Jogosan szid anyu, hogy nem tudok főzni?

Legyen már oly kedves az a pár ember, aki azt írta, "ciki, ha egy 18 éves lány nem tud főzni", fejtse ki a gondolatait a 18 éves fiúkkal kapcsolatban is. Ott is ugyanennyire ciki?

Engem nagyon nem érdekelnek a társadalmi normák és a nemi szerepek, nő vagyok, és alapdolgokon kívül nem tudok főzni, a párom meg igazi konyhaművész, maximum segítek neki, hogy hamarabb kész legyen. Hova tovább, bár anyum is remekül főz, de mivel ő nem szeret, mindig apum főz.

Valahogy nem érezzük magunkat ettől a társadalom rákfenéjének :D

A házimunkát meg kell osztani, elhiszem, hogy réges régen, mikor a férfi 12-14 órát dolgozott a földeken, az asszony meg otthon volt a gyerekekkel, akkor teljesen ráhárultak a házimunkák, de szerencsére már nem így van.

Nem vagyok nagy feminista mellesleg, de az ilyen kötelező jellegű társadalmi béklyók eröltetésétől a falnak megyek. Mindenki éljen úgy, vezesse közösen a párjával a háztartást, ahogy tudja, és ahogy jó neki!

Szerintem is ez már elvi kérdés...Bár húzok afelé,hogy egy nőnek illik tudnia/szeretnie főzni, és valamilyen szinten a férfinak is,ha rászorul.

Ez az évszázadok során alakult ki, és szerintem egy nőnél már benne van a jellemében a főzni akarás/tudás, mint a fiúknál a szerelés, amit már elég fiatalon élveznek is. Persze régebb máshogy voltak a dolgok,a férfi elment reggel keményen dolgozni, a nő vezette otthon a dolgokat, főzött,takarított, esetleg gyerekeket nevelt...mi lett volna,ha megmondja,hogy á, nem főzök, mert nincs kedvem hozzá,s inkább hagyta volna az egészet-mint csinálják ma sokan, hisz majd megcsinálja a férjem.

Meg sokan beszélnek arról,hogy mindent felváltva, megosztott munkát kell végezni, de szerintük ez nem megosztott? A nő dolgozik a ház körül,főz, a férfi megjavítja az autót,a csapot,villanyt, a letört polcot,az elromlott mosógépet,tévét,gondozza a kertet stb.Megnézném,hogyan osszák fel ezt is.

Az meg már más tészta,hogy ezek alig vannak jelen az életünkben,mert mindent a szánkba rágnak,legalábbis elvárjuk,hogy mindent készen kapjunk. Majd felveszünk bébiszittert,elhívjuk a szerelőt stb, nem csodálom,hogy így senki nem ért semmihez, és mindenki csak az irodából lógatná a lábát, de ha rászorul valamire csak nézi a plafont,mert "majd a másik megcsinálja".

Mondom ezt nőként.

Igen, utolsó, régen nem mondhatta ezt egy nő. De most tele van a világ lehetőségekkel. Régen tanulni sem mehettek a nők, sőt, nem is szavazhattak!

Jól néznénk ki, ha erre hivatkoznánk.

Már rengeteg esetben a nő az elsődleges kereső, van olyan is, hogy a férfi marad otthon gyesen a kisgyerekkel. És? Akkor ők most hülyék? Azért, mert nem a többszáz éves normák alapján élik az életüket?

Mellesleg, szerintem egy átlag házban/lakásban nem romlik el naponta a csap, a tv, a villany, panellakóknak kertészkedni sem kell.

Na akkor hol itt a megosztás? A nő mos, főz, takarít, a férfi meg havi egyszer megszerel valamit?

Szerintem teljesen jól le lehet osztani a házimunkát, meg egy nő sem teljesen fogalmatlan, egy villanykörtét szerintem ki tud bárki cserélni.

Ha neked jó, hogy a párod/férjed a tökét vakarja a kanapén, míg te megfőzöd az ebédet, elmosogatsz, összetörölgetsz, heti egyszer nagytakarítasz, mosol, hajtogatsz, porttörölsz, porszívózól, ő meg cserébe több hónap alatt megjavít valamit, akkor csináld. Attól még nem ez lesz minden ember vágyainak netovábbja.

Szerintem nem :D Főleg, ha ő sem tud.

Az én anyukám istenien főz, de csak 23 évesen tanult meg - akkor ment férjhez, rá volt szorulva.

Én sem tudok. Néha tanítgat, segítek, de a palacsintánál elakad az önálló tudásom. Nem cseszeget, úgyis tudja, hogy meg fogok tanulni, ha szükségem lesz rá.

17/L

#31

Én? Egyszer. Az is több évre szól...

Mér' te hányszor versz be egy szöget egy évben? :)

Szerintem azért ciki, ha egy 18 éves lány nem tud főzni, mert az konkrétan nem tud háztartást vezetni. Életképtelen. A főzés egy logisztikai feladat, egy csomó mindent kell még tudni hozzá: mondjuk alapanyagok összeállítása, ezek beszerzése, a konyha felszerelése, megfőzni, feltálalni, elrakni, elmosogatni, rendet rakni. Nem annyi, hogy összekotyvasztok fél kiló tésztát némi gezemicével, legalábbis nálam a főzés konkrétan ezt vezeti. A konyha elvezetését és működtetését. Ha egy 18 éves lány eltévelyedve nézelődik a saját házuk konyhájában, akkor óriási lemaradásban van ahhoz képest, amikorra majd saját háztartást kell vezetnie.

Én egy férfitól alapvetően nem várom el, hogy elvezessen egy konyhát, és még nem is találkoztam olyannal, aki képes volt rá. Amikor együtt éltem egy férfival, és ő főzött, olyan volt a konyha, mintha aknára lépett volna. 17 lábast előszedett, összekoszolt 10 tányért, a létező összes kés a keze ügyében volt. Isteni pizzát sütött, meg olyan gyroshúst grillezett, amit még a törökök is megdicsérnének, de én ettől függetlenül a fél napomat a konyhában töltöttem utána pakolva.

De szerintem ez így szép. Mindenkinek fontosnak kell éreznie magát a háztartásban. És én mondjuk nem szívesen cserélnék ki egy tömítőgyűrűt a kézmosóban. Meg tudnám csinálni, de jobb az, ha ott a férfi érzi magát fontosnak. Szerintem. Persze nem kell ezzel egyetérteni.

Utolsó, a háztartásvezetés nem csak főzésből áll.

Ha ketten élnek egy háztartásban, nem kizárólag az egyik fél feladata annak a vezetése.

Attól, hogy valaki nem tud főzni, ugyanúgy tudhat ügyeket intézni, beosztani a pénzt, bevásárolni, vagy akár takarítani. Ezek mind a háztartás vezetés részei, a főzéssel együtt.

Attól, hogy nekem a párom főz, aki férfi, még a többi dolgot el tudom végezni.

Amúgy szerintem egy férfi is tud hatékonyan főzni, és nem összegányolni mindent, ez nem női adottság, amivel mi születünk :) Mellesleg szerintem az is tök rendben van, hogy az egyik fél főz, a másik elmosogat. Ez egy reális munkamegosztás szerintem, nincs semmi baj vele.

Szerintem nem az fogja meghatározni a személyes kompetenciáim, hogy befele nőtt nemiszervel születtem, és emiatt nekem x dolgokat kell tudnom végezni, ahogy egy férfi sem lesz attól kevésbé férfias, ha ő föz, vagy mint a fent említett példámban leírtam, ő van otthon a csemetével gyesen, ha van.