Mit gondoltok, arról az influenszerről, aki gyerekmentes városrészt alakítana ki?

Én élnék ilyen helyen.

Szeretem a gyerekeket, rokonokéra, ismerősökére vigyázok is, amíg ők kikapcsolódnak, de nem véletlen, hogy nincs saját. Mindig úgy vagyok vele, mikor "visszaadom" őket a szülőknek, hogy szép volt, jó volt, iszonyatosan lefárasztott, nekem ez 0-24-ben nem kéne.

Ennek ellenére minden albérletemben eljött az a pont, hogy valamelyik falszomszédom gyereket vállalt. Na én akkor költöztem. Nem azért, mert utálom a gyerekeket, hanem mert én NEM vállaltam, pont azért, mert nem akarok hajnal háromkor visításra kelni. Értem, hogy fáj a pocija, nő a foga, rosszat álmodott, akármi. Viszont én pont azért nem vállaltam - többek közt -, mert nem kívánok hajnal háromkor erre kelni. De muszáj, mert a szomszéd meg úgy döntött, hogy vállalja, és ilyenkor át se kopoghatsz, leginkább azért, mert ő maga sem tud mit csinálni vele, hogy csend legyen.

Szóval én ezeket maximálisan támogatom. Legyen gyermekmentes nap az uszodában, az aquaparkban, az éttermekben. Vagy nevezzük felnőttbarátnak, vagy csendes napnak, ha így jobban tetszik.

Jó várostervezéssel simán lehetne ilyen övezeteket létrehozni. Kutyás negyed, ahol a kutyások tudnak egymással barátkozni, és nem őrül meg a szomszéd a szeparációs szorongásos kutya vonyításától, mert érti a problémát. Családbarát negyed, ahogy rengeteg játszótér van, és a gyerekeknek sok barátjuk lenne. Családbarát negyed, de kutyásoknak! Én gyermekmentes negyedre még nem gondoltam (eddig), nekem a műszakban dolgozók negyede jutott eszembe, ahol az a normális, hogy előre egyeztetsz a szomszédoddal, ha fel akarsz fúrni valamit, vagy valami rohadt zajos dolgot akarsz végezni, hogy ő milyen műszakban dolgoznik, és nem az van, hogy nyilván reggel nyolckor - mikor az éjszakás lefeküdne aludni - akkor bármit lehet, de cserébe a másik dögöljön meg, ha este 11-kor tesz be egy félórás mosást, mert mondjuk aznap lehányta valaki műszakban, és muszáj. De szerintem a gyermektelen lakóövezet ugyanilyen jó ötlet lehet, aki nem akar, annak ne kelljen hajnalban erre ébrednie, délután is sikongatást hallgatnia, meg a nyuszimotort a járdán, és cserébe lébujjhegyen járnia a saját lakásában altatásidőben.

Szívesen laknék ilyen helyen.

Nyáron mindennapos dolog hogy a kölykök a házam előtt fociznak. A "kapu" a kerítésem, a házam oldala. A 90 éves ágyban fekvő, haldokló szomszéd bácsim kerítésének, házának is előszeretettel rugdossák a labdát.

Kimegyek, szólok. 2 perc és újra csinálják. A legjobb amikor bedobják az udvaromra, és jönnének be. Nem csengetnek, hanem tépnék fel a zárt kaput. Volt már olyan hogy felmásztak a kerítésre és beugrottak.

Lehet rendőrt hívni, gyámügynek írni, ezek a büdös férgek letojják.

Imátkozok hogy a kocsi csapja el őket.