Nagyon súlyos kóros álmodozásból muszáj kigyógyulni legalább részben, vagy lehet élni vele úgy hogy közben a valódi életed nagyon szar?
2020-ban a karantén alatt jöttem rá hogy nagyon durván kóros álmodozó vagyok. De tényleg a legdurvább változata
Addig nekem ez nem tűnt fel, mert teljesen természetes volt.
A legdurvább része az az hogy élőben nem tudok kapcsolatot kialakítani, mert nekem kizárólag álmodozás szintjén működik ez a dolog.
Nagyon szar családból jövök, plusz mellé még nagyon művészi hajlamú is vagyok és ebből lett az hogy filmeket csinálok magamnak a fejemben, amikbe aztán “belépek” és transzállapotba kerülök tőle…
Ezt sajnos nem tudom jobban leírni, csak az értheti aki átéli.
Olyan mint a drogosoknak a heroin.
Nem túlzok, de kb Hollywoodban szerintem tudnék dolgozni, olyan filmeket, jeleneteket, karaktereket tudnék írni, rendezni, létrehozni…
A lényeg hogy rendkívül nehezen megy nekem az élet, a munka, az iskolát büszke is vagyok rá hogy egyáltalán el tudtam végezni
De a legnehezebb a randizas, olyan szociális fobiam van, hogy a szemkontaktust nehéz tartanom, már sokszor próbálkoztam, de nem tudtam tovább menni, olyan gyomorgörcs lett a vége.
Viszont ha belegondolok hogy egyedül kell lennem majd 40 évesen is, lehet már kb hajléktalanként, miközben lehetne elvileg férjem is, akkor jön a pánikrohamos depresszió, ami viszont a pokol…
Sajnos már nem tini vagyok, hanem lassan 30… és meg midig nem nőttem ki ezt…
Kérdésem hogy melyik irányba kellene elmenni, próbálkozni a normális élettel, vagy törődjek bele hogy az igazi élet borzalom de csinálhatom a filmeket a fejemben és itthon egyedül transzba és hetek tőlük?
válasza: válasza:71 én magam nem lettem vallásos
Sőt pont inkább undorodom tőle mert gyerekként annyira rám volt erőltetve.
Annyi azért megmaradt hogy nem merem kijelenteni hogy nincs isten mert szorongok hogyha mégis van akkor mi lesz és hogy büntet meg
Az biztos hogy a nagymamám ejt nappallá téve a prostikat szidta és én a mai napig ezt tartom a legrosszabb dolognak a földön.
Mindegy hogy útszéli, hirdetos, drága luxuskva, aranyásó kva, vagy ribi, nekem ez kb egy kaptafa
Sajnos az akaratom elleni erintesek miatt meg amiatt hogy néha elmentem társaságba ahova meghívtak, sokszor már magamat is annak tartom közben meg nyilván nem voltam még férfivel…
Igazából megtehetném hogy ferfiakbol éljek meg, ezért nehéz volt ilyen nevelés után ilyen életet élni amiben nagyon sok közeledést kaptam….
Mondjuk a nagymamám aki nevelt egy extrém szexusta grandiózus nárcisztikus ezt már tudom, aki a vallásban és a konnyuveru nők szidasaban talaja meg az élet értelmét
72 hat sajnos nekem a tudatos almodas nem megy
Pedig NAGYON szeretném…
Az lenne nekem a tökély de alkalmatlan vagyok rá
A maladaptivnak viszont már a mestere vagyok
Néha már azért is mérges vagyok magamra hogy nem teljesen én találom ki a sztorikat hanem kell hozza egy látott hús vér karakter
Bár van olyan film is ami 100%-ban az én ötletem és nyilván egy tökéletes férfi a főszereplő csak sajnos arcot nem tudok neki adni…
Ezért szeretem ha van egy élő férfi akit nekem már nem kell kitalálnom
Azt még hozzáteszem hogy közben azért irigy is vagyok, mivel a nagymamám belőlem is világsztárt akart csinálni és én a mai napig azt tartom a legjobb dolognak ha egy gyönyörű emberből legyen az no vagy férfi színész lesz és a szépsége megmarad örökre az utókornak
El sem tudom képzelni mekkora eufória lehet ha gyönyörű emberként sikeres színész vagy és vissza tudod magad nezni és tudod hogy a szépséged így meg lett örökítve…
Akire most rákattantam színész, a legszebb korszakában forgatta azt a sorozatot amiért híres lett és csak arra tudok gondolni hogy ő már nem született meg hiába mert ez megmarad róla… tehat irigy vagyok de közben jelenleg ő az álmom tárgya.
válasza:Azert nem lenne jo hiresnek lenni, mert a rajongok kovetnek mindenhova meg ujsagok az ember maganeleten csamcsognak es ki tudja még hazugsagokat is terjesztenek rola
En semmi penzert nem lennék hires
Nyilván van rossz része
De a szépsége megmarad kamera minőségű felvételeken…
Tudom ez nagyon felszinesen hangzik, de számomra ennek van bármi értelme az életben…
Nyilván a nárcisztikus neveltetés része ez is.
válasza:A szepseg mulando
Es ha megoregszel mi lesz? Rengeteg szineszno nagyon nehezen viseli az oregedest, hogy mar nem szep
Lelkileg ez eleg megterhelo lehet
Aztan jon a plasztika es olyan szetb**szott arcu guminők lesznek mint a kelemen anna a zimany linda meg a kustanci lia
Az is szep lanyok voltak de szetb**szatták az arcukat
Miert nem lehet buszken megoregedni?
Most komolyan ez valakinek tetszik??
válasza:Tudanál te tudatosan álmodni csak az a baj, hogy félsz az érzelmektől
Meg úgy érzed valami gyerekkori trauma miatt hogy nem érdemled meg a boldogságot
Igy hát marad az álmodozás
Hat megoregedni így is meg fogok hogy nem lettem híres
Bár nem ez a legnagyobb bajom, valamennyire megmarad bennem, mert így neveltek de így 30 körül már felfogtam hogy nem leszek az, nyilván ilyen gyenge idegrendszerrel jobb is egyébként….
Ettől függetlenül mindig lesz bennem irigység irántuk, pedig közben imádom nezni róluk a videókat…
Nem lesz ebből kiút nyilván
Mióta rájöttem mi van velem már látom
válasza:Inkább örülj, hogy nem vagy híres, mert valóban több a hátránya.
Nem kéne irigykedni, írtad, a nagymamád, aki hírességet akart belőled nevelni, elég nárcisztikus volt, de úgy tűnik, beléd is nevelt nem keveset. Ezt nem bántásból írom. Amúgy a limerenciára sokszor pont a hírnévre vágyó, nárcisztikus emberek is hajlamosak, mert tudat alatt abba szerelmesek, hogy a másik egy sztár. Nem tudnak vonzódni nem híres, "átlagos" emberekhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!