Miért baj, hogy számít a pénz és nem törődtem bele a szegénységbe? Hogy viselkedhet így az apám? Felpofozott és lek-*zott
Régen is imádtam a drága, márkás dolgokat, de csak azt hallgattam, hogy teremtsem meg rá a pénzt én, minek ilyen drága holmi, ugyanolyan jó az olcsó is, stb.
Nem is akartak jobb életszínvonalon élni, nekik jó volt az, hogy hónapról hónapra élünk.
Aztán mikor esélyem volt rá, léptem és cselekedtem, sikerült elérnem azt a színvonalat, amit akartam.
Viszont apáék megtudták, hogy milyen áron sikerült ez és azóta nem beszélünk.
Apa felpofozott, mintha egy kisgyerek lennék, aki valami szörnyűséget követett el.
Anya pedig látszólag neki ad igazat, de titokban folyamatosan hívogat, hogy menjek haza és megígéri, hogy segít, ha bocsánatot kérek és hogy minden rendben lesz majd, apa is megbékél.
De elég kevés esélyt látok arra, hogy én visszamenjek oda és ezt anya nem tudja elfogadni. Azt hiszi, ez is csak egy kis vita, ami magától megoldódik és holnap már ott ebédelek én is velük, együtt.
Nem értem, hogy viselkedhetett így az apám, hiszen a lánya vagyok.
Olyan, mintha az zavarná, hogy én nem törődtem bele abba, hogy nincs sok pénzünk és nem dolgoztam 0-24 a semmiért szinte, ahogyan ők.
Hogy beszéljek erről anyával, ha ő nem akar elveszíteni, de közben apának nem mondja el, hogy keres?
Hogy értessem meg vele, hogy semmi nem lesz ugyanolyan, mint régen?
válasza:A feleség nem k***a. Háztartásbelinek lenni, gyereket nevelni is munka, méghozzá az egyik legnehezebb. A kérdezőnk pedig úgy beszél magáról, mintha valami hihetetlenül nagy tettet hajtott volna végre, amivel "sikerült elérnie" az áhított életszínvonalat, a szülei pedig irigy dögök, akik csak akadályozzák a "karrierjét". Pedig csak egy élősködő, akit majd öt év múlva dobnak, mert lesz egy fiatalabb luvnya. Ennyi.
Kedves Kérdező, pénzt máshogyan is lehet keresni. Sajnálom, hogy máshoz nem érzel magadban tehetséget, elhivatottságot.
válasza: válasza:Hát, el tudom akkor képzelni, hogy sikerült elérned ezt a színvonalat... :D
Érdekes, én is szegény családból származom, én továbbtanultam, belefektettem minden energiám, majd lett egy jó munkahelyem, ahol szintén eléggé igyekeztem és most sok fizetésből jól élek. Vajon engem miért nem pofoztak fel?
Persze, kidob, elhagy, talál fiatalabbat, szebbet, jobbat, stb.
Majd én intézem a jövőmet, nem kell aggódni értem.
Nem értem, hogy miért nehéz a kérdésre válaszolni?
Nem az érdekelt, hogy ki mit gondol rólam, a párkapcsolatomról, vagy akár az életemről.
ma 16:38
Nekem ezt sikerült elérnem úgy, hogy még 25 sem vagyok és szinte semmi erőfeszítést nem kellett érte tegyek. Az egyetemen nem tanították meg, hogy nem kell arcoskodni, nem attól vagy jó ember? :)
válasza: válasza: válasza: válasza:Pedig megkaptad a választ. K lettél, apád ezt a szemedbe mondta. De ha mindenképp megoldást akarsz, akkor két lehetőség:
- menj oda apádhoz, mondd meg neki, hogy sajnálod, tudod, hogy nem erre neveltek, de így döntöttél. Ettől függetlenül szeretnél vele kibékülni. Azt is megmondhatod, hogy a pofon nem volt jogos, nem üthet meg.
- ha az a kérdés, hogy anyáddal hogyan értesd meg, hogy a család jóvátehetetlenül kettészakadt, mert te talpig gucciban akartál járni... hát azt úgyis érzékelni fogja egy idő után, és feladja a kísérletezést.
válasza: válasza:"Nekem ezt sikerült elérnem úgy, hogy még 25 sem vagyok és szinte semmi erőfeszítést nem kellett érte tegyek..."
Büszke lehetsz magadra, hogy semmi munkával sok pénzt kapsz. (Nem vagyok irigy,mielőtt félreértenéd.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!