Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Kikészít a 18 éves lányom és...

Évi59 kérdése:

Kikészít a 18 éves lányom és a 24 éves fiam, mit tennétek a helyemben? 53 éves budapesti anyuka vagyok, akit 3 agyműtét után leszázalékoltak, vagyis: nem dúskálunk anyagiakban.

Figyelt kérdés

A férjem egy szelíd ember, aki (velem együtt) mindent megtett azért, hogy a két gyerekünknek „mindene” meglegyen, vagyis első helyen mindig a család állt számunkra. Beláttam mára, hogy túlzottan engedékenyek voltunk, és az általunk helyesnek vélt demokratikus nevelés csak rosszhoz vezetett. A lányunk most fog érettségizni, jó tanuló, de itthon elviselhetetlen, állandóan követelőzik, mivel egy nagyon gazdag társaságba került, akiknek természetes, hogy mindent megvehetnek. Velünk rondán beszél, üvöltözik, ha nem kap meg valamit, beszélni vele nem lehet, mert szó szerint leüvölti a fejünket, semmiben nem segít, állandóan azt vágja a fejemhez, hogy rossz (ennél keményebb jelzőkkel!) anya vagyok. Ha ezt nekem meséli valaki, hogy egy ’gyerek’ a szüleit állandóan terror alatt tartja, el sem hinném. Szerinte neki minden jár, mert ő ugye tanul, így semmit nem kell tennie egyebet. Havonta 25 ezer forintot kap tőlünk (nagy nehézségek árán), amit persze elkölt, úgy, hogy azt üvölti, hogy semmi közöm hozzá, mire. Aztán kezdődik a követelésáradat. Most fejébe vette, hogy fizetősre fog menni az egyetemen, és persze hozzám vágta, hogy kezdjünk el gyűjteni a tanulmányaira. Nem bírom tovább, próbáltam vele leülni megbeszélni a dolgokat, nem járt eredménnyel. A fiunkat pedig, akit - miután többször meglopott bennünket -, nagy nehezen kiraktuk itthonról 6 hónapja, mert érettségi után egy szakmát volt hajlandó elvégezni, és megszerezni az OKJ végzettséget, pedig négy évig járhatott nappalisként tanulni, végig mi tartottuk el. Azért tartom reménytelennek a helyzetet, mert most sem hajlandó munkát keresni magának, vasárnaponként eljön hozzánk, és elpanaszolja, hogy nincs pénze, azt várja, mi adjunk. Csak azért iratkozott be egy OKJ oktatásra, hogy felvehessen diákhitelt, amiből megpróbálja fenntartani magát. De nem jár be tanulni, csak beiratkozáskor járt bent. Nem érti meg, hogy a hitelt vissza is kell majd adni. Nem tudom, mit tegyek, mert semmiben nem hallgat ránk: munkát nem keres magának, nem tanul, közben állandóan azt mondogatja, hogy melyik haverját mennyi pénzzel támogatják otthonról. A férjem nem képes a sarkára állni, mert még mindig azt hiszi, hogy mindennek a megoldása a mi kötelességünk. Én már nem bírom tovább az állandó veszekedéseket, reménytelen vitákat.

Nincs szükségem letolásokra, mert tudom, hogy sok dologban mi (a férjemmel rontottuk el), de a tűrőképességem végére értem, és úgy érzem, akár a halálba is menekülnék, mert nem bírom tovább. Ha van hathatós ötletetek, arra lenne szükségem, mert nincs kihez fordulnom.



2013. febr. 19. 10:48
❮❮ ... 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 ... ❯❯
 121/219 A kérdező kommentje:

Kedves Hát Ilyet!

Lehet, hogy igazad van, talán megpróbálom ezt az írást, de annyira kusza minden bennem, kavarognak a dolgok, az érzések, a megbántottság, a féltés is persze (mármint őket féltem), meg látom, hogy nehéz ilyen világban felnőni, és szülőnek lenni is, de a tisztelet hiánya a legrosszabb, amit látok.

Különben egyszer (tavalyi tanévben) a lányomnak írtam egy nagyon őszinte levelet, egyik őrjöngése után, de válaszra sem méltatott, nem tudom, belül indított-e el változást benne, de kívülről nem úgy tűnt. A fiam meg teljesen hangulatfüggő, agresszívvé válik, bárminek a kapcsán. Elvárja, hogy csak az ő igényeinek rendeljünk mindent alá, de ő nem tesz semmit sem, mindent másra hárít, a felelősséget is.

Te mitől változtál meg?

2013. ápr. 18. 14:44
 122/219 Bence_ ***** válasza:
100%

Fiad mit csinálna egy atyai pofontól?

Videóval kapcsolatban: ha megtanulja rendezni az életét a szüleivel akkor már képessé tette magát az élete rendezésére.

Akinek rendezett az élete az kiegyensúlyozott, az ilyen ember lényegesen sikeresebb.Mit amilyen előtte volt.

Levél írás előtt ezt olvasd el. Ha budapesti vagy akár kölcsön is adom. [link]

2013. ápr. 18. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 123/219 A kérdező kommentje:
Sajnos az atyai pofon nem jön szóba egy vajszívű, lelkileg és érzelmileg zsarolható atya esetében, de talán már ahhoz késő is lenne.
2013. ápr. 18. 21:51
 124/219 Kockasajt123 ***** válasza:
100%

Kérdező,


szerintem a szülő-gyerek kapcsolat, nagyon fontos.


Ha ez a kapcsolat nem jó, a többi kapcsolat sem lesz zökkenőmentes.


A Biblia is azt írja. Tisztelt apádat és anyádat.


Hát igen, valahol az elején szokott elromlani a dolog.

2013. ápr. 21. 13:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 125/219 Kockasajt123 ***** válasza:
100%

Igazad van Bence!

Csak az sikeres, igazán, akinek rendezett az élete, és jó a viszonya családjával, de nem függ tőlük, semmilyen értelemben.


Persze felnőttekről van szó.

2013. ápr. 21. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 126/219 Kockasajt123 ***** válasza:
100%

Kérdező,


nem tudsz felkészülni semmire, mert minden adja magát, ott és akkor.


Tehát akkor tudsz reagálni,vagy válaszolni, ha helyzet van.


Mindegy hogy otthon laksz, vagy nem.


Nálunk is spontán történnek a dolgok.Nem határozzuk el, ki mit fog tenni, vagy mondani.

Az élet folyamatos folyó,és áramlik, ezért nekünk is vele kell áramlani.


Ha már a szülőkkel való kapcsolatról van szó, nekünk is voltak, vannak szüleink.


Mit hoztunk otthonról? Mit láttunk, milyen a kapcsolatunk idősödő szüleinnkel?


Mert ugye ezek az előzmények, amin változtatni nem lehet.

2013. ápr. 21. 14:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 127/219 A kérdező kommentje:

Kedves Kockasajt123!+

Nem túl biztató, hogy a fiad még 33 évesen is ilyen, mert szívem mélyén én is abban reményked(t)em, hogy lassacskán kinőhető ez a lusta, semmittevő életmód. Bár nem igazán tudom, mi indíthatná el a változást? A kezdő löketet mi adhatná meg? Szuper lenne valami ilyesmire rátalálni: mert eddig egyik módszer sem vált be nálunk. De az tuti, hogy a kényelemből nem fog akarni változást kivitelezni az életmódján. Én azon a véleményen vagyok, hogy meg kell(ene) tapasztalnia az életmódja következményeit (mivel eddig mindenből kihúztuk, sajnos, nem lett volna szabd, ezt beláttam), de itt az ideje ennek. A férjem szerint nem szabad kidobni, így legalább felügyelni tudja, és tudja, hogy életben van a "gyerek". Csütörtökön megint családterápia...

2013. ápr. 22. 12:51
 128/219 Kockasajt123 ***** válasza:
100%

Mindenben egyetértek Veled!


Ki kell dobni őket?

Annak vannak következményei. A barátnő sem tud járni dolgozni, nem tud hol mosdani, aludni, szóval két személlyel nehezebb.Pl. munkahely elvesztés miatt.


Be vannak adva az önéletrajzok, akkor alakulhat a helyzet.


Én nem tudom, miféle ajándék ez a sorstól.Kinek mit, és hogy kellene magtanulni.


Ez rejtély.

2013. ápr. 23. 17:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 129/219 Kockasajt123 ***** válasza:
100%

Kérdező,


Írd meg, mi volt a családterápián.Legalább Ti elmenetek.


Én arra gondoltam, írok valami egy lelkésznek. Itt már csak Isten segít.

2013. ápr. 23. 17:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 130/219 Kockasajt123 ***** válasza:
100%

Az a helyzet, a fiam azóta ilyen, amióta elkezdett drogozni.

Az 1998 ban volt. Kb. volt 2004 mire letette a dolgot.


Nagyon nagy probléma viszont, hogy a drogozás annyira kifordította, nem ismerek rá.

Előtte szorgalmas volt, magától járt dolgozni, mint a kisangyal, szombaton is, és adott pénzt is, sosem kellett kérnem tőle.


Most meg olyan, mintha más lakna benne.Szörnyű.

2013. ápr. 23. 17:25
Hasznos számodra ez a válasz?
❮❮ ... 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 ... ❯❯

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!