Legszivesebben pofán vágnám a barátom anyukáját! Mit képzel ez a nő magáról?

Minden választ végig olvastam. A véleményemet leirnám ha, nem gond.

1. a Kérdezőnek egy trágár szavával se találkoztam olvasás közben.

Elgondolkoztam, hogy itt egyeseknek az, hogy "pofán vágnám" trágár beszéd de, hogy csóri kislánynak az édesanyját lehordta az a némber nem gond, teljesen normális dolog.

2. egy 17 évesnek is lehet véleménye ugyan úgy, mint egy 30èvesnek.

Nekem ha lányom megvédeni a kisbarátja anyja előtt, akkor büszke lennék Rá. Pedig még csak most nyáron tölti be a 15. évet.

3. ha az ÉN anyukámra a párom édesanyja ilyen szavakat mondani tuti kiütném a nyeregből. Ez a nőszemély egy aberált ember, aki a saját gyermeke kapcsolatát képes megmérgezni /feltehetőleg irigységből/

Neked pedig kedves Kérdező, annyit mondok: Nagyon jól teszed, hogy kiállsz anyukádért. Sose legyen ez másképp :)

Figyelemre méltő, hogy ennyi ember ellenbeszéde után is ugyan azzon az állásponton vagy, hogy anyukád szent és sérthetetlen.Jóéjt Neked!

"mint, hogy egymásnak essetek." Ezt úgy értettem, hogy heves szóváltásba kezdettek. Na meg írtad, hogy megakart ütni. Így, úgy gondolom jól olvastam.

Nézd Te dolgod, úgy beszélsz akárkivel ahogy akarsz. Csak sajnos az ilyen összeveszések, további bonyodalomhoz is vezethetnek. Ki tudja? Lehet, hogy csak olajat öntöttél a tűzre és csak még inkább elmérgesedik a helyzet, amiből aztán a barátod fog a legrosszabbul kijönni. Egyébként nem az írtam, hogy nem mondhatod meg a véleményedet, csak lehetett volna ezt másképp is lerendezni.

De nem szólók bele. Tény, úgy ahogy akarsz.

Még egyszer bocsánatot kérek a meggondolatlan kijelentésemért.

49.es

Más, persze, de egyvalamit akartam hangsúlyozni: vannak kirívó esetek.

Sajnos nem lehet mindenre ráhúzni a: dehát ő szülte sémát, mivel szülni azt szinte mindenki tud. A 12 éves húgomnak is van peteérése, ergo, lehetne gyereke, de nem hinném, hogy jó anya lenne.

Itt a kérdésben sem egy adott dolog volt, hanem a sok felgyűlt sérelem robbant.

Van akinél előbb, van akinél később.

Tudod, nincs is annál fájdalmasabb, mint mikor valaki azoknak okoz szenvedést, akiket a legjobban szeretsz. Legyen ez a párod, az anyád, a nénikét, a gyereked.

Ezeket tapasztalatból írom, sajnos.

Más rokon, de sok hasonlóság. Ott én is félretettem a jómodort, bár nem szívesen. Nem gépek vagyunk, hanem emberek, nem viselkedünk úgy ahogy azt a társadalom megkívánja.

Őszintén kívánom, kedves 18 éves lány, hogy soha a jóéletbe ne kerülj olyan helyzetbe, mint a kérdező.

Jól belekeveredtem a mondandómba.

Nem azért tisztelhetünk egy anyát, mert szült, hanem azért ahogy felnevelte a gyerekét.

Nem azért tisztelünk egy embert, mert X idős, hanem azért amit letett az asztalra. A viselkedését, a modorát...

Ha egy 30éves tette fel volna ezt a kérdést, nem kapott volna ennyi szidalmazást. Talán még meg is dícsérik, hogy kiállt az anyós ellen.

Másik példa: él egy nő az utcánkban, 44 éves. Már rutinból elveszik tőle a gyereket (az utolsó egy éve született, ő volt a 16.)

Volt olyan hogy az utca közepére kakkantott. A legtöbb gyereke magzati alkohol szindrómában szenved. Arra is volt példa, hogy olyan részegre itta magát, hogy eltévedt az utcán és azt hitte nálunk lakik. Hajnali kettőkor üvöltött az ajtóban, hogy elvettük a házát, végül telehányta a teraszt. Ekkor ért ki a rendőrség. Nekik is elkezdte magyarázni, hogy ez az ő háza, hogy mi kitúrtuk, stb. Mert ő a 17. házban lakik, ez meg a hetedik.

De tiszteljem? Világrahozott 16 gyereket. Idősebb is nálam.

De én már szánalmat sem érzek...

Szerintem nem ez az a helyzet, ahol a kérdezőnek, a drága anyósnak vagy akárkinek igazat lehetne adni.

Úgy érzem, persze lehet, hogy tévedek, az anyósnak valami pszichés problémája lehet. Betegemberbe pedig nem rúgunk, esetleg, ha nem muszáj, nem találkozunk vele.

20 éves vagyok, ha anyámról csúnyát mondanának, én először vele beszélném meg, hogy mit tegyek, mert fordított esetben engem zavarna, ha más intézkedne a hátam mögött. De ez én vagyok.

A másik dolog ami érdekelne, hogy pontosan hogyan is zajlott a vita. Amit én látok nem két ember kulturált vitája volt, hanem két éretlen személyiség civakodása. Az pedig még sose vitte még előre a Világot.

Én a helyedben lennék a felnőtt, és leülnék vele higgadtan beszélni, valóban disputálni, nem veszekedni.

Annak, hogy gyűlölitek egymást értelme nincs. Legyél te a felnőtt, legalább egy semleges kapcsolatot alakítsatok ki, ne hagyd tönkre menni a kapcsolatodat, mert a gyűlölet mindent megmérgez. Főleg a TE SAJÁT ÉLETEDET.

Látod Kérdező, na ezt NEM kellett volna... nem véletlen írtam tegnap, hogy nagyon helyes, hogy szembesítetted (TE) a saját aljaskodásával, de most nyugodj le, és egy ideig ne csinálj semmit, várd meg, hogy lehiggadva elgondolkodik-e...

Így csak a párod került még nehezebb helyzetbe... ezt meg gondolom, te sem akartad.