Miért kell bántani egy szerencsétlen kutyás lányt, akinek csak annyi a bűne, hogy van egy érzékenyebb időszaka?

Már ne is haragudj, de ez a lány azt kérdezte, hogyan tudja rávenni a szüleit álmai kutyájára, aki hasonlít az elvesztetthez. Valóban sok válaszoló kitért más irányba, de a lényeg az, a szülők nem akarnak új kutyát. Te mire biztatod ezek után? Hogy igenis, kell neki másik kutya?

Miért nem a szülőkkel beszélsz, ha annyira gondozni akarod annak a lánynak a sérült lelkét?

akkor válaszolok én is aki olyan bunkó volt azzal a szegény lánnyal.

persze nem tudom, lassan már itt a gyik-on mindenki megköveteli magának hogy teljes szeretetszolgálat működjék a józan realitás talaján nem megmaradva.

nézzük akkor mi is történt:

a kis hölgy rendelkezik állatokkal amikkel nicsen kedve foglalkozni mert számára nem megfelelően viselkednek. (itt mellékese megjegyezném hogy erre te azt hiszed hogy milyen sokat tud a kutyákról). a szülők első számú érve hogy még több kosz lesz, tehát nyilván már így is van, gondolom a kutyák után takarítani nem kell, tisztán tartani a helyüket nem kell. (itt mellékesen megjegyezném ha esetleg a szóban forgó leányzó kivette volna ebből a részét akkor valószínű ez az ellenérv máris értelmét vesztené). a lány jelenlegi tapasztalata hogy egy KÖLYÖK kutyával milyen jól érezte magát (itt mellékesen megjegyezném hogy sajnos még 2 éves korban is lehet változás a kutya részéről ha nem megfelelően töltjük be a gazdi szerepét).

MONDOD TE hogy ez a lány megérdemli hogy új kutyája lehessen hiszen a kutyák képesek a jót kihozni az emberből.

MONDOM ÉN, A BUNKÓ hogy erre a célra külön terápiás kutyák vannak, ezenfelül lehet egy abszolút született megadó/követő kutya kihozza belőlünk a legjobbat, de az esetek többségében bizony ez sajnos nem ilyen rózsaszínfelhős ahogyan azt első hallásra gondoljuk. a kutya igényli a vezetőt, sajnos ezt egy olyan lány aki eléggé labilis nem hiszem hogy különösebben be tudná tölteni úgy hogy az a kutyának is jó legyen. egy kutya érzi ha az ember nem áll a helyzet magaslatán, ilyenkor jönnek elő a szeparációs stresszek, a másokkal szembeni agresszivitások mert a kutya azt gondolja meg kell védenie a gazdáját.

ÉS A LEGFONTOSABB! mi van ha a megtalált őzike szemű hasonmás abszolút domináns jellem???? szerinted akkor majd az ilyen típusú kutya jó lesz neki, illetve meg tudja majd nevelni? az enyém domináns, tökéletes érzékkel képes cukiskodni bárkinek, de hidd el annál szemetebb ha valamit nem akar megtenni. az én párom nem ilyen labilis mint az említett személy, mégsem képes igazán keményen odatenni magát amikor kell. hadd ne írjam le a végeláthatatlan dolgokat mennyire sz@rik rá a kutya. szépen nézni és puszikat dobálni ő is tud ám... de ugyanilyen szuperül megy neki az is hogy húzza a páromat séta közben, hogy meg se hallja ha valamit szól neki és a kutyának nincsen kedve.

"Valóban azt gondoljátok, hogy egy kutya nem képes annyit adni, hogy a labilis lányból magabiztos, a depressziós fiatalból motivált, életigenlő fiatal legyen?"

ha tanultál volna egy pici kis pszichológiát is akkor le se merted volna ezt írni. ugyanis ez magába foglalja azt hogy a lány csak a kutya kedvéért képes -nevezzük úgy- "normális" lenni. ami már eleve nem túl jó hogy egy állatra van ahhoz szüksége hogy motivált legyen. ám legyen. viszont mindig ott lesz az a tény hogy teljes mértékben a kutya lesz számára az élet a jó a tudomisén mi, bálványozni fogja a kutyát (ami már ígyis kiderül az előzőről is) így ha pl. a kutya megtagad egy parancsot azt sokkal nehezebben lesz képes feldolgozni mint egy -nevezzük úgy- "normális" ember. be fog fordulni, azt fogja hinni hogy a kutya már nem is szereti stb stb. mi sem jobb példa erre minthogy a már meglévő kutyákkal nem képes SEMMILYEN kapcsolatot kialakítani mert személyes sérelmének veszi ha épp nem úgy haladnak a dolgok (ő maga írta le, csak depisebb lesz tőlük vagy mi).

a másik. igen. sajnos mivel a kutyák ösztönlények sajnos sosem lehet tudni mikor történik baleset. viszont itt máris belekötnék egyvalamibe "A járda szabályt ismerte a kutya, de csak parancs erejéig. " hiba! az enyém már 4 hónaposan olyan szinten megtanulta hogy még játék hevében sem lehetett "lecsalni" azonnal automatikusan megállt. mellesleg fontosabb lett volna ha eleve azt tanítja meg neki hogy nyitott ajtón kapun akármin bármi is történjék nem rohan ki. itt hogy őszinte legyek számomra kissé érdekes az elmélet, ugyanis ha pl. kapun rohant ki a kutya akkor a többi miért nem tette ezt? (leírás alapján nem hiszem hogy olyan jólnevelt kutyák lennének) .

ezenfelül csak mellékesen jegyezném meg hogy a szökös kutya sajnos nem a jó gazdi/nevelés ismérve...

"Ugyanis véletlen balesetek mindig is lesznek, ezt nem lehet kiküszöbölni!"

azért ne essünk már túlzásokba hogy milyen normális és véletlen baleset hogy a kutyákat csak úgy elütögetik az autók. sok kutya volt már körülöttem de még egyik sem járt így, pedig akkor még csak alap odafigyelések voltak, meg sem voltak ennyire nevelve a azok a kutyák mint pl. a mostani. járda szabály? azt se tudtuk a kutyákkal együtt eszik e vagy isszák...

" Fogalmatok sincs róla miken ment keresztül egész életében"

én válaszoltam a kérdésére normálisan korrektül, igaz nem mézes mázosan miután ő elkezdett nyafogni mert nem a szemének megfelelő válaszokat olvasgatott. erre ő jött azzal mit tennék ha anyám... nos ti sem tudjátok én mi mindenen mentem keresztül. könyvet írhatnék róla ide és ha elolvasnátok az egész biztos hogy még a legkeményebb legérzéketlenebb ember sem bírná ki legalább egy könnycsepp elmorzsolása nélkül. szóval szerintem ne kezdjünk el licitálni kinek volt xarabb... és én kutya vagy bármilyen más személy segítsége nélkül a saját erőmmel másztam ki mindebből. a saját erőmmel dolgoztam fel az engem ért borzalmas dolgokat stb stb stb. ha valaki azt gondolja hogy én milyen bunkó szemét ember vagyok akinek az anyja elméleti haláláról kell írni ám legyen. ez engem cseppet sem érdekel. de az tuti ha kell oldalakon keresztül próbálok meg lebeszélni olyan embert egy kutyáról aki abszolút nem alkalmas rá. komolyan még velem szemben sem volt képes határozott lenni, elkerülő magatartást vett fel, akkor az ilyen ember hogyan birkózik meg mondjuk egy nehezebb kamasz kölyökkel, vagy ne adj isten egy édi őzikeszemű ámde domináns kutyával? a saját már meglévő kutyáival nem foglalkozik mert számára nem megfelelő tempóban haladnak a dolgok. a türelem, kitartás, következetesség máris hiányzik, üvölt az egészről. akkor hogyan lesz képes rendesen megnevelni egy kutyát?

"Én tudom, hogy ő nagyon is ért a kutyaneveléshez, elméletben és gyakorlatban is." ezt te sem gondolhattad komolyan... ha valóban annyit értene akkor a meglévő kutyákkal miért nem jut egyről a kettőre? szerintem itt bármelyik tapasztalt kutyás két mondatban le tudná írni azonnal. ehelyett a kis hölgy elkönyvelte jóformán hülyéknek azokat a kutyákat akikkel már nem lehet semmit sem kezdeni...

"Én ismerem őt, és visszagondolva hogyan bánik az állatokkal, csak biztatom, hogy ha szeretné szerezzen be egyet." megint csak a meglévőekkel jönnék. semmit nem tud kezdeni azokkal. az ari meg kedves meg cuki hogy ő esetleg kedves az állatokkal csak sajnos a való életben ez az állatokkal nem úgy működik mint a hófehérke meséjében. sajnos itt kezdődnek a gondok amikor valaki egy adott helyzetet emberi és érzelmi szemszögből közelít meg, totál meggondolatlanul biztatva a sajnálni való egyént.

és itt még meg sem említettem hogy a szülei eleve nem is akarnak új kutyát és itt eleve nincs is miről vitázni.

mellesleg sajnálom, de a stílusomon nem fogok változtatni ha épp úgy ítélem meg akkor ha kell bunkó leszek. ugyanis a kérdező még a saját szülei kérését sem akara tiszteletben tartani, idejön gyikra tippeket szerezni hogyan varrhatná a szülei háztartásába az ő kis kiszemelt őzikéjét. miközben azt írja hogy depis és kell a kutya hogy attól jobban érezze magát, mert bűntudata van (tehát a kutya ilyen vagy olyan módon de valamilyen pótlék). hát elnézést ha bátorkodtam letörni az ő kis személyes lelkesedését. te ezt úgy látod hogy egy igazi alföldi paraszt voltam aki nem küldött azonnal húsz kiskutyát szegény sajnálni való kérdezőnek. én ezt úgy látom hogy megmentettem egy kutyát egy nem megfelelő körülménytől és a szülőket egy plusz jövevénytől.

mellesleg javaslom neked is abban a kérdésben említett könyvet.

én a másik kérdésnél, ha nem is ilyen hosszan, de kb. én is ezt írtam. Ő most elképzelte, hogy ugyanazt a kutyát megkapja még egyszer, és milyen boldog lesz, mert hogy milyen jó volt együtt 4 hónapig. 4 hónapig! Nem évekig nevelte, és ezután jött a baleset! Úgyhogy ne állítsuk be a kérdezőt, mint tökéletes kutyakiképzőt. A következő kutyáról pedig nem tudunk semmit, csakhogy ugyanúgy néz ki, és mennyire aranyos szeme van. Csakhogy ez nem elég. Mint ahogy a másik kérdéshez is leírtam, és itt az utolsó is kifejtette, nagy gondok lehetnek, ha kifog egy domináns kutyát. Én olyan fajtát választottam, ami alapból dominánsabb, szenvedek is vele rendesen. Tudatosan választottam a fajtát, tudtam, mit vállalok, de így is nagyon nehéz olykor. Amikor meghalt a nagypapám, teljesen kibuktam. Erre a kutya válasza nem a filmekben látott szívmelengető jelenet volt, hogy odabújt és megvigasztalt, hanem az első pillanattól, ahogy meglátta, hogy gyenge vagyok, azonnal kihasználta és egy parancsomat se akarta teljesíteni. Ott azért nagy lelkierő kellett, hogy ne hagyjam rá. Vagyis ilyen kutyát is ki lehet fogni. Fel van erre készülve a kérdező? Nem hiszem.

És végeredményben azt nem értem, hogy miért van szüksége megerősítésre? Minden válasza azt sugallta, hogy azt akarta hallani, neki való kutya, hozza el nyugodtan. Erre most felteszel egy kérdést, amiben te is megerősítést vársz, hogy a lánnyal semmi baj sincs, megérdemli a kutyát. Ez érdekes. A lényeg, hogy az előzőnél szebben senki nem tudja összefoglalni, miért ne vállaljon (most) kutyát a kérdező. Nem azt kell nézni, hogy mit szeretne ő, hanem, hogy mi a legjobb a kutyának. Ezt el kéne fogadni végre.