Annyira kivagyok anyukám miatt, már belefáradtam ebbe. Mit tehetnék?

Szerintem igazad van. De ne tettessétek már, hogy nem vagytok otthon, az mindenkinek gáz. Én simán megmondanám neki, hogy nem szívesen várt vendég a viselkedése miatt. (lehet lepontozni)

De ezek előtt tennék még egy utolsó próbát a megbeszélésre, ha most sem hajlik semmire, megmondanám neki, hogy ha találkoztok és elkezdi ezt a "segítést", akkor abban a pillanatban otthagyod. Aztán már egyre kevesebbet találkoztok. Egy idő után észbe kapna hidd el.

Néha. Istenem, egy hónapot kibírtál, megérdemelnél valami kitüntetést...

Tudod, 20 évesen szültem és túléltem, hogy a szoptatás miatt otthon voltam éjjel. Tudom, nincs tejed, mindig ez a válasz... És ne csinálj a barátodból anyát, mert teljesen normális, hogy kiveszi a részét a gyereknevelésből, itt inkább ő az anya.

Ne az 5. válaszoló vagyok.

Kérdező: ha nem tudsz benne a kérdésben dűlőre jutni édesanyáddal, akkor kezd el hanyagolni. A te életed, a te gyereket. Ezek még jótanácsnak sem foghatók fel és alapvetően ttól, mert anya vagy, 1-1 estét bőven kibír a gyerek az apjával időnként. Pláne ha szoptatni sem tudod, leglaább már korán közeéebb kerülnek egymáshoz és nem érzi az apuka, hogy ki lenne hagyva, csak mert még nem lehet túl sok dolgot csinálni a babával érdemben.

Miért lenne elvárás egy nőtől, hogy amint születik egy gyereke, maradjon a négy fal között és mondjon le mindenről, ami nem a gyerekkel kapcsolatos? Ne sajnáljátok már a kérdezőtől azt az egy alkalmat, amit ír. Valóban sokkal előnyösebb és korrektebb is, ha a szülők megosztják a gyerek körüli teendőket. Az értelmesen gondolkodó apák szerint is jobb így.

A kérdezőnek: anyukád viselkedése tényleg kimerítő, egyébként fura, hogy csak a gyerek születése után lett ilyen "én mindenbe beleszólhatok és mindent jobban tudok" hozzáállása. Szerintem határozottan közöld vele, hogy a ti gyereketeket ti szeretnétek nevelni. Ha beleszól dolgokba, én azt mondanám, hogy nem csak egyfajta megközelítés, problémamegoldás létezik, és az, hogy én másképp csinálok valamit, nem jelenti azt, hogy rosszabbul is. Nem sértődnék meg, nem kezdenék veszekedni, mert minél inkább látja, hogy hatása van a kukacoskodásának, annál inkább folytatja. Meghallgatnám, rövidre zárnám, majd azt csinálnám, amit én jónak gondolok. Ha bejelentés nélkül jönne hozzánk, lehet bármilyen szemétség, de én sem engedném be. Megkérném, hogy mielőtt hozzánk szeretne jönni, szóljon és megbeszéljük, hogy alkalmas-e, hiszen nekünk is lehet bármilyen házon kívüli elfoglaltságunk.

Nem mondom, hogy anyukád oldalán állok, mert durva amit művel.

De te amúgy normális vagy?! Egy hónapos gyerek mellett, szoptatás alatt ALKOHOLT??? Most komolyan? Ráadásul hazaküldöd 8-kor, te meg még éjfélkor sem akarsz nekiindulni, amikor az ilyen korú babákat 3 óránként kellene etetni... hát elég durva mit ne mondjak.

Szerintem is helyes, hogy egy fiatal anyuka ne gubózzon be, mozduljon ki, de amit te csinálsz az a gyerekednek nem tesz jót és nem is tartom helyesnek. Nézz már magadba...