Mit tegyek? Nem szeretem a cicánkat. Ùgy érzem rosszul döntöttem.

Szerencsétlen gyerekeid!!!

Mit tanulnak tőled? Felelősségvállalást biztos nem.

Max. hisztériát, tisztaságmániát.

Ha ennyire "szereted" a gyerekeid, miért nem gondolsz rájuk is?

Megszerették ezt a kis állatot, erre te kihajítod, mert a királynőt zavarja a macskaszőr.

Tudtad, hogy ez lesz.

Szánalmas nő vagy, nem anya.

Gratulálok a gondolkodásmódodhoz.

Amikor megvetted a szerencsétlen kis állatot, akkor is tudtad, hogy panelban laksz. Szerintem csak nem bírsz felelősséget vállalni, ezért akarod kihajítani, és mivel emiatt bűntudatot érzel, ideírtál, mert azt hitted, igazad adunk neked és ápolgatjuk a pici lelkedet.

Sajnálom szegény gyerekeid, egyrészt a macska miatt, másrészt mert ezt a felelőtlen, idióta hozzáállást fogják a "kedves" anyjuktól eltanulni..

Miért várod el egy 9 hetes kiscicától, hogy minden nap rendesen mosakodjon, mint a felnőtt macskák? Ebben a korban még normális esetben szopnak, és közben az anyjuk tisztogatja meg nekik a nyelvével. Gondolom a gyerekeidtől sem vártad el amíg kicsik voltak, hogy tisztába tegyék magukat.

A cica idővel majd elkezd rendszeresen és alaposan mosakodni, de nyilvánvalóan te ezt már nem fogod megvárni, mert már döntöttél a sorsáról. Nem akarok ítélkezni, csak egyvalamire kérnélek meg. Rájöttél, hogy nem szereted a macskát. Arra is, hogy nem bírod elviselni ha felugrik valahová, vagy nem hagy aludni (mert egy állatnak is vannak igényei, bármilyen furcsa is), ezért ha lehet ezek után ne ess bele még egyszer ugyanebbe a hibába, és ne vegyél magadhoz semmilyen állatot. Halakat sem. Jobb lesz nekik, hidd el.

Én próbálok hinni abban, hogy megváltozik a hozzáállásod. Egy kiscica az első hetekben nem probémamentes élőlény, de hamar tanul és gyorsan fejlődik.

A 9 hetes még elég pici, de én 4 hetesen kaptam a cicámat (tenyérben elfért) és az első két nap komoly kétségeim voltak, hogy képes leszek-e boldogan viselni a vele járó nehézségeket, tényleg kell-e ez nekem.

Aztán pár nap után amikor láttam, hogy apró méretével igyekszik felkapaszkodni az almosdobozba dolgát végezni, próbál ügyetlenül mosakodni, mászik fel a nyakamba és ott megnyugodva elalszik, már imádtam. Akkorra már elfelejtettem az összekakilt-pisilt szatén ágyneműt és az éjszakai 3 óránkénti visító sírást..

Ha Neked így sem megy, jobb helyen lesz a Mamánál.