Mi vár a magamfajtákra?
Dolgozó értelmiségi vagyok. Amióta szakított velem a volt párom (kb 3-4 hónapja) rengeteget ittam, majd a pszichiáter által felírt gyógyszereket szedtem, majd úgy láttam, hogy az egész semmit nem ér. Néha szedtem, néha ittam, néha mindkettő. Az utóbbi hetekben apró szédüléseim vannak, érzem, hogy nem oké minden, talán csak a testem fáradt el, de rosszul alszom.
Nem kérek segítséget, se a pszichiater se a pszichologus nem segített. Itt állami környezetben max akkor foglalkoznak veled, ha ön és közveszélyes vagy, pedig valamilyen szinten még a kollégájuk is vagyok. Lenyúlós magánpszichológushoz meg nem fogok járni, nincs annyi keresetem, hogy ilyesmi beleférjen.
Mi várhat rám? Kezdek belefáradni az állandó pótcselekvésekbe és abba, hogy egy tehernek érzem csak a létezésem. Barátaim nincsenek és egyre tisztább, hogy a családomon kívül abszolut senkit nem érdekel mi van velem, mi van bennem. Úgy érzem, hogy ez már nem is fog változni.
Most biztos kapom majd a sarat az itteni közeg nagy részét is ismerve, de legalább kiírtam ezt magamból.
válasza: válasza:Jó, hogy kiírtad magadból, tarts meg ezt a szokásodat, mert ezt hívják ventilálásnak, ami stresszoldó, hogy kiírod vagy kibeszéled magadat.
A kérdésedre a válasz az örök szenvedés és a lassú és fájdalmas halál.
Szerintem kár érted, amit írok úgy, hogy nem is ismerlek, ám érezlek és látlak az írásod alapján, és voltam én is hasonló helyzetben.
Én azóta vagyok egészséges életmód párti, amióta hozzád hasonlóan kipróbáltam, aztán visszazüllöttem többször is újra kezdve, és egy idő után feltűnt, hogy amikor egészséges életmódot folytattam, kezdve azzal, hogy nálam minden a cukor kerülésével kezdődött, hogy mennyire kiegyensúlyozott és nyugodt, sőt, pozitív voltam akkor, szemben a mindenevő és inaktív életmódommal, amikor szélsőséges érzelmi hullámzásaim voltak, öngyilkossági gondolatokkal, meg eufórikus öröm pillanatokkal, ám ahogy újra mindenevő lettem, ez a mentális egészségemre is hatott.
Amikor a cukormentességemhez csatlakozott még a tej- és gluténmentességem is, akkor történt több traumatikus esemény is az életemben (több éves párkapcsolatom vége, majd rögtön utána a munkám elvesztése is), mégis teljes léleknyugalommal, kiegyensúlyozottan és pozitív hozzáállással nyugtáztam az eseményeket, pedig mindenevőként kevesebb is elég volt egy depresszív mélyrepülésre. Nem értettem magamat, és azóta is ez a legfontosabb tapasztalatom, hogy mekkora hatással van a fogyasztásunk a mentális egészségünkre, ez elképesztő, hogy miért nem alapértelmezett tudás ez, mint az írás vagy olvasás képessége. Nem kellenének gyógyszerek, csak figyelni arra, hogy ki mit eszik vagy iszik, és az, amit a testébe juttat élteti őt vagy rombolja és mérgezi: testileg és lelkileg is egyaránt!
Az alkohol is olyan, mint a cukor vagy a tejtermékek, húsok, kakaó: függőséget okoznak mind, amikor pedig épp ürül a szervezetből, akkor okoz depressziót. Tapasztalatból tudom biztosan. Kb. három hét a tisztulási folyamat minden függőségből, ami kemény menet és q sok önuralom kell hozzá, de új és nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és pozitívabb élet vár utána reményekkel teli. Ha nekem sikerült leszoknom ezek fogyasztásáról, akkor bárki másnak is sikerülhet. És mennyi pénzt lehet spórolni azzal, hogy mennyi mindenről lemondunk, hej!
Szóval hajrá egészséges életmód: tovább és boldogabban élsz tőle!
válasza:"egyre tisztább, hogy a családomon kívül abszolut senkit nem érdekel mi van velem, mi van bennem. Úgy érzem, hogy ez már nem is fog változni."
Te ezt eldöntötted, kijelentetted, EZÉRT így lesz.
Majd ha másként gondolod, akkor lesz másként.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!