Ivartalanítás ellen?

Kedves kérdező!

Ma a kis hazánkban elképesztő mennyiségű árva kutya van menhelyen, utcán. Még nagy a divatja az olcsón vett kutyának, amelyiket aztán szélnek eresztenek, mert az orvos drága. Sokan csinálnak almot, mert elleni kell annak a szegény szukának, mert aranyos, mert talán némi kis pénzt hoz a konyhára.

Sorolhatnám az okokat, hogy lassan kezelhetetlen a gazda nélküli kutyák sorsa. Régen nem volt ennyi állatvédő még, akik felvállalták a kóbor állatokat. Addig azok vagy elpusztultak az utcán, vagy a sintér elvitte és utána elaltatta.

Mindezek ismeretében ma az egyik leghatásosabb módszere ennek a tendenciának a megállítása, hogy ivartalanításra buzdítják az embereket.Ezzel a meglévő kutyáknak komoly egészségügyi káruk nem lesz. A szaporulat talán lassan csökkenni fog. Ha valaha előáll egy ideális helyzet, ismét lehet hagyatkozni az emberek döntésére, hogy ivartalanít, vagy józanul óvja az állatát a felesleges szaporodástól.

Szerinted ha minden kutya elhízik, motiválatlan lesz, nem érdekli semmi, akkor külföldön az agilitysek többsége miért versenyez ivartalanított kutyával?

Én az agility világát ismerem. Már Magyarországon is rengeteg ivartalanított kutya van, akivel versenyekre járnak - tehát ismerem... Többek között nekem is van vagy kettő: az elhízástól messze vannak... már betettem ide a képét, de ismétlés a tudás anyja:

[link]

[link]

Láthatóan egyik sincs elhízva.... A motiváltságukkal meg nincs baj. Az egyikük imádja a kutyákat és játszik velük, a másik előtte sem játszott más kutyákkal és utána sem, ellenben utóbbi labdamán, de durván. Amiket te felsoroltál az nem az ivartalanítás következménye, hanem nevelés, jellem és életmód kérdése.

És h mik hatásai arról igen jó külföldi tanulmányok születtek olyan országokban, ahol nem 5-10 éve csinálják ezt, hanem legalább 30.

Nem olyan rég volt szerencsém dr. Csikós Károllyal beszélgetni és rengeteg olyan dolgot mondott, h mi miért függ össze, mi minek a következménye és h az ivartalanítás h jön a képbe, h elképesztő. Ezt a cikket ő írta:

[link]

Talán vele kéne erről a témáról elbeszélgetned.... egyet kérek, hadd legyek ott én is azon a beszélgetésen :o)

Köszönjük :o) Az utolsó fekete egy 6,5 éves ivartalanított labrador szuka... gondolnád? :oP

A kérés még mindig áll h nagyon szívesen ott lennék azon a beszélgetésen amit te folytatsz Csikós dr-ral...ha összejön, szólj!

Csak azt nem érted neked ezzel mi a gondod. Magyarországon is van pl .rágcsálómentő csoport. Igen, én is túlzásnak tartom, gondolkodás nélkül adnék oda egy beteg patkányt kígyóeledelnek, mégiscsak ez a természet rendje.

De ha egyszer ők a rágcsálókat szeretik, és idejüket és pénzüket nem sajnálva önszorgalomból mentik őket, valamint küzdenek a felelős patkánytartásért, akkor megemelem előttük a kalapon, eresztek hozzá egy furcsa mosolyt, és kész. Sőt az is lehet, hogy mivel tudok a létezésükről, inkább nekik adom a beteg patkányt, mint egy kígyónak, mert nekik ez öröm, ők így szeretetet adnak, a kígyónak meg majd vesz a gazdája másik patkányt.

Vannak fura dolgok ám a világban, sőt annál is furábbak! Pl. azon ha egy haszonállatot röntgeneznek, akár operálnak horribilis összegért, az senkit nem lep meg. Most mi a baj azzal, hogy a kedvencnek tartott papagájt megröntgenezték?

Ki így látja, ki úgy. Nekem például nem fér bele a fejembe, hogyha a hátas ló megbetegszik, és nem jómódú a tulajdonosa, akkor megy a vágóhídra. Minden indokot értek, racionálisnak tartok, nyilván kevesen engedhetik meg maguknak, jópárszáz ezerért meggyógyítsák, és utána nyugdíjasan legeltessék, de én meg ezt tartom elítélendőnek.