Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Miért ilyen nehéz eset anyu?...

Miért ilyen nehéz eset anyu? Mit tegyek, hogy ne zavarjon ennyire mindenben?

Figyelt kérdés

Az a helyzet, hogy egyetemista vagyok, saját életstílusom van most már, és itthon elvárná, hogy az ő szabályaihoz alkalmazkodjak. Ez rendben is lenne, csak sajnos ezzel az a bajom, hogy vannak dolgok, amikkel nem kéne annyit kötekednie. Pl: mikor tanultam itthon államvizsgámra, kiverte a hisztit, hogy minek mászkálok a lakásban hajnal kettőkor. Volt, hogy hajnal 5-ig tanultam. Nem volt más választásom. Aztán apa megmondta neki, hogy igenis élünk, nem tud mit tenni ellene.


Most meg az a baja, hogy miért nem csinálok meg házi munkákat addig, amíg haza nem jön a munkából. És nem tudja megérteni, hogy én mindent este szeretek csinálni, minimum 5 után, mert a tanulás miatt erre álltam rá, és nem szeretem magam mondjuk egy nagy takarítással lefárasztani rögtön a nap elején, mert utána nincs energiám, se kedvem semmihez, pl: rajzolni, mert ez a hobbim, fáradtan nem tudom csinálni, mert pl: remeg a kezem, takarítani viszont lehet fáradtan is. A másik hogy néha szórakoznom csak szabad. Folyton felhányja, hogy most is mentél ide-oda a barátnőkkel, ahelyett, hogy valamire ráraktad volna a kezed. Nyáron az is gond, hogy eszméletlen meleg van, amíg besüt a nap a házba, mostanság a vendégszobában alszom, mert a tetőtérben nem tudok aludni. Nincs is jobb annál mikor jön egy hűvösebb nap és nem kínszenvedés takarítani, ki is szoktam használni. De nem érti meg.


Az egyetemen nem csak én küzdök azzal, hogy akkor csinálom meg az ilyen dolgokat, amikor nem zavar minden másban, hanem mások is. Spontánok vagyunk. Nincs olyan, hogy konkrétan a szombat a takarítós nap, mert van, hogy pont nem tudom beszervezni a napba. De anyunak ez lenne a megfelelő, pl. Hiába van több időm most, a barátaim se érnek rá mindig, velük is foglalkozni kell. És pl: zenét hallgatni a nappaliban is csak akkor tudok, ha a szülők nincsenek itthon, az meg addig van amíg dolgoznak. Mindig is szükségem volt erre, mindig is éji bagoly voltam, komolyan 22 évesen akar megváltoztatni?


A másik gondom, hogy mindent tőlem várna el. A húgom semmire se teszi rá a kezét. Azt is túlzásnak érzi, hogy a macskának ő ad enni, meg ki kell pakolja a mosogatógépet. Mi vagyok én, cseléd? Anyu mindig az ő pártját fogja, mert ő az ő kicsi lánya, aput nem érdekli, ha szabadon élem az életem, felnőtt vagyok, és sosem volt az, hogy katasztrofális állapotok voltak a házban.


Lehet anyunak valami egyéb baja van, amit rajtam próbál leverni. Abba is bele szokott kötni, hogy hétvégén miért alszom mondjuk délig, mikor ő már kidolgozta a lelkét a kertben. Eleve ki sem mennék a kertbe amíg tűz a nap, mert leég a fehér bőröm. Kreol bőrrel ez azért más. Ezt meg igazán megérthetné. Nem tudom mi lesz velünk, egy hétig nyaralni fogunk, már 15 évesen is elég terhes volt nekem az összezártság, ráadásul pont a rossz női napjaimon megyünk, amikor nem tudom, hogy lesz idegem az ilyen hisztikitöréseihez. Meg is mondtam neki, ha úgy beszél velem, mint ahogy a kutyával se illik, akkor ne várja, hogy tisztelettudó legyek. Felháborító a sok gyomorgörcs, amit okoz. Már napok óta le sem állt ezzel, két normál hangnemű szava nem volt hozzám.


Pedig én szeretem anyut, de lehetetlen az ilyen dolgait elviselni. Elegem van a kioktató stílusából, én ezt senkivel szemben sem engedném meg magamnak. Ellehetetleníti a kapcsolatunkat, nem szívesen beszélgetek vele, pont úgy viselkedik, ahogy az anyja tette vele. Még meg is fenyegetett, hogy ha kihúzom a gyufát nála, én fogom megszívni, de nagyon. Egyszer, még régebben nagyon veszekedtünk, megmondta, hogy az egyetlen hiba, amit valaha elkövetett, az, az volt, hogy megszült. Normális dolog ilyet mondani egy vita hevében? Szerintem nagyon gáz, elég sokat sírtam amiatt az egy mondat miatt.


Egy időben majdnem váltak apuval, mert megcsalta anyu. De apa mindig kérlelte, hogy ne menjen, nem is ment, rendbe tették a viszonyukat, de még mindig azzal a kocsival jár, amit a szeretője vett neki, egy cukros vénember volt. Nem tudom, mikorra fogom kiheverni ezt a tettét anyunak, de én nem bocsátottam meg neki, még mindig. Talán emiatt nem akarok alkalmazkodni se a szabályaihoz.


Közben meg mindig bűntudatom van, hogy minek akadékoskodom, mikor mindent fizetnek nekem a szüleim, és sokkal tartozom, az egyszer biztos. Hálátlannak érzem magam, de úgy érzem, hogy ennél jobb bánásmódot érdemlek, és több megértést. Anya erre nem képes. :( Beszélni nem lehet vele arról, hogy változzon kicsit, tehetek valamit?



2018. júl. 18. 17:57
1 2 3 4 5
 11/46 anonim ***** válasza:
64%

A történetből csak a felszarvazott, papucs apádat tudom valamennyire sajnálni, mert van egy hűtlen felesége és két lusta lánya.

Bocs, hogy nem szidom anyádat, de simán el tudom képzelni, hogy az ő cukros bácsija pénze is bent van a te egyetemi tanulmányodban, amire annyira vered magad.

2018. júl. 18. 18:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/46 anonim ***** válasza:
61%

" Valószínű egyetemre sem jártál soha. Nem úgy megy az, hogy az ember csak úgy a semmiből elkezdi az életét. Igen, szeretnék megélni egyedül, de lehetetlen. "


És aki nem járt egyetemre az rögtön hülye mi? És de, meg lehet élni egyedül, csak kényelmesebb mással eltartani magad, utána meg nyafogni hogy mit képzel, mi az hogy nem Ő alkalmazkodik HOZZÁD.... na ilyenkor örülök hogy nincs gyerekem.

2018. júl. 18. 18:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/46 anonim ***** válasza:
90%

Első és négyes vagyok: neked is igazat adok, mert-bár még nem vagyok egyetemista, dolgoztam suli mellett nem is keveset, pont az érettségi évében, mert rákényszerültem. Borzalmas volt 18 évesen nyolctól négyig suliban lenni, négytől este kilencig dolgozni, kilenc után meg tanulni, és közben nézni, hogy a barátaim, akiknek megfelelő anyagi helyzetük van azt csinálhatják, amitől jól érzik magukat. E tudat mellett meg még fizikailag is ki voltam, nem is lett valami fényes az érettségim. Másrészről tényleg kicsit hisztinek tűnik. Ha a meleg és a napfény kifogás, a hideg és az eső is lehet az, tehát igazából bármi kifogást találhatsz. Redőny lehúz, mint írtam, naptej, sapi, és máris elviselhetőbb minden.

Sajnos ez ilyen. Ha nem tudsz megegyezni, tűrni kell, vagy menni. A te esetedben a tűrés marad.

2018. júl. 18. 18:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/46 anonim ***** válasza:
53%
Az meg röhej hogy nem csinálod meg a házimunkát, hanem anyádra hárítod, és nem hagyod pihenni meló után-azzal az indokkal hogy akkor fáradt leszel a hobbikáidhoz. Te cseléd... hát te nem az vagy, hanem egy görény aki cselédnek nézi a tulajdon anyját. Apád meg simán töketlen, anyád nyilván erre unt rá, és keresett egy férfit a tutyimutyi helyett.
2018. júl. 18. 18:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/46 A kérdező kommentje:

Nem nézem hülyének azt, aki nem egyetemista. Sőt, sokan normálisabbak is, mint, akik tényleg nagyképűek a végzettségük miatt. Viszont rengeteg időt elvesz, sajnos. Gimisként dolgoztam 16 éves korom óta, mert kellettek alap dolgok, amiket nem vettek meg nekem,

12 -ben hétköznap, kicsit nagyon is ráment az egészségem. Itt még nagyobb a stressz, nem szeretném bevállalni. Szóval azt hiszem, marad a tűrés. És nem minden kifogás nálam, de nem az a megoldás, hogy behúzott farokkal mindig szenvedni kell. Megérthetnék ezt az emberek.


"Közben meg mindig bűntudatom van, hogy minek akadékoskodom, mikor mindent fizetnek nekem a szüleim, és sokkal tartozom, az egyszer biztos. Hálátlannak érzem magam,"


Az utolsó soromig nem jutottatok el azt hiszem. Tudom, hogy gáz, ha gondom van, de mit tegyek, ha zavar, hogy így bánnak velem? Mással nem bánnak így, és ez nem amiatt van, hogy kit miben támogatják a szülei. Ha nem támogattak volna, akkor elmentem volna dolgozni. Ők mondták, hogy ez kell a jövőmhöz, és ha majd lesz elég pénzem adok nekik is haza. Egyértelmű. Nem élősködök senkin, mert ők döntöttek így. Néha dolgozom, abból a pénzből segítek enyhíteni a költségeken. A szórakozásra mindig saját pénzemből költök, többnyire ruhára is. Ösztöndíjat jó átlagért pedig adnak annyit, amennyit havi néhány nap munkával is össze tudnék szedni, de mint mondtam, egyszer ráment az egészségem, szóval csak ritkán teszem.

2018. júl. 18. 18:42
 16/46 A kérdező kommentje:
Nem nézem anyumat cselédnek, a húgom mondja mindig, hogy ő nem akar semmit se csinálni, és többnyire semmit nem is csinál, amíg meg nem kérem. És miatta érzem magam cselédnek, mert én mindent megcsinálok, amit meg kell, de őt rá se lehet venni és anya nem is kéri általában, hogy ő is dolgozzon kicsit itthon. Nem érzem igazságos bánásmódnak.
2018. júl. 18. 18:47
 17/46 anonim ***** válasza:
81%
A gond, hogy nem tiszteled a szüleidet. Neked, hogy esne ha nem tudnál aludni, mert a lányod éjszakánként tanul? Voltam egyszer vendégségben, ahol a tini gyerekek nem aludtak, iszonyatosan zavaró. Éjszaka minden jobban hallatszik és kb. semmit nem ér az alvás ha 15 perceként felriad az ember. Főleg az idősebbek, akiknek gyakran van alvási gondjaik.
2018. júl. 18. 18:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/46 A kérdező kommentje:
Rajzolni azért rajzolok, mert pénzt akarok keresni vele, de ahhoz portfólió kell, hogy legyen értelme reklámozni. Most van időm rajzokat gyártani, ami alapján el lehet indulni. Valahol el kell kezdeni.
2018. júl. 18. 18:53
 19/46 anonim ***** válasza:
63%

Az ovisok mutogatnak egymásra, hogy bezzeg a Pistikének megengedik, nekem meg neeeem....


Amit én látok:

01. van hol laknod - ingyen

02. van saját szobád - ingyen

03. van víz, villany, meleg - ingyen

04. van kaja - ingyen

05. mosás? - ingyen

06. kitaníttatnak, úgy, hogy hitelt sem kell érte felvenned...


Tudod mit tennék anyád helyében? Kiraknálak és megnéznénk, mennyire vagy életeképes, amikor mindezt neked kell megteremtened magadnak!


16 évesen azért dolgoztál mert nem kaptál meg alap dolgokat? Mi volt az az alap dolog? Mert hogy nem kaja és ruha,a z is tuti, ahogy téged hallgatlak, valószínűleg mobiltelefon, 30ezres sportcipő és sminkcuccok...


Irritálnak az ilyen királylányok, mert még soha nem voltál se éhes, se fáradt úgy istenigazából, és soha nem fáztál, de rinyálni, az megy!

2018. júl. 18. 18:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/46 A kérdező kommentje:
18, a tisztelettel nincs gond szerintem, miután beszéltünk, igyekeztem csendesebb lenni éjjel és kevesebbet mászkáltam, most is, de sajnos államvizsgáznom muszáj volt, hazajöttem egy hétre, megkértem, hogy ennyit legyen kedves kibírni. De ő rám támadt, mint mindig, hogy mit képzelek, nem neki akartam rosszat, de muszáj volt befejezzem a fejezetet a tankönyvben. Szörnyű esték voltak azok nekem is, csak egy kis türelmet szerettem volna. :/
2018. júl. 18. 18:56
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!