Mit gondoltok ezekről a viselkedéséről?

31: OK, persze...

de valahol leírta, hogy kórházban kezelték valami pszichoizé miatt... Az azért valszeg túlmutat a hisztin.

De abban teljesen igazad van, hogy akár egy iylen betegség sem lehet kifogás arra, hogy nem keres munkát!

Próbáltál már úgy dolgozni, hogy közben otthon laktál?

Engem is gyakran cseszegetnek a szüleim, amikor itthonv agyok, ezért igyekszem őket elkerülni. Ilyen szempontból még pont jobb is, amikor bejárok dolgozni: végre nem az ő lehúzó kis beszólásaikat kell hallgatnom, szerencsére a munkatársaim jófejek, melóban el-el viccelődünk néha, az ebédszünetben jókat beszélgetünk, és külön plusz, hogy a szüleim nincsenek ott.

Szerintem ha dolgoznál, jobb lenne neked is, hogy nem egész nap otthon ülsz a tudattal, hogy ott annak a szomszéd szobában, és ki tudja mikro jön a következő negatív lehúzás. Ha egyelőre jobb esélyed nincs is, de ha végre valahová felvennénke, legalább arra a 10 órára megszabadulhatnál tőlük.

Igen, az szar lehet, ha amint hazaérsz baszogatnak, de simán mondhatod, h "bocs, nagyon fáradt vagyok, megyek aludni." Akár ha van lehetőség túlórára, azzal elérhetnéd, hogy tényleg, csak annyi legyen, hogy amikor hazaérsz, mész is aludni. Így minimális lenne az idő, amíg érintkezel velük, haza csak aludni járnál, és hamarabb összejönne annyi pénzz, hogy elköltözz egy normálisabb helyre, mint a hajléktalanszálló. Igen, lehet, hogy fárasztó lesz, de nincs más kiűt.

Sok erőt és szerencsét kívánok neked!

Kérdező, én nem akarlak bántani, csupán jó indulattal adnám azt a javaslatot, hogy kitartóan keress állást tovább, mert szerintem ez az egyetlen járható megoldás arra, hogy javuljon a mostani rossz élethelyzeted.

Bár nekem nem ennyire vészesek a szüleim, de bizony én is folyamatosan csak a lehúzást kapom itthon, és valóban nagyon megterhelő úgy munkát keresni, hogy nem jeleznek vissza/nem vesznek fel, miközben a szüleidtől is csak a kritikát kapod. Nagyon nehéz fél év volt nekem is, mire találtam munkát, de most, hogy van, bár még itthon llakom, de sokkal jobb a helyzet.

Hamarosan külön is fogok tudni kötözni, amióta nem kuksolok itthon egyfolytában, sokkal jobban érzem magam, és szabadidőmben lakásokat böngészek. Mondhatni az akkori depressziós állapotomhoz képest most teli vagyok reményekkel és tervekkel.

Tudom, hogy a te helyzeted minden bizonnyal merőben más és a leírtak alapján nyilvánvalóan rosszab is. Megértem, hogy nagyon nehéz időszak ez számodra. Csak biztatni szeretnélek, hogy kitartóan keress munkát, mert látod nekem is fél évbe telt, de végül sikerült találnom. Én hiszem, hogy előbb-utóbb neked is sikerülni fog, és onnantól már hidd el, jobb lesz.

Tudod kérdező azért orditanak itt is le 2 centiről, mert megérezték a válaszolók, hogy nem az igazi megoldásra vagy kíváncsi és nem mondtál köszönetet, hogy értékes útmutatást kaptál hanem csak az önérzetedet szeretted volna itt megerősíti, hogy "igen hülye szüleid vannak. "

De nem azok, hanem nagyon türelmesek veled, ami kifogásolható 6 év után.