Őszinteség vagy kegyes hazugság?

Szeretem, amikor - ha látensen is, de - homofóbnak bélyegeznek, mert próbálok ésszerű tanácsot adni (36-os válaszadóra gondolok). A baráti körömben és a családomban is van meleg, én abban nőttem fel, hogy ez így oké. De ha holnap az apám közölné, hogy ő tulajdonképpen csak alibiből van az anyámmal (tudom, hogy itt nem ez a helyzet, csak próbálom magam beleképzelni), és valójában mindig is a pasikhoz vonzódott, hát, nem hiszem, hogy megköszönném neki ezt az infót. Mert pl. arról sem igen szoktunk beszélgetni, hogy az anyámmal melyik testhelyzetet részesítik előnyben.

Vannak dolgok, amik egész egyszerűen nem tartoznak az utódokra, és ők nem is kíváncsiak rá.

A tolerancia nem azt jelenti, hogy olyanokat is beavatok a nemi életembe, akiket egyáltalán nem kéne. És egy gyerek nem attól lesz toleráns, hogy ráébresztik egy ilyen meredek igazságra, sőt, még az a veszélye is megvan, hogy örökre meggyűlöli a másságot.

Várjunk csak, Te jó ég kérdező! Te feladtad az egész fiatalságod egy olyan gyerekért, aki mégcsak nem is a tied???

Ilyen emberekre van szüksége a Világnak! Annyira önfeláldozó és kedves ember lehetsz. Nagyon megismernélek személyesen is

Én elmondanám neki, mert szerintem is sejti.

Látszólag ( és ezt csak az írásodból lehet leszűrni) te még mindig szereted a barátod, és a kisfiú nem hülye, csak gyerek, tehát a történeteiből tuti hogy már régen levette.

Mit tud rólad meg a barátodról, ami szerinted mar olyan?

Egy kiváncsi gyerek hamar kiszedni a felnőttekből a titkokat

Szóval biztos van olyan ami kicsúszott :)