Hogyan vegyem rá a feleségemet, hogy maradjon otthon a 2 gyerekkel?

Na lányok, a kérdező ékes példa arra, hogy jól nézzétek meg, milyen emberhez mentek férjhez.

25 N

Már nem azért, de sok nő meg épp ennek örülne: ha főállású anyaként csak a gyermekek nevelése és a háztartás vezetése lenne a dolga. Attól, hogy a kérdező ezt szeretné, még nem rossz ember, nem kellene megkövezni meg elhordani mindennek.

Az egy más dolog, hogy ha a társa ezt nem szeretné, akkor ki kell találni egy kompromisszumos megoldást -pl részmunkaidő.

Érdekes, hogy én még csak gyereket sem akarok, mégis értem, hogy te miért szeretnéd, hogy otthon maradjon a feleséged.

Viszont tény, ahogy 16:48 is írta, van az a típusú nő, akinek elég ha otthon lehet a gyerekeivel, és van akinek nem elég, hogy csak anya legyen, van aki dolgozni is szeretne.

Valóban jó a gyerekeknek, ha megvan a kényelmük, de ezek szerint a feleséged pedig az a típus akinek akkor jó, ha dolgozhat is.

Szerintem mindkettőtöknek engednie kell egy kicsit, kötni valami kompromisszumot, hogy mindenkinek jó legyen.

Ne haragudj de tudod te azt hogy hányadik században élünk?

Szerinted a család szentsége csak akkor tartható ha asszony 24 órában aláveti magát családjának?

Mert ha igen, akkor NEKED nincs halvány lila segédfogadalmad sem arról hogy mit is jelent a család. Mert a család nem azt jelenti hogy a nő otthon van és ugrál hol neked hol a gyerkőcöknek. Mert azzal kiirtod anyuci lelkét. Ha szereted, tiszteled, akkor engeded neki hogy ő is érjen annyit mint te, ne csak szakácsnő+takinéni+bébicsőszöcske legyen...

A családfelfogáshoz hozzá tartozik az is, hogy a gyerekek jó példát látnak maguk előtt. Ha pl. kislányod van, akkor azt a példát fogja látni hogy a nő nem dolgozik, otthon csücskél és főz meg takizik, meg rpogramokra szállítja a gyereket, aztán majd ő is ilyen életet tart normálisnak.

Csak éppen: manapság sok férfi nem olyan aszonyt kíván aki otthon van mert pláne nem is tehetik meg, ezért talán a lányod soha a büdös életben nem talál férjet.

Háromszor futottam neki ennek a hozzászólásnak, de mindig finomítani kellet, mert finoman szólva is eléggé vérlázító a felfogásod.

Én "csak" 3 éve vagyok itthon a lányommal, és már nagyon várom, hogy újra felnőttek társaságában IS legyek! Nekem sajnos nincs hova visszamennem dolgozni, de mindenképp olyan munkát fogok keresni, ami nem megy a család rovására.

Ma például azt vettem észre, hogy már nem tudok úgy (felnőtt) emberekkel kommunikálni, mint azelőtt. Villamoson utaztunk, nem tudtam pontosan melyik megállónál kell leszállnunk, és mikor meg akartam kérdezni egy utastól, szabályosan elakadt a szavam. Gondolkodnom kellett egy tök egyszerű mondatszerkezeten. Mindez annak a következménye, hogy 3 éve otthon vagyok a kislányommal, de úgy, hogy igyekszem hetente legalább 3-4 napra programot csinálni, amikor kimozdulunk valahová...tehát mi nem is ülünk otthon állandóan. Írtad, hogy ingerült a feleséged...hm...arra nem is gondoltál, hogy esetleg azért ingerült, mert már kezd belefásulni a háziasszony szerepébe?! Van aki erre termett, de hidd el, nem mindenki! Ha a feleségednek dolgozni szeretne, akkor ne gátold ebben!!!