A paromnak van egy aspergeres nagylanya. Nem elunk egyutt, mert felek tole. Azt irjak nem kell, de minden gesztusaban erzem a hajlamot. Tapasztalatotok?
válasza: válasza:"Reggel 5kor mar elve nyuzast nez a you tube-on."
A YouTube-on nincs ilyen tartalom, még ilyesmire utaló videókat is leveszik. Szóval az kb. annyira lehet igazi, mint a többi feléd irányuló mondása...
- Nem ismer téged eléggé
- Belekavarsz a rendszerbe
- "Elvetted" az egyik igazi szülőjét - a reményt arra, hogy kibékülnek. Ez baromira zavarhatja.
- Féltékeny
Az aspergeresek nem hajlamosak az indokolatlan agresszióra. A dühkitöréseknek is mindig van valamilyen magyarázata.
A szociopaták, a borderline személyiségzavaros emberek és a skizofrének szoktak csúnya dolgokat művelni.
Nem lehet, hogy Te így szeretnéd manipulálni a párodat?
Hat ez kedves. Nem is értem a feltételezést?! Nem akartam részletezni, h mit hol néz, de nem is áll érdekembe ilyesmit kitalálni. Kegyetlen és rémisztő dolgai vannak. Amit én szó nélkül hagyok szinte minden esetben. Pontosan azért, h ne provokáljam és ne teremtsek esetlegesen olyan helyzetet ami őrá és rám nézve is veszélyes lehet. Szeretem és tisztelem a páromat. Nem ártanék a gyerekének, hiszen akkor ő se lenne a későbbiekben ugyanaz az ember. Sérülne ő is. Én is. És tegyük fel butaságot csinálna a kislány, akkor az ő jövője is megpecsételődne. Komoly dolgok ezek, amivel nem játszanék sosem. Azért érdeklődöm, h általánosságban milyenek az aspergeresek, mert nála ezt diagnosztizálták. Már egyre inkább azt hiszem, van más gond is. Előítéleteim nincsenek és elfogadó is vagyok, de ettől még igenis félszet kelt bennem, aminek a saját gyerekemet nem tenném ki.
Lehet elítélni de én már nem 20 éves fruska vagyok aki eszement módon párt akar magának. Egyszerűen van valaki akit nagyon szeretek, és próbálom megérteni a jelen helyzetet. Felmérni, mi lehet a nagylánnyal. Hiszen részemről is nagy kérdőjel, h be merjem e vállani, merjek e bízni a közös otthonban, így? Biztos nehéz helyzetben van a lány is. Tini, ráadásul újanyu, újapu került a képbe...
Bármit hisztek, nekem jó a kapcsolatom vele.Tudom tolerálni és alapvetően jól kijövünk. Nincsenek konfliktusok.
Meghökkentő, ijesztő, gusztustalan dolgok vannak ami miatt dilemmázok...
Az eredeti kérdés sem a párkapcsolatomat érintette, hanem azt, hogy ki mit tapasztalt aspergeres gyerekkel, felnőttel. Ez érdekelt volna, hogy találkozott e valaki ilyen tünetekkel..
válasza:Szia, én írtam hogy az unokahúgom aspergeres.
Igen, családban él, a szüleivel, és egy kisebb tesója van, 3 év a korkülönbség. Ő más annyiban, hogy visszahúzódó, nem szivesen beszélget másokkal. Ő magasan funkcionáló autista, 14 évesen már nyelvvizsgája volt, baromi okos, rengeteg területen kivételesen tehetséges.
Viszont nála is ez amit leírtál, hogy sokszor dühöng, ököllel veri a falat, berúgja az ajtót, stb. A szülei megtanították a kisebb gyerekkel ezt kezelni. Úgy értem, a kisfiú tudja, hogy "beteg", ha úgy viselkedik, ahogy nem kéne, figyelmen kívül hagyja. Sajnos azért nem túl sok jót mondhatok, mert nekik saját gyerek, saját család, de így is embert próbáló ezt elviselni. Kezelni a helyzeteket. Főleg mások előtt, de otthon is borzasztó nehéz vele. Eléggé beszűkült az élettere az utóbbi időben, de így meg magányos és sokkal rosszabb, de ennek ellenére nem akar változtatni. Mindenképp szakember segítségét kéne kérnetek, de hogy kihez, hova, stb., fogalmam sincs, ők is rengeteg helyet végigjártak, a legjobbakat, mire lett olyan szakember, aki ténylegesen akart is nekik segíteni.
válasza: válasza:Azt megkérdezhetem hogy édesanyja nincsen a lánynak? Nem járnak sehová az apával szakemberhez?
Ha agresszióra hajlamos lenne, ténylegesen, már tett volna valamit, nem csak megfélemlítene. Ennek ellenére megértem teljesen az érzéseid, én sem bírnám ezt hosszú távon, és a saját gyerekem érdekében inkább lelépnék mellőlük.
válasza:Nem, én sem várom, h beadja vhova. Pláne, h még gyerek. De az is felmerült bennem, h vajon a lányzónak az elég, h lakás, négy fal? Sztem nem. Látom, h ő speciel nyitna...fiúk stb. A szülőknek sem jó, főleg ha még fiatalok.
Elképzelhetetlen egy gondosan megválasztott bentlakásos otthon? Kizártnak tartjátok, h ott ő is megtalálná a számításait? Van tapasztalatotok.
Többen úgy írtok, h az büntetés. Annyira szörnyű helyek vannak? Nem mondom, h ez a jó megoldás, de nem mindig marad gyerek a gyerek. Felnő...Lesz 30-40-50 éves, nem fogja tudni magát ellátni. És túléli a szüleit. Utána?
Másik válaszadónak: Az anyukája is fél tőle...ő el szeretné engedni. Szörnyű még leírni is ezt, de így van, sajnos köztük több az atrocitás.
válasza:Oké, minden segítő válaszom le lett pontozva a sárga földig... Kösz. Építő jellegű választ viszont nem láttam.
Kérdező,
ez így nem fog menni. Nem az a kérdés, hogy egyedül hagyod-ea gyerekeidet vele, hanem hogy hajlandó vagy-e tenni azért, hogy normalizáljátok a családi életeteket. Ha nem, akkor jobb lenne szépen halkan szakítani...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!