Marados a bűntudat, mit tegyek?

Én úgy gondolom,hogy nem volt szép dolog az,hogy veled ezt megosztotta. Azért osztotta meg ezt veled, mert Őt is marcalja valamennyire a lelkiismerete, ez viszont önzőség volt az Ő részéről. Vele beszéld meg,hogy te nem érzed magadat annyira hitványnak, mint amennyire Ő az, ezért neked ezt a lelkiismereted nem bírja el, ezért többet ne keressen téged és ne tolja át magáról a felelősséget és a súlyt rád.

Én nem ítélem el azt sem,ha te elmondod ezt. Pszichés betegségeket is eredményezhet az,ha valakinek nincsen meg a lelkibékéje, akár testileg is megjelenő,fizikai tüneteket, illetve a stressz hormonok is telitődnek az emberben egy idő után.

11-es vagyok.

Gondolkodtam még rajta egy kicsit, még hozzászólnék egy másik nézőpont írányából is, eddig ezt nem írta le senkisem.

Mondták páran, hogy az embernek semmi köze sincsen hozzá, hogy kinek milyen a családi élete. Ez normál esetben valóban így is van, teljesen egyetértek. Viszont, itt az történt,hogy bevont titeket ebbe és nem kis súlyt helyezett rátok, véleményem szerint itt már az a kijelentés nem állja meg a helyét, hogy semmi közötök hozzá.

Az idő sok kapcsolatot megesz és évek múlva elhidegülhetnek egymástól a felek,megunják egymást vagy a szerelemből szeretet lesz és peregnek együtt tovább az évek, esetleg nem.

Egyéb morális kérdések is előbukkanak, evvel kapcsolatban.

Mivan akkor,ha a későbbiekben felbontják a házasságukat X év múlva és ekkor kiderül az,hogy nem a férfi gyeremeke a "gyereke" és egy olyan kapcsolathoz idős lesz, amelyben gyermeket tudna vállalni mással? (A nő hazugsága végett nem lett biológiailag is valóban apa a férfi és megváltozik az élete.)

Vagy,ha nem derül ez ki,elválnak. A nőből kinézhető ezek alapján,hogy igényt fog tartani a gyerektartásra.Jogosan tartatná el a férfivel azt a gyermeket aki nem is az övé?

Ha megromlik a házasságuk és csak a gyermek tartja össze őket? Hamis tévképzetet adva,evvel a férfinak.

Úgy gondolom,hogy ez nem is titok, ez a nő hitványságának a leplezése, amely akkora volumenu,hogy életeket nyomorít meg vele, minél később derül ki,annál nagyobb lesz a baj. Azt nem várhatja el a nő,hogy úgy cselekedj evvel a teherrel a válladon ahogyan Ő fütyül, mivel megosztotta veled, önálló tudattal rendelkezik minden ember, az hogy mit kezdesz evvel az a te döntésed és nem az övé.

Kíváncsi volnék a történet folytatására, kérlek írd majd meg,hogy milyen döntést hoztál.

11#-es vagyok

Az volna a kérdésem a válaszolókhoz,akik azt írták,hogy ne tegyen semmit, nem vagytok kevesen.

Miért ne tegyen semmit?

Hazudnék,ha azt mondanám,hogy furcsa mert egyátalán nem az.Rengeteg dologgal kapcsolatban ilyen az emberek hozzállása, senki nem tesz semmit, teljesen mindegy az,hogy az élet mely részét nézem.

Ha rosszul van egy ember az utcán sokan elmennek mellette, megsem kérdezik mi a baja, nem csinál senki semmit. "Majd az élet elrendezi" és a hasonló bölcsességek.

És szinte mindenre igaz az,ha olyan döntésihelyzetbe kerül valaki, ami a komfortzónán kívulre esik akkor nem is csinál semmit. (youtube: hősök tere kezdeményezés)

Az élet alapvetően nem igazságos, az élet az nagyon sok mindenkivel kib.szik.

Az utolsó kérdésre nem válaszoltam még,

"mit tennétek?"

Én elmondanám, nem hagyna nyugodni. Évek után,ha esetleg beugrana a dolog, biztos töprengenék rajta ismételten, magam végett mondanám el, a saját lelkibékem miatt.

Ha a férfit nem érdekli ,akkor legalább tudja. Ha érdekli, van esélye még időben egy normális életet újra elkezdeni. DE ez a része az,ami nem igazán érdekelne, mert az az Ő dolga,hogy mit kezd evvel, mint ahogyan az én dolgom az volt, hogy én mit kezdek a nő hitványságával.

#16 Nem, a kérdezőnek semmi nem fog a lelkén száradni, sőt, hosszútávon meg fogják neki köszönni, hogy nem kellett átbszva leelni az életüket. Eleinte persze hogy felkavar mindenkit, de aztán majd rendeződik a helyzet, eldöntik hogyan tovább.

A legkevéabé sem a kérdező a hibás ha elmondja.