Ti hogy bírjátok, ha nincs kivel beszélnetek sem, amikor fojtogatnak a szavak?

"Hogyan gondolhatod azt, hogy amit anonimként nem mer elmondani, azt majd el fogja tudni mondani egy olyan személynek, akinek a szemébe kell néznie."

Kedves fenti mondatokat megfogalmazó válaszoló. Még mindig a 20-as vagyok. Értsd meg azt, amit az előttem író is írt, mirőlszól, hogy nem azon van a hangsúly, hogy nem meri valaki, mint pl. a kérdező elmondani a baját, hanem hogy vannak olyan lelki problémák pl. gyerekkori traumák, hogy attól hogy elmondhatja valakinek nem lesz jobb. És hidd el, hogy nem mindegy, hogy miként is reagál az, aki ezt meghallgatja, és mit mond. Ha rossz a reakció, akkor az egy újabb traumát is tud akár okozni. Ezért kell szakember, egy jó terapeuta, aki átlátja, hogy ilyenkor min megy át a személy testben és/vagy lélekben, mire vezethető vissza az aktuális probléma, akár gyerekkorig.

És igen, lehet hogy azt írta a kérdező, hogy nincs kivel megosztania.

De ameddig ilyeneket ír valaki, hogy "Arról van szó, h bizonyos eseményeket nem tudok feldolgozni és nem is biztos, h más feltudná, ha leírnám." Nem erőszakoskodni kellene, hogy de-de nyugodtan mond el egy random embernek, aki nem kompatibilis ezzel, mintha erőszakkal akarnád kicsikarni belőle. Láthatod, hogy a kérdezőnek fontos lenne a bizalom. És igen, van az, hogy egy pszichológusnak könnyebb beszélni bajos dolgokról, mint egy random oldalon akárkinek, aki lehet, hogy egy mentális beteg, vagy egy nárcisztikus barom.

Annyira agresszívan viselkedsz 65%-os. Nem csodálom, hogy kiszállt a kérdező. Mond, neked volt már olyan problémád, amiről alig tudtál másnak beszélni? És frusztrációkat okozott, és csak hátráltatott a hétköznapokban, szorongtál és/vagy pánikoltál a semmitől, és magadnak sem tudtad megfogalmazni mitől??

Mondtam már, tartsd tiszteletben a másikat! Egy pszichológus se esik neki a pácienseknek így, nyilván fontos a türelem, és a megértés.

Kedves kérdező !

Meg tudnád mondani, hogy kitől vársz választ a kérdésedre ?

Én úgy látom, hogy erre az oldalra tetted fel a kérdésed.

A saját olvasatomban ez annyit tesz, hogy onnét várja az ember a választ, ahol a kérdés elhangzik. Ez a normális.

Akárkivel ezt sajnos nem szeretném megbeszélni, de mivel mi ketten már igen régi ismerősök vagyunk, így neked mindenképp válaszolok.

A fő kérdés az volt, hogy " Ti hogy bírjátok....... ? "

A válaszoknak ilyeneknek kellett volna lenniük például:

- Nagyon jól bírom .

- Egyáltalán nem bírom.

És ezzel kérdező meg is kapta volna a jobbnál jobb válaszokat, végül is erre volt kíváncsi. A sok "hülye" meg képes lett volna beszélgetni vele, miközben a kérdező nem is beszélgetni szeretett volna, csak megtudni, hogy mi hogyan bírjuk.

65%os, meg a kerdesemre sem birtal valaszolni, hogy te mentel mar at e hasonlon. Na vajon miert nem? Tudod az oldalt mindenki ugy hasznalja, ahogy neki jol esik. A passziv-agresszioddal meg nem mesz semmire.

A kedves kerdezonek meg, sok kitartast es erot. Jol tetted, hogy hangot adtal a panikodnak, es nem folytottad magadba.

Minden jot! :)

A kérdezőnek minden joga megvan ahhoz, hogy ne ossza meg a nyilvánosság előtt a problémát.

Minden hozzám szólónak is joga van kérdéseket feltenni.

Nekem meg jogom van nem válaszolni.

Minden hozzászólónak joga van rólam véleményt alkotni. (passzív agresszor)

Nekem is minden jogom megvan a kérdezőről és a hozzám szólókról is véleményt alkotni.

A véleményem mindig az volt azokról, akik nem képesek a saját pszichéjüket kezelni, hogy nem életképesek. Minden vackon sírni kezdenek, önálló döntésekre képtelenek. Ha valaki megmondja nekik, hogy mit kellene tenni, azt sem képesek végre hajtani.

Mind a kérdező, mind a hozzám szólók nők voltak , ha nem tévedek. Tipikus viselkedés formát mutattatok be.

Érzelmi alapon döntötök, nem pedig logikai alapon.

52 éves vagyok , mondhatni van már némi élettapasztalatom. Soha nem kértem tanácsot senkitől, mert nem volt rá szükségem. Nagyon sok barátom , ismerősöm van és amennyire látom kedvelnek is. Kőkeményen logikai alapon működöm.

Ha felteszek egy kérdést és valaki segíteni szándékozna, akkor biztosan nem tenném azt, mint a kérdező, hogy behúzza a féket. Ez egy barátságtalan gesztus. A kérdezőnek , ha nincsenek barátai, akkor talán el kellene gondolkodnia, hogy miért nincs.

Aki pedig elnézi a kérdezőnek a barátságtalan dolgot, az tegye csak a saját megelégedésére.