Anorexiás vagyok?

Rengeteg oldalt olvastam, és kérdést is itt.

Mindenkinek az volt a problémája, hogy fogyni akar, vagy nem látja elég vékonynak magát stb.

Nekem az a problémám, hogy nagyon sovány vagyok. De ez kiskoromtól kezdve így volt.

Voltak jobb időszakaim, mikor úgy éreztem sokat eszek, de igazából, még az sem volt egy normális adag.

Szóval én látom, hogy sovány vagyok, mindig is láttam, sosem tetszett, mert jól állna +10 kg.

A családom is látja, hogy nem normális a súlyom.

Ugye nekem nincs testkép zavarom, sosem volt, tisztában vagyok vele, hogy nem egészséges a súlyom, de mit kezdhetnék ezzel?

Eszek egyébként, csak nem sokat, hamar jóllakom és sosem eszem magam annyira tele, hogy levegőt se bírjak venni.

Sokszor inkább nincs energiám enni.

Mikor kimegyek a konyhába és éhes vagyok, akkor végiggondolom, hogy jaj de jó lenne megenni valamit.

Jaj de ki kell venni a hűtőből, ahj tányér sincs mosva... meg szedjem ki melegitsem meg pakoljak el magam után. Így inkább nem eszem.

Vagy ha főzök akkor is másnak sosem magamnak.

Egy piritóst is kétszer meggondolok, hogy megéri e a fáradtságot elkészítenem magamnak.

Szóval mikor éhes vagyok, sokszor inkább chipset eszem, vagy gyorsan elérhető dolgokat.

Amit kibontok és már előttem is van. Ezekből bármennyit meg tudnék enni :D

De nem tudom ez anorexia e, hiszen ha egy hambis mellett megyek el megállok veszek egyet és megeszem, mert jól esik, nem félek hogy jaj elhízom, adná az ég ha feljönne egy kis súly rám végre xD

Kalóriákat sem számolom, szeretem a zsíros kajákat is, mindent megeszek, nem félek hogy jaj mennyi kalória van benne, nem is igazán tudom, hogy hogyan számolgassam, meg minek?

Mindent megeszek ugyan, de valahogy nem tudom rávenni magam, hogy kiszolgáljam magam és egyek, hamarabb teszem oda más elé, ha éhes.

Sajnos sok sok éve nem sikerült változtatnom az étkezési szokásaimon, már azt sem veszem észre igazán, hogyha éhes vagyok.

Ha mindig a kedvenceim lennének, és nem nekem kellene megcsinálnom kiszednem, a kezembe lenne adva, biztosan vígan elfogyasztanám, de úgy érzem nem éri meg a fáradtságot az, hogy egyek.

De persze étteremben ott szívesen eszem, vagy mondom bármit megeszek.

Egyébként tartogatós is vagyok.

Ha van étel a hűtőben akkor spórolok, hogy sokáig kitartson, valamint mindig másokra gondolok, a páromra a családra, hogy nekik is jusson ezért inkább mondom azt, hogy nem kérem, edd meg.

Persze nem mintha nem lenne miből, csak elég jó étvágyú emberek vesznek körül, és szeretem látni hogy boldogok, mikor jut még egy szelet süti, mert ugye én nem kértem, hiszen "tele vagyok" vagy "nem szeretem edd meg nyugodtan".

Ez anorexia ami nekem van?

Testalkatom alapján azt mondanák mások, hogy igen, de nem pontosan ez jellemző az anorexiára. Nem akarok sovány lenni, nem érzem így jól magam, nem fogyókúrázom. Szóval segítene valaki, hogy mi lehet a problémám?

Anorexia vagy sem? (Ha esetleg valaki tudna tippet adni hízáshoz azt is megköszönném)

Előre is köszönöm a válaszaitokat!