Nagy kérés, hogy a nagyszülők egyedül jöjjenek látogatóba, ne mindig a másik unokát magukkal hozva?
A testvéremék nem igazán foglalkoznak a gyerekükkel (1 éves lesz), kétnaponta lepasszolják a nagyszülőknek, de van, mikor naponta.
Ha jönnek látogatóba a szüleim, szinte mindig hozzák a babát, mert folyton náluk van.
Na most, eddig nem akartam szólni, de ez most már kicsit sok nekünk. Pláne, mert hamarosan születik nálunk is a baba, kérdeztük is, hogy hozzánk sose jönnek majd, mert mindig vigyázni kell a másik gyerekre? Persze rávágták, hogy alig várjak ezt az unokát is, jönnek majd, legfeljebb felpakolják a nagyobbat és jönnek vele.
De mi ezt nem akarjuk. Ne értsetek félre, szeretjük a kisgyereket meg sajnáljuk, hogy tojnak rá a szülei és nem baj, ha néha hozzák, de azért szeretnénk, hogy a nagyszülők néha csak a mi gyerekünkkel foglalkozzanak, ne mellékesként a másik mellett, olyan nagy baj ez?
Anyukam jön majd segíteni a baba születése utáni 2-3 hétben, azt meg főleg nem akarjuk, hogy itt egy újszülött mellett egy 1 évessel kelljen bajlódni.
Neki is sok amúgy, hogy folyton a gyerekre kell vigyázni, de nem mer szólni a szülöknek, mert akkor azok hisztiznek, veszekednek, hogy jó, akkor majd nem hozzák egyáltalán. Tudom, hogy ha én szólok, abból balhé lesz, így is folyton megy a vita, a testvéreknek állandóan a középpontban kell lennie, meg hogy neki dolga van(??????), ő fáradt, muszáj, hogy valaki vigyázzon a gyerekére, mert nem bírja, nekünk úgyse kell majd annyi segítség.
Nem akarom, hogy eldurvuljon a helyzet, de én ezt nem fogom tűrni, hogy mindig a másik gyerekkel jöjjenek ide. Hozzájuk úgyse lehet úgy elmenni, hogy ne legyen ott a másik unoka ism
De most ezt kinek mondjam, a nagyszülőknek vagy a szülőknek?
válasza: válasza: válasza:Kedves Kérdező!
Szerintem ne érezd magad szarul! Nálunk is mindketto nagymama felajánlotta,hogy szivesen jön az első pár hétben és segítenek. Megkoszontuk,hogy szeretnének segíteni,de mondtuk, hogy mi megoldjuk. Annyit kertunk, hogy ha néha úgy főznek, akkor gondoljanak ránk is..nagyon jól esett.
Akiket ez felháborít, azoknak van gyermekük egyáltalán? Honnan tudjátok, hogy milyen lesz a szülése? Mi van, ha vmi oknál fogva nem tud majd kikelni se az ágyból hetekig? Nem minden Apuka maradhat otthon pl szülés után sokaig. Nem ő kérte a segítséget, felajánlotta az anyukája. Ez szerintem egy tök szép gesztus amugy.
Ne is érdekeljen mit írnak ezek! Pontozzanak csak le. 😂 Szerintem igazad van. Amugy meg nincs olyan,hogy első meg második meg tizenhatodik unoka. UNOKA van.. A nyolcadik épp olyan fontos, mint az első.
válasza: válasza:Szerintem itt legalább kettő különálló probléma van, de inkàbb három.
Az egyik, hogy a tesódék lehetetlenül viselkednek és túlterhelik a szüleidet. Azt gondolom, hogy erről neked kéne velük beszélned, mert tényleg nem annyira szerencsés, ha a nagyszülők nevelik a gyerekeket. Ha a tesódék nem bírják (tesód otthon van gyesen, vagy dolgozik?), akkor fel kell bérelni egy dadust vagy egy takarítónőt, aki segít a tesódnak. Ezt neked kéne tudatosítani a tesódban, mert a szüleid nem fognak kiállni magukért.
A màsik probléma, hogy szeretnétek ha a ti gyereketek is tudna egyedül lenni a nagyszülőkkel. Erről a nagyszülőkkel èrdemes beszélni.
A harmadik probléma, hogy hiába viszik tesódék kevesebbet a gyereküket, ha ti viszitek helyette a tieteket.
válasza:Jó. De mi akkor sem szeretnénk, ha mindig hoznák hozzánk a másik gyereket, ha látogatóba jönnek. Én se küldöm máshoz az enyémet.
A kérdés tehát még mindig az, hogy milyen formában lehet ezt úgy megbeszélni, hogy világraszóló sértödés se legyen, de eredménye is legyen.
Nem akarunk eljutni oda, hogy azt kelljen mondani, ha heti egyszer(!) nem tudják hanyagolni a másik unokát, akkor inkább ne is jöjjenek.
Tehát írom, nem azt szeretném, hogy meggyözzetek, megoldást keresek.
válasza:A leírásod alapján, szerintem leginkább sehogy. Azt tudjátok eldönteni, hogy megér-e ez annyit, hogy felvállaljátok a konfliktust.
A konfliktusokat meg alapvetően empátiával és nyitottsággal tudod megoldani, de ha a tesód olyan, mint az én nagybàtyám, akkor vagy nyelsz vagy veszekszel sajnos.
válasza: válasza:A húgom gyerekeit úgy szeretem, mint a sajátjaimat, ő meg az enyémekkel van így.
Ráadásul az ő nagyobbik fia és az én nagyobbik fiam annyira hasonlítanak külsőre-belsőre, mint az egypetéjű ikrek.
El nem tudnék képzelni ilyen helyzetet, különösen nem egy pici babával kapcsolatban!
Sima féltékenységről van szó, az meg normális embereknél, normális családokban ismeretlen fogalom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!