Ha egy szülő megüti a gyerekét valami miatt, akkor rossz szülő mert nem szabad megütni egy gyereket, vagy néha megérdemli a gyerek a pofont?

Azért fontos lenne tisztázni, hogy a rendszeres bántalmazás között és hosszú évek során adott 1-2 pofon között óriási és még annál is nagyobb a különbség! Egy pofonra ne mondjuk már azt, hogy megverték szerencsétlen gyereket.

És nem, nem lesz senki attól rossz szülő, hogy 1-2x lekever egyet a gyereknek vagy rácsap a seggére. Rengeteg gyerek szándékosan kihúzza a gyufát, csak azért sem csinálja, amit kérnek tőle és van, amikor nem használ a szép szó és urambocsássa meg, nincsenek mindenkinek acélból az idegei. Hogy lehet ezt összehasonlítani azzal, hogy egy ápoló felpofoz egy beteget vagy a főnök a dolgozóját?? Ez annyira abszurd, hogy nem is értem minek lett idekeverve.

A főnököm is 20 éven át nevel engem, minden egyes nap azon van, hogy minél normálisabb embert faragjon a belőlem? Csak mert én ezt csinálom a saját gyerekemmel és 20 év alatt kapott 1 db pofont, amit egyébként saját maga szerint is teljesen jogos volt, aztán lám, mégsem nem lett lelki sérült. És valaki ezt a 20 év kemény gyereknevelést tök komolyan összehasonlítja azzal, hogy teszem azt elront az ember valamit a munkában? Nonszensz.

Abszolút nem érzem úgy, hogy szégyellnem kell magam amiatt, mert a lányom nem tudott várni 5 percet, míg befejezem a munkám, így kihúzta a kábelt és oda lett at egész, amit aztán kezdhettem újra és emiatt kapott egy pofont. Utána még ő jött oda bocsánatot kérni. Nem fogom magam emiatt szégyellni és még csak pszichopata sem vagyok, de imádom az ilyen minta szülőket, embereket, akik az anonimitás mögé bújva nagypofával osztják a nem létező eszünket és magas lóról ítélkezésnek egyetlen egy információ alapján.

Kedves hozzaszolok.

Kétszeres anya vagyok.

Rohadtul elszakadt a cerna néha és van, hogy a gyereken töltöm ki. 1-1 szoritas vagy kiabalas által. Igen én megszorizom (az sem jo)

Minden akaratommal azon vagyok, hogy ne csináljam, de nincs segitseg. És nagyon nehéz.

Írom a lényeget. Kedves 30-40-50 eves korosztaly.

Hogy emlékeztek? Amikor a tanár fenyithetett, mert pofátlanok voltunk. Fájt nekünk?(Lelkileg) En nem emlékszem.

Jelenleg sokkal több az eroszak.

A tanárra rarontjak az ajtót a szulok, mert próbál nevelni amit a szulo nem tesz meg vagy túl agressziv a gyerek, mert a szulo is az.... és az iskolában azt csinálja amit a szulo is.

Könyörgöm nem minden feher és fekete.

Egy példa. 2 eves kisgyerek allandoan lopkodja a játékokat, ételt a gyerekektőla jatszoteren. A szulo nem szól rá. Jaj mert liberalisan nevelek. , meg amúgy is egyszerűbb nem foglalkozni vele. Ez a gyerek ezt fogja csinálni egész életében? És ez jó? Mert arra nem hallgat, hogy jaj kicsi lányom nem szabad.

Nevelni kell a gyereket. Igen nem helyes néha odacsspni de néha kell.

Én pl nem veszem traumának hogy anyám néha oda csapott. Sőt... voltak más hibái de ezért soha nem ítéltem el.

Most jönnek a szuper anyák, hogy ez nekem a normális.

Nem nem normalis, de néha nyomatekositani kell, ha 10.szer nem érti.

Meg egyszer hangsúlyozom nem minden fekete és fehér

Tehát az sem jó ha a gyerek azt csinál amit akar és az sem jó ha állandóan verjük

Szürke 50 árnyalata.

Szóval Kedves ntelligens szülők. Türelem, de én mint anya teljesen megertem, ha néha elszakad a húr.

Szülők vagyunk nevelés a feladatunk