Ma anyáknapja van.Párom anyukája,az én anyukám és a nagymamám is kap tőlünk ajándékokat.A kislányunk 1 éves. A párom nekem még egy boldog anyáknapját sem mondott,nemhogy adott volna bármit is. Ez normális így?

Egy egy éves kislányról van szó.

Gondolom te sem egy éves korodban kaptad apádtól a virágot, hogy továbbítsd anyák napjára.

Nem baj, a gyerek majd megtanulja, hogy az ajándékot igenis el kell várni, és az nem kapunk, akkor természetesen ki kell verni a hisztit.

Mellesleg apák napjára te vettél valamit a férjednek?

Háát... nekem eszembe nem jutna, hogy a férjemnek fel kellene köszöntenie anyák napján. Az anyját felhívta, mert ő az anyja, nem én.

A kisfiam 1 éves, majd ha odaérünk, az ő dolga lesz, hogy felköszöntsön.

Lepontozhatsz, de nem a párod dolga NEKED virágot adni.

Majd a gyereked, amikor olyan idős lesz, ad - vagy nem, mert pl elfelejti, aztán akkor meg lehet őt cs.szegetni hogy hálátlan.

Ebben a dologban családonként változó, hogy mi a normális. Én sem vártam el, hogy a totyogóm nevében felköszöntsön a férjem, mert nekem ez olyan kitekert logikájú és teljességgel felesleges. Mások talán kissé nyersen fogalmazták meg, de végülis leegyszerűsítve én is ezt érzem: neki nem vagyok az anyja.

Ha magától ezt csinálja valaki, akkor persze, szép-szép gesztus, de nem magától értetődő vagy természetes dolog, hanem - szerintem - extra.

Sajnos a férjeddel nem egyformán érzitek a dolgot, és úgy látszik, nem tudod őt "átállítani", ezért talán jobb, ha te próbálsz másképp állni hozzá, és elengeded ezt az elvárást.

Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenfélét el kell tűrni meg engedni, nem lehet elvárásod, és semmi sem eshet rosszul. De ez a konkrét eset pont nem valami nagy dolog, ráadásul az ő hozzáállásában is van igazság.

Én mondjuk magamat ünneplem ilyenkor. Vállveregetés jelleggel megengedek magamnak valamit, amit egyébként nem nagyon. Ez az én napom, anyai erőfeszítéseimet elismerendő és meghálálandó, ilyenkor leginkább valamilyen lazítást veszek igénybe. Esetleg add a gyereket a férjednek 1-2 órára, és igyál egy koktélt, nézz megbegy filmet, olvass a parkban vagy valami.

Szerintem is az apa dolga megtanítani, és nem kell nagy hűhó. Elég egy szál virág, gyereket felkapja és átadják pár kedves szó kíséretében. Első évben nyilván nem érti a gyerek, de majd lesz 2, 3, 4 éves is és lassan megtanulja.

De a valóság az, hogy gyakran az apa édesanyjának is a feleség veszi meg a virágot vagy a csokit.

Hát pedig ez az apuka dolga, hogy megtanítsa a gyereket arra, hogy kicsim, anyák napja van, ilyenkor felköszöntjük az anyukánkat.Te a tiédet,én az enyémet, stbstb

Sajnálom kérdező!Az én férjem is ilyen gyö..kér.Kitartás, az oviba, suliba,meg fogják tanulni.Tudom, hogy sok idő,de kitartás.

És boldog anyák napját!

Annyi bőr le van nyúzva az anyukákról, de persze ebben a kérdésben is a "szerencsétlen" apuka van sajnálva,akinek egy lepkénél is kevesebb érzelmi intelligenciája van.Igen ,minden anya érdemel legalább annyit, hogy a "gyök..ér"férj,belenyom a gyerek kezébe egy csokit,hogy adja oda,hogy boldog anyák napját.

Bocs, de én is nagyon mérges vagyok.