igaz, hogy nagyon függ attól is, hogy éppen kinek milyen végzettsége van. Valamint a talpraesettség, vagy az egyéb pluszokból mennyi van.

De még talán van hogy a szerencse is kell, van akinek ismerős. Van akinek viszont olyan jó szakmája van, ami egyedi, vagy épp ő egyedi ezért könnyen talál állást. Az biztos, hogy igaz hogy a 40-50 évest ha elküldik, utána nagyon nehezen talál munkát. Mondjuk én ezt nem értem, hiszen ez pont az a kor, amikor már elég sok tapasztalata van, a szakmájában, az életben, terhes már nem igazán lesz, a gyerekei többnyire már nagyok, önállóak, nem kell értük oviba, suliba menni. így nem értem hogy miért ez a korosztály olyan nem keresett.

A munkakeresésnél ha valakinek kis gyereke van az sajnos manapság hátrány. Sőt! De ugye ha nincs aki gyereket vállaljon, akkor kihal az ország. Úgyhogy valakinek kell azt is. A másik része pedig, hogy ne csak a gazdagoknak lehessen már gyerekük, hiszen a hétköznap ember is szeretné, hogy megismerhesse az anyaságot. Néha úgy érzem neki nem járhat. Pláne két vagy három gyerek. Persze azt is tudom, hogy anyagilag megterhelő, meg pláne ha nagyon lesznek, de néha kell hogy ő is vállaljon gyereket. Mondjuk én nem vállalok ilyen indokok miatt, de ez az én döntésem. Nem ítélem el azt, aki belevág. Persze van aki tényleg nem gondolja át rendesen, de azért van akinek az élet hoz olyan negatív változást addigra, hogy rossz helyzetbe jut a család. Pedig amúgy lehet nem lett volna ezzel gond, de hát az élet hirtelen tud váratlan fordulatot hozni negatív irányba meg pláne. Ha meg gyűjtenének, soha nem lehetne gyerekük. Majd talán 80 évesen lenne annyi megtakarításuk, ha lenne, hogy egy gyereket merjenek vállalni. Szóval nehéz kérdés, de nem elítélendő feltétlenül!

Abban néha egyet értek, hogy vannak olyan diplomások, akik néha kicsit túlértékelik magukat, illetve a diplomájukat és tényleg nem vállalnak el más munkát, mert sajnos ilyen gondolkodással alantasnak gondolják. A legrosszabb, hogy lenézik azt aki olyat végez. Azt viszont elhiszem és megértem, hogy rengeteget tanultak, pláne aki munka mellett végezte el és ezért érzi olyan fontosnak ezt. Nem azt mondom, hogy a diploma nem jelent semmit! Sőt! Csak a mai világban már annyi embernek van, hogy tömegértéke lett talán. Lassan már olyan mint, hogy valakinek érettségije van. Bár itt meg érdekes, hogy manapság még mindig van olyan Mo-n akinek nincs érettségije. Bár nem biztos, hogy ez miatt rosszabb másnál, vagy épp sikertelenebb. És nem azért mert elvállal minden szar állást, hanem mert olyan szakmunkát, segédmunkát vállal amit szívesen végez, igaz nem fizetik meg érte. Pedig amúgy én nem vagyok abban biztos, hogy az ő munkája nem ér annyit, mint aki egy irodában dolgozik. Mindkét dolognak megvan a maga nehézsége, felelőssége, de mindre szükség van ahhoz hogy kerek egész legyen. Igazából néha úgy érzem, hogy a diplomások száma kicsit több mint amire szükség lenne.

A másik része a dipolomás dolognak, hogy van olyan eset is hogy a diplomás bármit elvállalna kevesebb pénzért, vagy mimimálbérért, de nem adnak neki, nem ajánlanak fel neki, mert túlképzett! Így szegény egyszerűen kiesik egy körből. Aztán lehet neki diplomája, ha egyszerűen még számításba sem veszik, így kiesik egy körből. Úgyhogy nagyon nehéz ez is.

A másik akinek még szerintem nehéz nagyon azok a kisgyerekesek. Pláne akinek a nagyszülő dolgozik, vagy épp távol lakik és nem tudja kire bízni a gyereket. Nincs aki elszaladjon érte, vagy elvigye reggel ha az anyuka korán megy, vagy nem ér haza mire kell. Akkor az anyuka el van vágva. Amíg a gyerek nem lesz önálló addig nagyon beszűkül a lehetőségek köre, ami amúgy sem igazán széles, sőt esetenként lehetetlen. Ha diplomás, ha érettségizett, ha / osztályt végzett. Ez talán ebben az esetben mindenkire igaz. A részmunkaidő nem igazán elterjedt nálunk, így erre sincs lehetőség, sokszor 8 órás sincs. Vagy ha akad, meghallják, hogy kisgyerek vége. Vagy elhangzik a kérdés az interjún, "szeretne a köv. egy két évben másik gyereket?", vagy a gyerektelennek és fiatalnak, hogy szeretne e?.

De tegyük fel azt az esetet, hogy anyuka épp el tudna menni, de ha fizetnie kell egy vigyázót, akkor a fizetése elmegy rá. Akkor meg megéri, hogy nélküle nől fel a gyerek szinte? Úgyhogy megpróbálja átvészelni azt a pár évet.

A másik dolog. Az is igaz, hogy sok ember van aki tényleg nem tenne meg semmit ingyen. Illetve ingyen dolgozni. bár nem főállásra gondolok. Bár az is igaz, hogy a kis embernek minden fillér számít. Bár még lehet ő hamarabb elmegy másodállásban heti egy két alkalomra pénz nélkül dolgozni, hogy tapasztalata legyen, mint egy jobban élő akinek nem feltétlen szükséges a plusz pénz. Úgyhogy ez érdekes.

Az meg hogy elköltözzön a család, sajnos ha már gyerek van nagyon nehéz. Ha meg a férj elmegy, lehet lesz munka, ha lesz, de akkor egy idő után válás fogja követni. Az esetek többségében megöli a távolság a családot. Ideig óráig működik, de biztos, hogy megtöri a kapcsolatot. persze ha kell a pénz kell, de azért először a környéken kell megnézni, megpróbálni. Én így gondolom.

Akinek pedig lakáshitele van szintén nehezen mozog el, bár átmeneti megoldás lehet az apa részéről, de mint feljebb írtam nem biztos, hogy jó megoldás.

A házát eladni nem tudja, több pént meg nem fog keresni, hogy fizesse a hitelt, meg az albérletet valahol. ahhoz sokat kéne fizessen.

Meg akinek négy gyereke van én azt el sem tudom képzelni, hogy milyen lehet velük elköltözni, pláne az ország másik felébe, vagy külföldre meg végképp. Bátor aki megteszi, vagy szerencsés, vagy rokona van. Meg hát valamennyi megtakarítása ha bele mer vágni. Meg én nagyon annak a híve vagyok, hogy nagoyn rossz lehet a gyereknek, hogy kiszakítják az addigi környezetéből, barátaitól. Nehéz.

Ha nekem nem lenne gyerekem én biztos elmennék a párommal küldöldre, de így hogy gyerekem van félnék. Megtakarításom nincs. Nem is hiszem hogy lesz. Ismerősöm, rokonom nincs kint sajnos. Diplomám sajnos nincs, mert pénzem nem volt rá. Mert hiába minden, az első félévre kell a pénz. Ha meg nem kitűnő tanuló az ember de ezért egy egész átlagos tanuló, akkor elesik az ösztöndíjtól. Bár az ösztöndíj sem sok. Egy főiskolán, egyetemen megélni nem könnyű. Ha nincs szülői segítség, akkor kemény.

Szóval én összefoglalva úgy érzem, hogy a kérdésben leírtak nem igazak, illetve ennél sokkal sokkal összetettebbek, valamint egyediek, egyéniek.

Ja és még annyi, hogy szerintem hogyha másnak akinek van azért egy munkája és egy saját vállalkozása is, az egyik lehetne csak neki, akkor jutna másnak is hely az álláspiacon. Persze akkor sok kiesne nekik, de jutna másnak. De azt is megértem, hogy azért maga küzdött meg, tehát valahol ezt sem lehet elítélni. Én csak azt sajnálom, hogy erre nekem nincs lehetőségem. Én örülök ha van egy munkahelyem és a páromnak is és tudjuk fizetni amit kell, meg enni. Nyaralásban meg ilyesmiben nem is gondolkodom. Csak legalább egészségünk legyen hozzá, és ez a munkánk maradjon meg! Aztán a többiért megszenvedünk.

Bár amúgy az is igaz, hogy aki rendesen dolgozik annak nem lesz megtakarítása, vállalkozása. Ahhoz valami öröklés, vagy segítség kell. Bár ez alól is lehet kivétel.

Szóval nem tudom! Én csak azt tudom, hogy az államnak egy dolga lenne, MUNKAHELYET TEREMTENI! Ha utána is lenne olyan aki nem dolgozik akkor mondanám azt, hogy tényleg nem akar dolgozni.

Nem, kedves kérdező, mi nem így gondoljuk.

A másik reakcióm az egyik előző oldali kommentre, aki azt írta, ingyen is megéri dolgozni, csak hogy ezáltal is többek lehessünk: ez csak addig működik, amíg nem kerül plusz költségbe eljárni arra a munkahelyre vagy nem kell rá áldozni, mert nyilván nem nagyon van miből. Szép, szép, hogy törekedni kell, de ennek is van határa. Én is szívesen besegítek ingyen bárhol, ami az én lakhelyemen van. Amint buszra kell ülni/kocsiba kell szállni, már nem is olyan vonzó. (egyébként nekem van munkahelyem, még itt voltam annak idején diákmunkán és itt töltöttem az egyetemi gyakorlati időt is, tehát úgymond "ölembe hullt" ez az állás, de a végzettségemmel a szűk környéken nem biztos, hogy megfelelő munkát találtam volna. 4 műszakos szalagmunkát igen, ahonnan a 3 hónap leteltekor kirúgnak)

Lol! Micsoda szócsatákat olvastam :)

A legelején még nyakonvertem volna a kérdezőt,de igy a végére úgylátom,hogy inkább neki van igaza,mint a válaszolók többségének :)

Amig fiatal a kérdező,ha dolgozzon mint a barom,ő döntése,szakadjon meg.

Tisztelt diplomások!

Én megértem,hogy nem azért tanultaok,hogy téglát hordjatok,de attól,hogy lázongtok még nem lesz jobb a világ.

Ezzel arra akartam utalni,hogy azért mert van diploma,még ellehet menni dolgozni segédmunkásnak.

Hogy miért?

Azért,mert nem hozzátok fog alkalmazkodni az ország,mert ti diplomások vagytok.

Inkább a munkavállaló alkalmazkodjon,mert sajni ilyen országban élünk.

Vagy megint az sír akinek nem kéne?

Ha nem akar vki éhendögleni,lehet hogy el fog menni tégláthordani,de lehet egész nyugodtam az ilyen oldalakon rinyálni is...

Egy utolsó megjegyzés:

Fordulj a szoba fala felé és jusson eszedbe,hogy azokat a falakat is senkiházi tudatlan emberek épitették fel....

Lekéne szálni a lóról,mert sokan még annyit se érnek a papirjukkal,mint egy egyszerü segédmunkás....

"A legelején még nyakonvertem volna a kérdezőt"

:D Ez szép szemléletesre sikeredett!:)

Igen, van egy stílusa, és elhiszem, hogy az a pöffeszkedő kényelmes diplomások szemében bicskanyitogató..;)

De szerintem ez kell nekik, nem a lelkük símogatása.