Kórházba akarnak vinni anorexiával. Mit tegyek? Ugye, hogy ez nem is anorexia?

Kb fél éve diagnosztizáltak bulimiával, el is mentem a kórházba, bent feküdtem egy hetet.

Tudni kell, hogy 2014 augusztusában 81 kiló voltam,neki álltam diétázni, teljesen normális keretek között.(Napi 3-4 étkezés egészséges adagokban,tényleg nem arról szólt a dolog, hogy ettem 2 almát aztán jólvan). Februárban már 68 kg-t nyomtam, nem éheztem, jól voltam lakva. A probléma az volt, hogy túl komolyan vettem és egy cseppet sem bűnöztem. Aztán persze volt egy fordulópont, mikor már nem bírtam, és jött egy falásroham, utána pedig az önhánytatás. Májusig ez havi 2 alkalommal jelentkezett, sekinek sem mondtam el. Aztán május közepe felé (61 kg voltam) elmondtam anyukámnak, hiszen éreztem, hogy ez nem egészséges, nem akartam magamat tönkretenni. Elmentünk orvoshoz, aki úgy gondolta, hogy éretten kezelem a dolgot, és "még észnél vagyok", ezért nem kellett kórházba mennem. Aztán egy hónappal később a helyzet csak rosszabb lett, minden egyes nap hánytam. Így június végén egy hétig befeküdtem a gyermekpszichiátriára. Onnan mikor kiengedtek,szintén úgy látták, hogy éretten állok a dologhoz, így ajánlottak egy étrendet+ családterápiát. 59 kg voltam ekkor. Nyáron jártam a terápiákra, viszonylag jól is voltam, a mindennapi hánytatásokból, heti 1-2 alkalom lett, augusztusban szinte már nem is hánytam!Emellett fogytam is, szeptember elsejére 55 kg voltam, amit kezdtem elfogadni, jól éreztem magamat a bőrömben.

De ahogy jött az iskola,a stressz és a megfelelési kényszer, újra elkezdtem magamat hányatni. Anya persze észre is vette, én is szóltam a dokimnak, eljárok a mai napig a terápiáira.

A mostani helyzet miatt viszont aggódom, és nem találom reálisnak anyu nézőpontját. Szerinte most már kórosan sovány vagyok, ami tényleg nem igaz.... 164 cm-hez vagyok 53 kiló, ami teljesen átlagos, és tudom, hogy nem vagyok elhízva. De sovány sem vagyok.

A családunkban mindenki el van hízva, szerintem ennek köszönhetően állítják, hogy "nem eszem normálisan". Nálunk reggelire a két szelet kenyér nem az átlagos katekóriába esik, hanem az már az "Úristen, milyen madárnyi adag". Az a teljesen oké, ha valaki megeszik 5 zsemlét, cukros teával meg még valami péksütivel. (És régen én is ezt csináltam!) Tehát biztos vagok benne, hogy anyu azért lát gebének, mert látta, mikor 80 kiló voltam és ahhoz képest jóval vékonyabb vagyok. De az ég szerelmére nem vagyok sovány, és teljese normálisan táplákozom.Reggel suli előtt megeszek egy almát, aztán az iskolában 11-12 körül egy szenyát. Hazajövök, megebédelek (zöldség, tojás, hús, barna rizs, bulgur, hajdina stb....), aztán estére már csak salátát eszek. És erre mondja azt, hogy "nem eszel normálisan, anorexiás vagy és be fogsz feküdni a kórházba, mert a szemem előtt fogysz el".

Most én mit tegyek, hogyan győzzem meg róla, hogy nem vagyok anorexiás? Tudom, hogy nem vagyok teljesen egészséges, mert a falásrohamok még mindig fennálnak, de nem vagyok kórosan sovány!