Elmennel e nagymamad temetesere, ha az sokszor gonosz volt veled?Vagy ha ambivalens volt a viszony?

Most szólok, hogy a mondás úgy hangzik: halottról IGAZAT vagy semmit.

Végtisztesség sztorit ugyanerre az allegoriara: csak annak tudod a vég(sőt) megadni, akinek/akiben előtte is volt. Egy ártatlan gyerek lelkében maradandó sebet okozni olyanokkal, hogy “apád azért sírt mert fiút akart” többek között például nagyon nem tisztességes. Aki életében egy kiállhatatlan boszorkány, az ne lepődjön meg rajta a túlvilágról, hogy halálában nem sok embert mozgatott meg. Nem kell mindenkit szeretni és tisztelni korlátlanul csak azért mert a génkészletetek egy része közös

A nővéred neki állt veszekedni az apáddal a nagypapád halálos agya felett hogy neki kell a kocsi? Egy önző liba lehet a csaj és pont ezért volt ilyen jóban a nagymamáddal. Azért nem probléma hogy ő fiú helyett lány lett mert pont olyan szemét a nővéred mint amilyen ő volt és ezért szerette mert magára emlékeztette, ezért hagyott mindent rá. Te viszont emberileg normális voltál és könnyű volt bántani téged és piedesztára emelni a hozzá hasonlóan önző, szívtelen nővéredet.

Én nem mennék el, volt nemrégiben egy nagyon csúnya balesetem, műtétek stb és le sem szartak a nagyszüleim. Nem mondom hogy csalódtam bennük mert sosem nyújtottak semmilyen nagyszülői szeretetet.

Nem tett érted semmit az a nő, rokonok voltatok de ez nem jelent semmit. Szükségtelen lenne úgy tenned mások kedvéért a temetésen mintha hiányozna miközben ez valójában nem így van. Lelki fájdalmat neked okozott a számodra ami téged a mai napig bánt, nem tartozol neki semmivel.