"Kapuzárási pánik" 27 évesen. Mit tehetnék?

Most jutottam el arra a pontra, hogy muszáj kiadnom magamból!

Mielőtt mindenki szörnyülködne a címen, leírom a történetet. Kérlek részletesen olvassátok el, minden mondatot komolyan gondolok!

27 éves vagyok. Még sosem volt komoly kapcsolatom. Lazább kapcsolatom már volt +35 éves nőkkel. De a saját korosztályom egyszerűen lenéz. Jobb esetben is csak lelkitársnak, barátnak vagyok jó, de több sajnos nem lehet.

Ma belegondoltam, hogy pár év múlva 30 leszek. Életem legszebb éveit egyedül töltöttem. És valószínűleg ez így is marad. Ha 7-8 évig visszautasítást kaptam a korosztályomtól, ez a jövőben miért változna?

Legszebb éveimet magányosan töltöttem, szinte szex nélkül. És ez maradandó(?) lelki sebeket okozott.

Legalább a szex részét szeretném pótolni, ezért úgy döntöttem, hogy prostikhoz fogok járni. Nehéz döntés volt, mert nem az a típus vagyok. Viszont teljesen normális libidóm van, ezért nem jó érzés évekig szex nélkül élni. Először is kíváncsi vagyok, milyen lehet a szex egy korombéli lánnyal. És erre nincs más mód.

Persze lehet jönni, hogy milyen sz*ralak vagyok, hogy prostizni járnék, meg hogy ezért nem volt még soha barátnőm, de halkan megjegyzem: még csak most érett meg a fejemben a gondolat. Egészen idáig vártam. És nem 50-60 évesen szeretnék "felébredni", mikor már a vágyaim sem olyanok, mint most, és ki tudja a férfiasságom hogyan fog működni akkor.

Azért ebbe a kategóriába írtam ki a kérdést, mert felnőtt emberek véleményére vagyok kíváncsi, nem tinikére.