Manapsag mar gaz eltartottnak lenni?

Nem értem, mért gondolja azt bárki, hogy az a nő, aki otthon van, egész nap csak mereszti a seggét. Ez nem igaz. Persze, nyilván van ilyesmire is példa, de azért ne általánosítsunk már. Ezer féle módon el lehet tölteni az időt. Pl. kertet csinálni, sportolni, meg persze főzni, ha dolgozik a nő, nincs mindig főtt kaja az asztalon. Normális kapcsolatban meg nem fordul elő olyan, hogy a férj számon kéri, hogy mért vásárolt ilyen sokat a feleség.

Én is az egyenjogúság híve vagyok, de én mindenképp szeretnék sokáig otthon maradni a gyerekekkel. Az, hogy ma már szerencsére a nőknek is van lehetőségük karriert építeni, még nem jelenti azt, hogy a hagyományos női szerepek eltűntek volna. Nekem nincs kedvem ahhoz, hogy munka után, hullafáradtan még takarítsak, mossak, főzzek vacsorát, tanuljak a gyerekekkel, mindezt egyedül, míg a párom bealszik a kanapén tv-zés közben, és szép lassan tönkremegy a házasságunk. Na kösz, ezt így nem. Lehet karriert építeni az után is, ha felnőttek a gyerekek.

Előző:

Hát ha olyan párt választottál, akinek az otthoni tevékenysége a bealudni a kanapén, míg te végzed egyedül a dolgokat, akkor csak magadat okolhatod.

Ezt mindenkinek önmagának kell eldöntenie, mindenesetre rettentő nagy felelőtlenségnek tartom, hiszen kiszolgáltatott helyzetet teremt, nem is kicsit. Másrészről, én nem azért képeztem magam és tanultam, hogy házicseléd legyek főállásban. Mert nyilván az eltartottaktól automatikus elvárás, hogy akkor minden otthoni dologról gondoskodjanak, és ez előbb-utóbb sok esetben sajnos átcsap elvárásokba (ha már eltartalak, szolgálj ki...) Aki ilyen személyiség, szolgalelkű, annak nem okoz gondot, majd max az, ha egyszer csak nem lesz, aki letartsa.

Másik oldalról, csak nézzetek szét itt is mennyi olyan eset van, hogy az időszakos "eltartottság" is mennyi problémát szül. Azért írtam idéz jelben, mert egy anyuka jobb esetben nem eltartott, hogy kap gyedet, mégis úgy tekint rá sokszor a saját férje is, hogy ő otthon van, akkor az a dolga, hogy mindent megcsináljon és kiszolgálja őt, mert ő most eltartott, amibe nagyon bele is kényelmesednek, aztán , amikor visszamegy dolgozni, a nyakán marad ez a szép mennyiségű munka, mert a kedves párja megszokta, és nem is hajlandó alább adni a kényelemből.

Nem olvastam végig a kommenteket tehát lehet valaki már leírta előttem ezeket.

Szerintem nem gáz, én inkább eltartott lennék mint dolgozó nő, de már most tudom hogy erre esélyem sincs. Ki az aki manapság 400 ezer felett keres hogy a feleségnek már csak max hobby munka kelljen vagy otthon ülhessen? Olyan elenyészően kevesen vannak, hogy szinte nincsenek is. Ha mégis találsz egye háztartás beli anyukát azt tuti szidni fogják hogy nem dolgozik de titokban mindenki irigykedik (kivéve a karrieristák)

Nem a topic témájához tartozik, de a 21-es seggmeresztős mondathoz én is hozzá tudnék fűzni.

A teljesség igénye nélkül tegyünk egy kis bepillantást a „nem dolgozó” emberek teendőibe:

rájuk bízzák a dolgozó, elfoglalt családtagok a "te úgyis ráérsz" feladatokat.

Pl. otthonra bevásárol, megfőz, elmosogat, foltot tisztít (igen, nem csak be kell dobálni a ruhát a mosógépbe, hanem sokszor napokig kell kísérletezni rajta, hogy megmentsük a kidobástól) megtankolja a családi autót, felszerelteti a téli gumit, befizeti a súlyadót, elintézi a banki ügyeket, megvarrja, megvarratja, kitisztíttatja a csak tisztíttatható ruhákat, szőnyegeket, falvédőket, függönyöket, beüzemeli a mosógépet, lecserélteti a vízórát, otthonra megtervezi és megépítteti a konyhabútort, felújíttatja a villamos vezetéket, kitapétázza a lakást, megveszi és kimossa az ecseteket, vödröket, elkészíti gyöngyből a fülbevalókat és karkötőket, szervizelteti a laptopokat, kiválasztja az új, korszerűbb telefonokat, előfizetéseket intéz, rájön, hol lehetne csökkenteni a családi kiadásokat, tartja a kapcsolatot a szolgáltatókkal, időpontokat foglal a család többi tagja számára orvosokhoz, fodrászhoz, keres egy megfelelő lakásbiztosítást és kitanulja, megérti a biztosítási fogalmakat, megköti a szerződést, kár esetén elintézi a biztosítóval és a közös képviselettel a kártérítést (nekünk egy tűzeset miatt 8-szor kellett emiatt elmenni valamelyik intézménybe, az 8x fél nap), elmegy a társasházi közgyűlésre, esetleg jegyzőkönyvez ott vagy ellenőrzi elintézi a közös képviselő munkáját, hogy javítsák meg az elromlott liftet, kövezzék fel a társasházi udvart, elintézi a birtokháborítási ügyeket a városházán, megveszi a bérleteket, megigényli az ingyenes kerületi parkolókártyát, megjavíttatja a kaputelefont, stb.:)

Minden esetben ugye meg is kell találni a nagy kínálatból a megfelelő szolgáltatókat, nem csak simán bemegy az ember egy laptopszervizbe, hanem lecsekkolja, milyen munkát végeznek ott, ahol gixer van, mindig újabb és újabb szakit keresni. Számítástechnikai alkatrészeket felkutatni ott, ahol olcsóbb, mert ugye szabad ár van. Minden esetben kicsit beletanulni a felmerült problémába, legyen az számítástechnikai, cipészeti vagy padlóburkolási téma. (Pl. nálunk 3x cserélték ki a fő vízcsövet ROSSZUL a társasházi közös képviselet emberei, és kellett találnunk egy jó vízszerelőt, akitől megtudtuk, hogy mit szúrtak el az előző alkalmakkor, kijárni jogilag, hogy ő csinálhassa meg, és otthon lenni, amíg dolgozott. A rossz munkára garanciákat érvényesíteni, fogyasztóvédelmi ügyeket vinni. Nekem a Gázművekkel és az ELMŰ-vel is van peres ügyem mert kárt okoztak nekem. Árajánlatokat is sokat kérünk minden lakber. és javítási dologhoz, ez is egyenként több hónapos projekt.

És akkor gyerekek iskolai dolgairól és velük való ruha- és cipővásárlásról még szó sem esett.

Nyilvánvaló, hogy "inaktív" családtagok nélkül nem volna lehetősége egyik családtagnak sem napi 8-12 órát _valaki más számára_ dolgozni egy munkahelyen - hacsak nem mond le arról, hogy egy saját maga által birtokolt lakásban töltse a munkahelyi életén kívüli idejét.