Rajtam kívül van itt más is aki kiéget, életunt, befásult, érzelmileg kiüresedett, ronda, incel, lúzer, sikertelen, munkanélküli csődtömeg és génhulladék/ biorobot de még az se?

nincs munkám

nincs nőm

folyton próbálkozom de semmi

nem tudom feldolgozni a gyerekkori fóbiáimat, a külsőm miatti elutasításokat - ezek alapvetően meghatározták a személyiségemet. Inrovertált lettem.

Sok lánynál probálkoztam szépektől a könyvmolyokig de semmi.

A kigyúrt bunkó, jóképű srácoknak mindig volt nője.

Nem tudom feldolgozni, hogy nem kellek senkinek, hogy aláztak a külsőm miatt. Hogy azt a lányt akit szerettem még meg se érinthettem hogy le se szr-t és mindig valaki más dgja.

Körülöttem mindenkinek családja van.

Útálom ezt az érzést, egy rakt szrnak érzem magam, egy lúzernak aki mindig felsűl. Ha lez is nőm 10 év lemaradásom van és mindig bennem lesznek ezek az évek.

Még egy jót se dgtam az életemben. Elegem van hogy a társadalom és a nők leírnak mert nem vagyok jóképű.

Nem hiszek már istenben mert egy ilyen isten az genyláda avgy mindenki legyen szép vagy ne ismerjük azt a fogalmat hoyg szép. Közben egy kvázásért pokolrakerülsz... Ilyen nekem nem kell.

Meg úgy egyébként semmi de semmmi nem támasztja alá isten létét erre a legjobb példa a társkeresés. Szépek csak a szépekkel vannak. És ezen belül is elkülönül az értelmiség. Tiszta szociál-darvinizmus.

Noncs az életbe semmi magasztos, csak az evulóció yners tőrvényei amik kiszelektálják az olyan génhuladékokat mint én.