Magyarországon ha valaki vendégséget tart miért csinál mindenböl nagy mennyiséget?

Én, ha vendég jön, mindig annyit készítek, ami pont elfogy. Pl. kiszámolom, hány szelet hús kell, ilyesmi.

De volt olyan is, hogy (akkor csak egy ember jött) megkérdeztem, hány szelet húst eszik és annyit vettem.

Én úgy vagyok vele,hogy inkább maradjon,mint kevés legyen.

Merítsenek csak amennyi jól esik!

Én is bőségesen főzök, nem tudom és nem is akarom előre megszabni a vendégeim étvágyát. Ha marad, megeszi a család másnap, kárba nem vész, de kellemetlenül érezném magam, ha elfogyna az étel, amikor lenne, aki még szívesen enne belőle.

Külföldön valóban ki van számolva a mennyiség, huszonévvel ezelőtt pl. Hollandiába ebédidő után érkeztem, egy hosszú vonatút után fáradtan, éhesen. Kaptam egy csésze taát 2, azaz kettő szem kb. 50 Ft-osnyi édessüteménnyel... ennyi! Legközelebb vacsora volt, fejeként 1 szelet hússal, igaz, legalább a köret nem volt szemre kiszámolva :D

Más szokások vannak, mi magyarok igencsak kajaorientáltak vagyunk :)

Nálunk is nagy mennyiségű ételt szokott csinálni anyukám, mikor vendégek jönnek. Körülbelül dupla mennyiségű ételt szokott csinálni, mint amennyi elfogy. De másnap pedig még lehet ugyanezt tálalni.

Mamám úgy csinálta, mikor több vendéget vár, megcsinálja 2 napra, és 1.nap mi és unokatesómák szoktunk menni, a 2. nap pedig a többi rokon.

Inkább maradjon minth ne legyen elég. Ami marad azt még meg tudjuk enni a családdal másnap is.

Viszont ezt írod h pont jól lehet lakni azzal az adaggal amit kiszámolnak. Hát nemtudom. Lehet h te jóllaksz vele, de más meg nem. Párom pl birkapörköltből megeszik 2 nagy tállal ha NEM éhes annyira

Ezzel én is így vagyok. Inkább a kaja maradjon az asztalon, mint én maradjak a szégyenben! :)))

Egyébként szerintem ez onnét ered, hogy valamikor régen, a távolra szakadt rokon hazament látogatóba, akkor jól megkajált, de a háziasszony (általában a mama), még főzött annyit, hogy a vissza-menőnek tudjon csomagolni "útra-valót" is.

Ma már, hogy gépjármű, meg vonat, busz közlekedés van, a távolságok lényegesen lerövidültek, így "útra-valót" csak a koleszos gyermek visz magával, de a vendégvárásra megfőzött mennyiség nem csökkent.

Mert tényleg nem tudjuk előre, kinek mi mennyire ízlik, és mennyire éhes. A magyarok jó vendéglátók, szeretjük megadni a módját. Ha valami megmarad, másnap úgyis elfogy.

Mi egyszer voltunk úgy ebédre híva, hogy kiporciózták a kaját, úgy tették elénk.

Hát roppant megalázónak éreztük...!