A vegák tovább élnek? Egészségesebbek?

Sosem értem ezt a húsmániát, ami egyeseket arra késztet, hogy tagadja a tényeket. Igaz, komoly tanulmányokat én sem ismerek, pedig érdekelne, de azért egyedi esetekről rengeteget hall az ember.

A félmilliárd vega jelentős része születésétől az (mert nem döntött, hanem beleszületett), s a szintén nem kevés vegán, akinek egy része születésétől az, nem azt mutatja, hogy hús nélkül hamar baja lesz az embernek. Logikus is, mivel a húsban semmi nincs, ami szükséges és ne lehetne másból bevinni. A gyk-n valamiért mindig összemossák a vegát a vegánnal, pedig azért nem apró a különbség, főleg, amikor jönnek pl. a B12-vel (na az is érdekes kérdés, kutakodtam már, de mindig csak bizonytalan magyarázatokat láttam arra, hogy a kiegészítőket nem szedő vegánok egy része hogyan tud B12-hiány nélkül végigélni egy életet. Régen a zöldségekben volt elég, most a cikkekben mosatlan zöldségre vonatkozó bizonytalan állítások vannak, illetve a jó bélflóra B12-termelő képességével sem egyszer találkoztam. Annyira szeretném tudni, mi az igazság, de a táplálkozás tele van ilyen bizonytalanságokkal, némelyik érint is engem. Ez nem, mert sose voltam vegán, csak vega)...

Még az a jó, hogy a testem eléggé jelzi, hogy mi kell neki, a hús pedig nem tartozik ezek közé, csak színesítésként van. Ja igen, ha a hús annyira kell, akkor vajon mennyi a szükséges mennyiség? Eszem húst, de mondjuk havi 10-20 deka nem hiszem, hogy számottevő lenne a vitamin- és ásványianyag bevitelemben... De soha életemben nem ettem napi szinten húst, mindig is zöldséges voltam.

Egyébként az égvilágon semmi változást nem éreztem, amikor vega lettem évekre (csak jó volt nem enni húst. kivéve, ha disznótor volt a szomszédban). A vegánsághoz már oda kéne figyelni s amúgysem adnám a jóféle, finom házi tojást. Vegán majdnempaleóval éhenhalnék, nekem nem való. S a tojás remek cucc, főleg a megfelelő minőségű. Aki elég tojást és zöldséget eszik, annak már elég nehéz tápanyaghiányt összehozni, s azért eszem egyéb szerintem igen jó ételeket is.

Odafigyelni nem árt, de a hús túl van értékelve. Ahogy a tej és a kenyér is, ha már itt tartunk.

persze, ennyi erővel disznózsíron is el lehet éldegélni évtizedekig, ha mellette mesterségesen beviszed az összes hiányzó tápanyagot.

ebből is lehetne mozgalmat csinálni, hogy védjük meg a növényeket, mindenki egyen mesterséges tápszereket.

én viszont még nem találkoztam olyan vegával, aki intenzíven sportol, stresszes városi életet él, de egészséges, legalább 5 éve vega ÉS NEM SZED B12T.

értelemszerűen a "vega" fogalom itt eléggé laza, de biztos nem ettől lesz egészségesebb, ha kiegészítőkre szorul.

most attól függetlenül, hogy mindenki arra szorulna a kimerült termőföldek miatt. természetes táplálkozás mellet a vegának kisebb esélye van egészségesnek maradnia intenzív életvitel mellett.

sajnos el kell fogadni, hogy az emberi szervezetnek vannak korlátai.

szinte egyedül mi vagyunk az állatvilágban, akik képtelenek előállítani a c-vitamint a saját testükben, az emlősök nem rendelkeznek zúzával, a főemlősöknek nincs előgyomruk/bendőjük, és akkor lehetne az annyit vitatott fogazat, meg egyéb kérdéseket előhurcolni veganizmussal kapcsolatban vagy attól függetlenül.

----

valójában a hosszúéletű törzsek titka az, hogy friss, természets ételeket esznek, nincs stresszes életük, sokat mozognak, vannak életcéljaik, elismeri őket a társadalom, spirituális életűek.

áltlában táplálékuk 90-99%át növények teszik ki, bár ez annak is betudható, hogy nincs megfelelő körülmény/motiváció szervezett állattartásra. húsfogyasztás esetén nem szokatlan a nyers hús, hal, vagy friss tej fogyasztása, tehát minimális mértékben ők is fogyasztanak húst.

onnantól kezdve, hogy a városi civilizációban nincs valódi közösség, nem értékelik egymást az emberek, nincsenek életcéljaik, vagy nem mozognak, vagy túlterheltek, nem tudnak valódi friss ételeket enni, esélytelen, hogy mi is 120-140 évig éljünk, akár eszünk húst, vagy sem.

nem véletlen az sem, hogy a gyári munkások hamarabb tönkremennek, vagy a testépítők sem élnek sokáig, hiszen a túlterhelést nem bírja a szervezet. nem ahhoz alkalmazkodott az emberi szervezet, hogy a nap 16 órájában "menekülj vagy támadj" hormonokat termeljen, vagy hogy éjszaka 12 órán át nehéz tárgyakat emelgessen. sem arra, hogy napi 12órát üljünk egy helyben mozdulatlanul.

ezek a törzsek télen általában szárított gyümölcsökön élnek, gumós növényeken, vagy gabona-magféléken, tejen-húson-halon.

annak ellenére, hogy a gyümölcsök sok cukrot tartalmaznak, akár csak a tej, nem említve a laktóz vagy lisztérzékenységet. nem ritka az sem, hogy az állatok zsírját különválasztva eszik meg a nyers húst, illetve a halolaj köztudottan a zsír (magas LDL szint) ellensége. a zöld növények a flavonoidok miatt nagy regeneráló képességgel rendelkeznek. mindez nem működhetne a megfelelő mikroorganizmusok nálkül, amik a földben élnek, onnan az ételen keresztül a szervezetbe kerülnek. nagyon jó példája ennek a rooibos tea alapja, mely növény képtelen szaporodni a megfelelő mikroorganizmusokkal ellátott talaj nálkül. ugyanilyen az emberi szervezet is, felborult egyensúly mellé jön a gyomorfekély, candidaisis, vagy a tej, zöldség emészthetetlensége (amikben mikroorganizmusok segítenek). vannak olyanok is, amik már a születésünk pillanatában megtlaálhatók a szervezetünkben az anyatej lebontása érdekében - mindez azt mutatja, hogy nagyon érzékeny az egyensúly, a kiirtott, agyonmérgezett, kimerült környezet sosem fog egészséges táplálékot biztosítani.

Nem mesterséges tápanyagbevitelre gondoltam. Én magam nem szedek semmit, ahogy a gyógyszereket is kerülöm.

Nos, én nem kérdezgetem az embereket, hogy vegák-e és mit szednek, de teljesen biztos vagyok benne, hogy rengetegen vannak B12-szedés és problémák nélkül. Ha egy vega sok jóféle házi tojást eszik, ugyan hogyan lenne B12-hiánya?

Ezt a kérdést látogatva komoly motivációm lett újra vegának lenni, jóformán semmi változást nem okozna az életemben s 60 év múlva élő bizonyíték lehetnék ilyen esetekben... :D

A civilizációs problémák bizony ott vannak, de e téren is tehet az ember. Sokan szinte egyáltalán nem mozognak, már fiatal koruktól kezdve, mások azért érzik, hogy a testüknek szüksége van rá. A stressz fölött is van némi kontrollunk. Meg kell tenni, amit tudunk, de a táplálkozásnak óriási szerepe van az egészségünkben és az emberek nagy része nem csinálja jól. Én követem a testem jelzéseit s kívánságait. Nem állítom, hogy ez tökéletes, de azért a legjobb, amit tehetek. Sokkal jobb, mint mások véleményére hallgatni, s figyelmen kívül hagyni azok példáját, akik vegaként, vegánként egészen meggyőzően jól és izmosan léteznek eme világban. Bizonyára nem mindenkinek való a húsmentes vagy akár évi párszori húst fogyasztó életmód, de akinek az a jó, az tegye csak azt.

(S ha másokra hallgatnék, akkor is ott lenne, hogy e vegákra vagy a hús mellett levőkre, mert mindkét tábor nagyon erős. Mivel én nagyon kevés húst eszem, engem mindkettő harcosabb tagjai támadni szoktak.)

"Sosem értem ezt a húsmániát, ami egyeseket arra késztet, hogy tagadja a tényeket. Igaz, komoly tanulmányokat én sem ismerek, pedig érdekelne, de azért egyedi esetekről rengeteget hall az ember. "

ugye azért érzed, mennyire kétes kijelentés először másokat ostorozni, aztán bevallani hogy enm is tudsz semmit?

nem az a lényeg, hány vega van, hanem hogy ezek mekkora része él egészségesen? statisztikaszerűen, nem legendaszerűen.

én fordítva látom: TÉNY, hogy az állati eredetű termékekben sokkal több b12 található, mint ami természetesen baktériumok bélflóra stb által kerül az emberi szervezetbe. illetve a vega étrend általában jellemző hiányosságokkal rendelkezik. ez önmagában addig en is gond, amíg nem sportolsz (ami abszurd, mert a sport elengedhetetlen az egészséghez). viszont nagyobb fizikai megerőltetés esetén ezek a tartalékok hamarabb kimerülnek a szervezetből.

TÉNY, hogy az állati eredetű termékek bizonyos tápanyagokban gazdagabbak, ezért előnyösebbek is a sportolóknak. ebből következik (és gyakorlati tény is) hogy léteznek "vegetáriánus betegségek".

azok az emberek, akik vega sportolók, kivétel nélkül mind mesterésgesen pótolják a hiányzó forrásokat - legalább is eddig nem tlaálkoztam olyannal, aki nem. amíg ez en mtörténik meg, marad mítosz, mint ahogyan a "vega" buddhista harcosok, testépítők, stb.

"S a tojás remek cucc, főleg a megfelelő minőségű. Aki elég tojást és zöldséget eszik, annak már elég nehéz tápanyaghiányt összehozni, s azért eszem egyéb szerintem igen jó ételeket is"

értelemszerűen a teljes vegánokról beszélek, akik nem fogyasztanak semmi állati eredetűt, amiben van b12. vannak vegetáriánus sportolók, akik 103 évesen is jó formában vannak, de ők fogyasztanak tejet rendszeresen.

"Ha egy vega sok jóféle házi tojást eszik, ugyan hogyan lenne B12-hiánya? "

itt a teljes vegánokra gondolok, nem a tojáshaltejmézstb belefér vegára. tehát aki semmilyen állati eredetűt nem fogyaszt - nem visz be természetes b12t.

" Én követem a testem jelzéseit s kívánságait. Nem állítom, hogy ez tökéletes, de azért a legjobb, amit tehetek."

nyilván a sütizabáló is ezt teszi, de érezzük a különbséget.

nem állítom, hogy aki tojást eszik, vagy tejet, ne vinne be b12t. de lássuk be, elég "mulatságosan" hangzik növényevőnek lenni úgy, hogy egy leendő csirkét, vagy a marha módosult zsírját eszed.

ennyi erővel a szalonna is belefér a vega étrendbe, mert nem hús, meg a bőrke is, meg a kocsonya, meg a csontvelő, meg a belső szervek, amiben nincs izom.

és akkor nem említettem a gombákat és mikroorganizusokat, algát, stb.

azt állítom, hogy aki SEMMILYEN állati erdetű dolgot nem eszik, és sportoló, az nagyon hamar tönkreteszi magát, és csak azért létezik izmosan, ha mégsem, mert mesterséges cuccokat szed. tény.

"Bizonyára nem mindenkinek való a húsmentes vagy akár évi párszori húst fogyasztó életmód, de akinek az a jó, az tegye csak azt."

ezt én sem mondom, viszont számomra nem egészséges a mozgásmentes vagy alacsony mozgásigényű életmód, ezért nem ajánlok olyan étrendet, ami nagy terhelés esetén alultápláltságot okoz.

"(S ha másokra hallgatnék, akkor is ott lenne, hogy e vegákra vagy a hús mellett levőkre, mert mindkét tábor nagyon erős. Mivel én nagyon kevés húst eszem, engem mindkettő harcosabb tagjai támadni szoktak.)"

ez nem igazán vega életmód számomra. SZERINTEM semmi értelme nincs vegának hívni magad, ha csak x alkalommal eszel húst. és gyakorlatilag megint oda lyukadunk ki, hogy a mítosz szertefoszlik, mert ti is esztek tojást, vagy isztok tejet.

és akkor eszembe jut a "vega" testépítő srác, aki csak heti 2x eszik csirkemellet, meg a buddhista vega harcos, aki hétvégente lemegy a városba bezabálni húsból, meg a fehérjeport és b12t szedő "vega" aki nem eszik semmilyen állati eredetűt.

tehát TÉNY: az embernek nincs szüksége húsra, de szüksége van állati eredetű élelmiszerre, amiben van b12, mivel ezt természetes módon, elegendő mennyiségben aktív életvitel mellett nem tudja kinyerni mikroorganizmusokból.

nagyon egyszerű az elmélet: változatos étrend a növényeken velül egészségessé tesz: miért ne tenne egészségessé a mégváltozatosabb étrend állati forrásokkal is?

mellesleg a civilizációs betegségek fő okozói nem a húsok, hanem inkább a tej, búza, cukor(gyümölcs), ami ugyanúgy "vegának" számít.

ebből adódik, hogy az egészséges táplálkozás nem a vega(vegán) étkezés, hanem a vega és pl a paleo egy fajta "keveréke". a fehérjeszegény vega és szénhidrátszegény paleo jól kiegészíthetik egymást egy fehérje és szénhidrátgazdag étrenddé.

senkinek sem kell követnie, csupán előnyös, ha aktív fizikai+szellemi életet él.

szóval szerintem a te étkezéseddel nincs baj, de nem árt időnként egy laborvizsgálatra (vér+vizelet) elmenni.

egyébként önmagában már a kerékpározás is rendbeteszi a vérképet változatos táplálkozás mellett. viszont elég valószínű, hogy rossz minőségű úton, összteleszkóp nélkül tönkre fogod tenni az ízületeidet. illetve a hidegben megfelelő védőfelszerelés, nélkül a térdeid tönkremennek. főképp, hogy az ízületeket tápláló glükozamin tengeri élőlényekben található meg.

Sok új tanulmány és kutatás eredményeként kiderült, hogy elődeink vegetáriánusok voltak. A válságos időszakoktól eltekintve - nem ettek húst. Ilyen válságos időszak volt a jégkorszak idején, amikor a gyümölcsök, a magvak és a zöldségek elérhetetlenek voltak. Az előembereknek gyakran állati húst kellett enniük ahhoz, hogy életben maradjanak. A jégkorszak után is fogyasztottak húst a messze északon élő törzsek, mint pl. az eszkimók - a természeti adottságok miatt. A történelem során azonban sok olyan embercsoport és egyén élt, akik felismerték a tiszta ételnek az egészségre, a mentális tisztaságra, spirituális okokra vonatkozó jelentőségét és emiatt vegetáriánusok maradtak.

Miért nem természetes az emberek számára, hogy húst esznek?

A tudomány igazolja, hogy az állatok szervezetüknek megfelelő étrenden táplálkoznak. Az emberi fizikum, a testi funkciók és az emésztőrendszer nagyon sok szempontból eltér a ragadozó állatokétól. Étkezésük szerint három csoportba sorolhatjuk a gerinceseket: húsevők, fű-lombevők és gyümölcsevők.

Nézzük meg közelebbről mindegyiket és lássuk, melyikbe illeszkedik az emberiség.

A húsevők

A ragadozó állatoknak, mint az oroszlán, a kutya, a farkas, a macska, stb. nagyon egyszerű és rövid emésztő rendszerük van - csupán testük hosszának háromszorosa. Ez azért van, mert a hús nagyon gyorsan bomlik, és ha ez az anyag túl sokáig marad a szervezetben, a véráramba kerülve gyorsanható méregként hat. Rövid emésztőcsatornájuk az elbomló húsból származó rohasztó baktériumok gyors kiválasztására alapul.

A szövetek és a csontok megemésztése céljából gyomrukban tízszer több sósav termelődik, mint növényevő társaikéban.

A húsevő állatok a hűvös éjszaka leple alatt vadásznak - napközben, a meleg időszakban alszanak. Így testük hűtésénél, nincs szükségük verejtékmirigyekre: bőrük helyett nyelvükön keresztül izzadnak.

Ezzel szemben a növényevő állatok, mint pl. a tehén, a ló, a zebra, az őz, stb. sok időt töltenek a napon táplálékaik összegyűjtésével, és szabadon izzadnak bőrükön keresztül.

A ragadozók és a növényevők közötti legjelentősebb különbség a fogazat. Az összes húsevő éles karommal rendelkezik, de főként fogaikkal ölnek. Erőteljes álluk és hegyes, meghosszabbodott szemfoguk van a hús széttépésére, szétszaggatására.

A növényevőknek nincs szemfoguk, lapos őrlőfogukkal apróra őrlik táplálékukat. A magvaktól eltérően a húst nem szükséges a szájban rágni, - hogy "előemésszék" azt -, hanem a gyomorban és a bélben emésztődik meg. Egy macska például alig rág.

Fű- és lombevők

A fű- és levélevő állatok (pl. elefánt, tehén, ló, juh, láma, stb.) füvön, leveleken, gyógy- és egyéb növényeken élnek, melyek többségét nyersen, nagy mennyiségben fogyasztják.

A növények emésztése a szájban kezdődik a nyálban megtalálható ptialin enzimmel. A táplálék a rágás során keveredik a ptialinnal. A fű- és levélevők 24 speciális őrlőfoggal rendelkeznek. Ételüket oldalsó rágózmozdulatokkal őrölik meg, ellentétben a húsevők állkapcsának kizárólagos fel-le mozgatásával. Nincsenek karmaik vagy éles fogaik, s kortyolgatva isznak, ellentétben a húsevők lefetyelésével.

Mivel a növényevők nem fogyasztanak gyorsan romló ételeket és a táplálék továbbjutása hosszabb ideig is eltarthat, bélrendszerük tízszer hosszabb testüknél. Érdekességképpen egy tanulmányban bemutatták, hogy a húsétrend milyen káros hatású lenne a növényevőkre.

Dr. William Collins, a new york-i Maimonedes Orvosi Központ tudósa szerint: "A húsevő állatoknak csaknem korlátlan kapacitásuk van a telített zsírok és a koleszterin kezelésében". De ha pl. fél font állati zsiradékot kevernek egy nyúl tápláléka közé, két hónap múlva véredényei telítődnek. Ezt a komoly betegséget kifejlődött érelmeszesedésnek hívják.

A nyúlhoz hasonlóan az emberi béltraktust sem a hús megemésztésére tervezték. Minél több húst eszünk, annál betegebbek leszünk - ahogyan azt a későbbiekben látni fogjuk.

A gyümölcsevők

Ezen állatok körébe leginkább az emberszabású majmok tartoznak, az emberiség közvetlen állati ősei. Étrendjüket főként gyümölcsök és magvak alkotják. Bőrükön verejtékmirigyek milliói találhatók. Ételüket őrlőfogukkal rágják meg. Nyáluk lúgos, és mint a növényevőknél, az előemésztéshez szükséges ptialint is tartalmazza. Bélrendszerük rendkívül tekervényes - a gyümölcsök és zöldségek lassú emésztése miatt testüknél tizenkétszer hosszabb.

Az emberi lények

Az emberi jellemzők hasonlóak a gyümölcsevőkéhez és a fűevőkéhez is, de nagyon eltérőek a húsevőkétől. Az emberi emésztőrendszer, a fogazat, az áll-felépítés és a testfunkciók teljesen különböznek a ragadozó állatokétól.

Az emberszabású majmokéhoz hasonlóan az emberi emésztőrendszer is a testhossz tizenkétszerese. Kortyolgatva iszunk, mint a növényevő állatok, valamint a nyál lúgos és ptialint tartalmaz a gabonák előemésztéséhez. Az emberi lények fizikailag sem olyan felépítésűek, mint a húsevők.

A bőrünkön apró pórusok milliói találhatók, hogy elpárologtassák a vizet és az izzadás által lehűtsék testünket.

Anatómiánk és emésztőrendszerünk azt mutatja, hogy több millió éven keresztül gyümölcsökön, magvakon, gabonaféléken és zöldségeken éltünk.

Továbbá az is nyilvánvaló, hogy természetes ösztöneink nem húsevő jellegűek. Sok embernek felfordul a gyomra, ha saját magának kell ölnie. A húst - annak nyersen történő elfogyasztása helyett - az emberek megsütik, megfőzik és mindenféle szószokkal és fűszerekkel ízesítik.

Egy tudós ezt így magyarázta:

"A macska már egy kis darab nyers hús szagától is éhes vággyal nyáladzik, de egy kis darab gyümölcstől egyáltalán nem. Ha egy embernek örömet okoz egy madár elejtése, a még élő végtagjainak foggal való szétmarcangolása, meleg vérének kiszívása, akkor mondhatjuk azt, hogy húsevő ösztönök lakoznak benne.

Ugyanakkor egy fürt mézédes szőlőtől összefut a nyál a szájában és függetlenül attól, hogy éhes-e vagy sem, jóízűen elfogyasztja."

A tudósok és természetkutatók, beleértve az evolúció elméletét felállító Charles Darwint is, egyetértenek abban, hogy az előemberek gyümölcs- és zöldségevők voltak. A történelem folyamán pedig anatómiánk nem változott.

A híres svéd tudós, Linne szerint:

"Az ember külső és belső felépítése az állatokéval összehasonlítva azt mutatja, hogy természetes étrendünket a gyümölcsök és az ízletes zöldségek alkotják."...

A testi-fizikai szintû válaszok közül az elsõ és legfontosabb, mely tulajdonképpen minden más tételt fölöslegessé tesz az, hogy az ember alapvetõen növényevõ és nem mindenevõ, mint azt a legtöbben hiszik kis hazánkban. Néhány példát említve ezen állítás alátámasztásához: a bélcsatornánk hossza, a nyálunk összetétele és kémhatása, a fogaink típusa és elhelyezkedése, stb. mind a növényevõkhöz tesz hasonlatossá minket.

Az orvosi kutatások eredményeit is érdemes figyelembe venni. Az ADA (American Dietetic Association) felmérései igazolják, hogy nemcsak nem káros a húsmentes étrend, hanem egyenesen jobb egészséget eredményez. A vegetáriánusok körében sokkal ritkábban fordulnak elõ szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések, mozgásszervi degeneratív betegségek, légzési elégtelenségek és az emésztõrendszer különbözõ betegségei. Ez a lista korántsem teljes, ezért álljon itt még néhány elgondolkodtató adat.

A húsban lévõ zsír és fehérje együttesének legnagyobb veszélye, hogy elhízást és/vagy érelmeszesedést okoz. Tizenkét betegség kialakulásában döntõ szerepet játszik a húsban lévõ zsír pl. zsírmáj, szívelégtelenség, agyvérzés.

Az elfogyasztott húsban lévõ fehérje teljes megemésztése több ok miatt is gátolt az emberi szervezetben. Az egyik ok az, hogy az elfogyasztott hús túl sok fehérjét tartalmaz, így a fehérjék egy része megrothad. Ráadásul az ember még azzal az elõnnyel sem rendelkezik az ilyen helyzetek kivédésére, mint a ragadozók, akiknek rövidebb bélcsatornája lehetõvé teszi, hogy a rothadás során keletkezõ méreganyagok gyorsan távozzanak a szervezetükbõl. Az emberben, hosszabb bélcsatornája miatt, hosszabb ideig rothad a többletfehérje, több méreganyag szabadul fel és sajnos több is szívódik fel, mint a ragadozó állatokban.

A vérkeringésbe több aminosav jut be a szükségesnél az elfogyasztott húsban lévõ fehérjék megemésztése során. Ez túlterheli a májat és a vesét, a fõ kiválasztó-rendszereinket. A szervezet ekkor a "helyettesítõ kiválasztó szerveket" állítja munkába: a tüdõt és a bõrt. Különbözõ bõrkiütések, bõrfoltosodások illetve asztmatikus tünetek jelentkezhetnek ennek eredményeként.

A hús egyik bomlásterméke a húgysav. Ez olyan mennyiségben van a húsevõ emberek szervezetében, hogy nem tud mind kiválasztódni, ezért egy idõ után lerakódik pl. vesekõ formájában vagy apró kristályokként az ízületek közé (ld. köszvény). (Jola: A hús egyik alkotórésze a húgysav, mely a kiválasztódás során a vesében kristályt talál /pl. oxalát/ ahhoz kötődik és vesehomokká, később különböző nagyságú vesekővé növelheti magát. Az ízületekben az izmok "olaját" a hyaluronsavat teszi közömbössé, teszi a mozgásokat fájdalmassá, az ízületeket duzzadttá -kialakul a köszvény. Már csak ezek kivédésére is érdemes a kellő mennyiségű folyadékot be vinnünk a szervezetünkbe. Elősegítenünk a vese kiválasztási munkáját és a kellő mennyiségű hyaluronsav jelenlétét az ízületekben.)

A hús savas irányba tolja el a szervezet savbázis egyensúlyát. Ez a közeg megfelelõ, "kényelmes és meleg fészket" jelent a baktériumok számára.

Az állatok a vágóhídon a mészárlás elõtt rettenetes félelmet élnek át, mely számos méreganyag keletkezésével jár együtt. Ezek mind belekerülnek a húsba!

Ha az ételek biofoton ("napfényérték") tartalmát vizsgáljuk, arra a felismerésre juthatunk, hogy az élõ, friss táplálék sokkal több biofotont tartalmaz, mint a halott. A hõkezelés, fagyasztás, stb. hatására az ételek biofoton értéke drasztikusan csökken. Az állatokat csupán halott formában szokták fogyasztani, míg a növények a földbõl való kihúzás, fáról, bokorról való leszedés után is élõk maradnak egy ideig. A tudósok visszaigazolták ezt. Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a magas biofoton tartalmú ételek az egészségesek.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vegetáriánusok hosszabb és általában egészségesebb életet élnek, mint a húsevõ társaik.

Térjünk át most egy másik nagy területre a psziché világába. A húsevés fizikális hatásai kihatnak a húsevõ ember lelki világára is. A fent említett savas környezet az idegrendszer károsodását okozza, ami hozzájárul ahhoz, hogy a húsevõ ember általában sokkal szorongóbb, idegesebb, aggódóbb és agresszivitásra hajlamosabb. Csak egy bizonyítékot említek itt. A börtönkísérletek során, ahol vegetáriánus táplálkozást folytattak az önként jelentkezõk, azt tapasztalták a kutatók, hogy ez utóbbi csoport tagjai, szemben a hagyományos táplálkozást folytató elítéltekkel, lényegesen kevésbé voltak agresszívebbek és a szabadon engedésük után kevesebben estek vissza a bûnözésbe.

Egy keveset az ember erkölcsi érzékérõl is szót kell ejtenünk. Az emberek többsége számára egyértelmûen vonzóbb egy érett alma látványa, mint egy véres húsdarabé. Gondoljatok bele, ha nektek kéne akár naponta elpusztítanotok egy másik élõlényt, aki érez, él és élni akar, akkor ennétek-e valaha húst. A konyhamûvészet mindent elkövet, hogy az asztalra kerülõ hús, minél kevésbé hasonlítson ahhoz a kedves, selymes bundájú, nagy fülû, folyton mozgó orrú nyuszihoz.

A húsevés gazdasági szempontból sem elõnyös. Például a húsevés elõállításához hat-tizenötször annyi mezõgazdasági terület kell, mint az ugyanannyi növényi fehérje elõállításához, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a termõterület ma már nem igazán növelhetõ.

A környezetvédelmi megfontolások részben a gazdasági érdekekkel is egybeesnek, nem is beszélve az élõlények életfeltételeirõl. Az erdõkbõl évente 17 millió hektárt (Ausztria nagyságú) irtanak ki legelõnek. Egyetlen kilogramm hús elõállításához körülbelül 4000 liter víz kell, ennyit egy átlagos család egy hónap alatt használ el (mosásra, fõzésre, fürdésre, stb.) összesen.

Végül egy csipetnyi kitekintés a világba. A vegetarianizmus nem mai találmány és divathóbort, mint sokan gondolják Nyugaton. A húsevést szinte minden vallási irányzat valamilyen mértékben korlátozta és korlátozza a mai napig. A különbözõ vallások ezoterikus irányzatai pedig szinte kivétel nélkül tiltották/tiltják a húsevést, mert a szellemi fejlõdés elõfeltételének tartják a tiszta életmódot.

Remélem, ez a kis ízelítõ felkeltette az érdeklõdéseteket és elgondolkoztok azon, hogy - csupán megszokásból - lehet-e olyan ételt fogyasztani, melyhez érzõ, tudatos lény megölésére van szükség.

Biológia szempontok

Általános nézet hazánkban - az iskolában is azt tanítják -, hogy az ember mindenevõ. Sokkal több bizonyíték létezik arra, hogy az ember növényevõ, mivel testfelépítése, és mûködése a növényevõk testfelépítéséhez és mûködéséhez hasonlít! Ha valakit a téma behatóbban érdekel, számos hagyományos biológiai vagy orvosi könyvben utána nézhet, az alábbi tényeknek. Itt csupán összegyûjtöttünk egy csokorra valót. Mindenkire rábízzuk, hogy levonja a következtetéseket.

Külsõ jegyek

A húsevõknek karmai vannak, mely a zsákmány megragadására és szétmarcangolására szolgál. Egy almát vagy egy reteklevelet nem kell ízekre szedni fogyasztás elõtt, ezért a növényevõknek és természetesen az embernek sincsenek karmai (Darwin).

A húsevõk lefetyelik a vizet, a növényevõk többsége és az ember is issza.

A húsevõk hõleadása részben a nyelven keresztül történik. A nagytestû növényevõk nem tudják így leadni a hõt - bõrpórusaik vannak, és nagyrészt izzadás segítségével szabadulnak meg a felesleges hõtõl. Az ember is bõrpórusokon át, izzadás útján adja le a felesleges hõ nagy részét. A húsevõ állatoknak nincsenek bõrpórusaik (Dr. W. Ganong).