Mi történt a mai fiatalokkal?

A gyerekek olyanok, mint a világ, ami körülveszi őket. A világ meg olyan, amilyenné mi, felnőttek tesszük. Én sajnálom a mai gyerkeket. Komolyan.

A másik kérdéscsoport, ami meg engem idegesít, hogy "tetszik valaki, hogyan szerezzem meg?", "honnan tudom, hogy tetszem-e neki?", "járni akarok egy lánnyal, hogy érhetem el?", stb. Legszívesebben azt mondanám, hogy "Nem mondom meg, b+, találd ki magad, különben nem fejlődsz sehová. Pont az a lényeg, hogy magad görcsöld ki, ne én mondjam meg."

(30f)

Sziasztok!

Lehet, hogy én itt most kilógok kicsit a sorból, de úgy gondolom nekem is hozzá kell szólnom :).Én 14 vagyok, és nekem fura azt látni, hogy néhány osztálytársam azzal dicsekedik hogy ő már nem szűz.De a nevét sem tudja annak akivel elvesztette.Velük tényleg az a probléma hogy a szüleik tojnak a fejükre és " Menj csak örülünk, hogy nem vagy itthon" dolog érvényesül.Engem folyamatosan cikiznek az miatt, hogy jó tanuló vagyok " Stréééber!".Pedig én sem vagyok jó gyerek, de 13-14 évesen korainak tartom a szexet.Meg alapból, az hogy némelyik olyan bunkó, hogy az utcán odaszól egy néninek" Hé nyanya, mi lesz az éjszakai program??" Puff....

Hozzaszólhatok én is?:D--16/lány

Ez tényleg igy van. És hát ha a barátaimat/barátnőimet elnézem, akkor elpirulok. Minden hétvégén naagy buli-nagymértékű piálás, és hát az "ismeretlennel való együttlét" stb stb stb stb stb....

Én ki szeretnék maradni ezekből, nem is megyek az ilyen bulikra, de mégis némelyikre el kell hogy menjek-persze nem malackodok én is-, csak azért, h ne közösitsenek ki, mert már több osztálytárssal ez történt, miután zsinórban nem mentek el 4 bulira.

A többiek már aktiv szexuális életet élne, nekem még egy barátom sincs. És nem azért, mert nincsenek jelentkezők (és ezt nem nagyképűségből mondom), egyszerűen csak azért, mert mindegyiken látszik h csk AZT akarja.

Lehet h naiv vagyok, de azt a srácot várom, aki nem azért vekszik le velem, mert most épp hiánya van hanem mert szeret és én is szeretem. Talán ezt a logikát követve szüzen fogok meghallni, mert tényleg nincs oan srác-vagy nem nagyon van, aki még őszintén tudna szerelmes lenni.

Nha hát ez van sajnos:((

Elirtam, bocsi

A többiek már aktiv szexuális életet élnek

Szerintem pedig nem kell ennyire általánositani. Szélsőséges példák pedig mindenhol vannak. A fiatal pedig azért fiatal, hogy éljen és tapasztalatokat szerezzen. Engem szerencsére nagyon szabadon neveltek a szüleim.

Voltam bulizni 14 évesen is, ittunk is rendesen, partyztam velem sokkal idősebbekkel. Sőt, volt olyan 7 évvel idősebb férfi, akivel 14 évesen szivesen lefeküdtem volna! Nincs ebben semmi, a fiatalnak is vannak vágyai.

Amúgy nálunk se volt szexuális felvilágositás, se az iskolában, se otthon. A párom világositott fel, amikor 16 évesen lefeküdtem vele. Ő akkor már tapasztaltabb, idősebb volt, ő tanitott meg mindenre... Most megint el fognak sokan szörnyedni, mert én 2 hét alatt odaadtam neki a szüzességem, de ezt se bántam meg!

Szerintem nincsen ebben semmi, csak meg kell találni a középutat. És nem kell szörnyülködni, hogy hová fajul a mai fiatalság. Nekem kb 3-4 éve még lila hajam volt és lefolyt sminkem, ittam gyógyszerre is, füveztünk is. 18 éves koromra nagyjából mégis normális felnőtt lett belőlem. 4-es tanuló vagyok egy elég erős gimnáziumban, és két nyelvvizsgám van. Úgyhogy nem kell annyira túlreagálni a dolgokat.

Szerintem a lényeg, hogy a fiatal megbizhasson a szüleiben. Én mindig tudtam anyáék felé fordulni ha bajban voltam, és ők nem itéltek el, hanem a kezdeti sokkon túllépve mindig segitettek.

Sziasztok!

Igazán komoly témáról van itt szó...., Komolyan kérdem szerintetek min tudunk változtatni??? 23 éves vagyok, a barátnőm pár hónap múlva 18 éves lesz...., bizony szexelünk mi is...., de az elejétől kezdve vigyázunk egymásra..., és bizony néha sokkal felnőttebb, ő maga is, mint néhány 40 év körüli "felnőtt"..., ne de erről ennyit...

aztán egyet értek azokkal akik inkább a köteleségeket tolják előre, mint a jogokat, mert sokan nem ismernek semmien istent, csak azt amelyik ad nekik, ha már cserébe kér valamit az ember, akkor meg, még nekik áll feljebb, ezt saját tapasztalatból mondom..... 3 öcsém van, egy családban él(t)ünk, és még sem egyformán lettünk nevelve...Ha dolgozni kell, én azt kérdem, hogy csak ennyi?? az utánnam jövő öcsém ( ő 20 éves) azt mondja, hogy "jól van", de nem ennyiért, hanem szorozzuk felfelé, aztán a másdik öcsém (ő 17 éves), már akkor is felkapja a vizet, ha megkéri apám, hogy ugyan adjon már enni a kutyának...... a legkissebb öcsém (13 éves) többszörsen fogyatékos, tőle nem igen várhatunk ilyesfajta dolgokat, ő alapból egy más világ, és esküszöm, őt szokták sajnálni, én azt mondom neki van szerencséje....

szóval emberek, én azt mondom, hogy felismerődött a baj, és ez már jó..., de hogy mit kéne csinálni??, hát megoldást többfélét is lehet mondani, az enyém drasztikusan súlytaná a szabdság jogokat, és lehet én lennék meglincselve...., hiába van igazam......

De egy biztos, sokan kellünk hozzá, és nem mellesleg egy másfajat gondolkodás mód, és neveltetés...