Ki menyit ad a fizetésetekből a családjának?

Nagyon osztom az #58-as véleményét!!!

Hány és hány olyan kérdés olvasható itt is, hogy mennyibe kerül egy gyerek. Aki gyerekvállalásra adja a fejét, miért nem tájékozódik?

És igen 20 évre kell tervezni, és azt is meg kell gondolni, hogyha bármilyen okból egyedül marad a szülő, hány gyereket képes egyedül is eltartani?

Ha a többség így gondolkodna, nem lenne ennyi elcseszett élet, bizonytalan jövőkép.

És az is hatalmas baromság, hogy ha "mindenki így gondolkodna, kihalt volna az emberiség", pont ez az, hogy túúúúúúl sokan vagyunk.

Minek vállalni úgy gyereket, ha nem adjuk meg neki azt, ami az önálló élethez kell? Miért kényszerítjük küzdelemre, vagy épp pénzhiány miatti nyomorult gyerekkorra?

Tudom, most jönne az a válasz, hogy "ha a te szüleid is így gondolkodtak volna, nem születtél volna meg". Hát, őszintén szólva sötét és mély pillanataimban (van bőven) sokszor gondolok erre, hogy ha ilyen nyomorúságban kellett felnőjek az öcsémmel együtt, akkor inkább meg se születtem volna. Tele van a lelkem "mocsokkal", és kudarccal, sok-sok szeméttel így 36 évesen.

Tisztán emlékszem minden szarra, amit a pénzhiány okozott. Az egész életre kihat a nyomorúságos gyerekkor! Nem választhattam azt a pályát, amit szerettem volna, amiben tehetséges vagyok! És már késő! Mert az egészséges önbizalom sem nevelődött belém, mindezért a szüleimet okolom, senki mást!

Igyekeztem egész eddigi felnőttkoromban úgy élni, ahogy azt elképzeltem, tanultam rengeteget, de érzem, hogy ami hiányzott gyerekként, azt soha, semmi nem adja vissza! Megmásíthatatlan!

Ezt kéne megérteni a gyerekvállalás előtt a leendő szülőknek, hogyha nem tudja megadni az alapétkezést, az alap szükségletek kielégítését a gyereknek 20 éven keresztül, NE VÁLLALJON GYEREKET. PONT.

60-as

Nagy pacsi! 😎 Nálam is hasonló a helyzet, annyi különbséggel hogy van férjem, de külön kasszán vagyunk.

"És igen 20 évre kell tervezni, és azt is meg kell gondolni, hogyha bármilyen okból egyedül marad a szülő, hány gyereket képes egyedül is eltartani?"

Aha. Mert te pl 2018ban előre láttad, hogy jön a covid és ha vendéglátós vagy, akkor csődbe mész. Szuper. Kérlek akkor mondd el pontosan mikor lesz vége, hiszen te valami jós tehetség vagy

65!

Valóban? Mókás. Te konkrétan mivel is foglalkozol, ha megkérdezhetem?

64# totál kiforgattad, amit mondtam. Természetesen senki nem jövőbe látó. Én csak arra utaltam, amikor valaki úgy vállal 2-3 gyereket, hogy se apának, se anyának nincs piacképes végzettsége, nincs hajlandóságuk átképezni magukat, albérletben laknak, és még nagyszülők sincsenek, akik besegíthetek ha másért nem, gyerekvigyázásért.

Úgy vélem, minél több lábon áll az ember, annál több lehet a gyerekek száma.

Nem lehet játszani a gyerekek életével a "majd lesz valami" tervre.

A vendéglátós példád is kitűnően bizonyítja, hogy aki mindent egy lapra tett fel, nyilván mindent el is veszített. De, ha volt másik végzettsége, vagy hajlandósága, akkor azonnal találhatott másik állást is! Mint ahogy a gyár, ahol én dolgozom, 2020 tavaszán 6 szakácsot és pincért vett fel, 4 fő új dolgozó pedig a bezárt piacokon dolgozott előtte.

Azt már meg sem merem említeni, hogy nem pucér fenékkel vállalunk gyereket, kell lennie megtakarításnak, ami munkanélküliség, hosszabb betegség esetén kisegít az átmeneti jövedelemkiesésnek.

De ezért most itt tuti a fejemet veszik. De meg kell érteni, hogy ezek nélkül csak nyomorgó gyermekkor vár azokra, akiket mindennél jobban szeretünk! A gyermekek! Milyen szülő az, akinek nem a családja jóléte a legfontosabb?

67!

Inkább hagyjuk, mert nagyon egyszerű vagy. Maradjunk annyiba, hogy a milliárdosból is lehet szeg3ny ember, ha a körülmények úgy alakulnak. Szia.

Lehet, hogy egyszerű vagyok, de akkor te az a fajta, aki mindig a körülményeket hibáztatja. Bármilyen rossz történik.

Nem a lehetőséget keresi, hanem a kifogást.

66, én alkalmazott voltam eddig - most babával vagyok itthon -, a férjem vállalkozó. 30 évesek vagyunk, és pont azért csak most vállaltunk gyereket, mert előbb évekig keményen dolgoztunk, hogy megteremtsük az alapokat, számítva arra, hogy nem mindig leszünk jó helyzetben.

Sőt, most is minden hónapban megtakarítással indítunk ahelyett, hogy felélnénk a pénzt.