Asztrál Utazás-Hogyan tudnák ki lépni a fizikai testemből?

"Mi az mi embert boldoggá tehetne?

Kincs,hír,gyönyör?

Legyen bár,mint özön,

A telhetetlen elmerülhet benne...

S nem fogja tudni,hogy van szívöröm."

Ne azt akard kezelni ami lehetetlen. Inkább tedd ami lehetséges. adok hozzá tanítót is:

1. PAX tv-n H-P 09 órakor Jyce Meyer tanítása,szombaton

délután 3-kor vagy

2. tv.joycemeyer.org vagy

3. Írd a keresőbe Joyce Meyer,akkor kapsz egy étlapot

tanításaiból,amikből kedved szerint válogathatsz.

Merem őt ajánlani hívőnek,hitetlennek egyaránt,mert mindenkihez van bölcs,okos szava ami hasznára van az embernek

Bárcsak nekem lett volna fiatal koromban ilyen bölcs, jó indulatú eligazitóm,könnyebben éltem volna életem,mert megtanított volna sok aggodalmaskodás hiábavalóságára és egyéb hatások helyes kezelésére.

78-as vagyok. Franz Bardon könyvei tényleg jók, a kevés kivétel közé tartoznak. Bár őt kevesen ismerik.

Mami véleményét erről az emberről úgy kell nézni, hogy teljesen nyilvánvalóan egyik könyvét sem olvasta, legfeljebb 1-2 részletet belőle, viszont értelmezni már azt sem volt kedve.

Vitázni viszont nem kívánok vele, mivel lehetetlen. A vita két ember között akkor jöhet létre, ha annak tárgyát mindkét fél ismeri, legalább minimális szinten.

Mindenki azt hisz el, amit akar. Aztán lesz aki megszívja, és lesz aki nem.

85/az utolsó gondolatoddal teljes mértékben egyetértek --""Mindenki azt hisz el, amit akar. Aztán lesz aki megszívja, és lesz aki nem.""

De tudod azért mert én magyar vagyok,nem pedig külföldi, azért mert nem adtam ki könyvet, vagy nem vagyok közismert,mert sehol nem fényeztem magam, sőt egy életen keresztül anonim maradtam (nem véletlenül!) az nem jelenti azt, hogy egy Bardot félének van igaza és nem pedig nekem.

azért mert csak egy idézetet tettem be Bardot-tól az nem jelenti azt, hogy ne olvastam volna az egész könyvet, mint ahogy az is igaz, hogy voltak oldalak amit szinte átfutottam annyira nagy baromság volt és hazug, hozzá nem értő, csak sóder a köbön.

egyáltalán mind azok akik azt sóderolják hogy meditációval megszüntethető az ÉN, - eleve hazug! Innentől kezdve csak kérdőjelezve szabad olvasni és elhinni minden sorát az illetőnek!

Tudniillik az Én" mindig jelen van, az nem szűnik meg soha!

Az ÉN-- abban az esetben ha a lélek kilép a testből, megszűnik a testben. Viszont a lélekkel együtt maradt és ott van mint halk gondolat a lélek szálain.

Az ÉN akkor is jelen van a testben amikor alszik valaki, hisz megalkotja azokat az álmokat.

Ha pedig meghal a test- akkor a távozó lélekkel együtt marad meg az ÉN.

amit elszenved élete során az ÉN, azt a Lélek visszahatva a test működésére, pszichoszomatikus betegségekkel akarja tudomására hozni az ÉN-nek és a környezetének, hogy az ÉN segítségre szorul, változtatni kell az életén és a gondolatain vagy a környezetén

Ha tényleg elolvastad volna, akkor talán le tudnád írni helyesen a Bardon nevet. Nem Bardot, hanem BardoN. Ezek nem olyan dolgok, amiket elég átfutni, és már meg is értetted. Ezeket hosszasan értelmezni kell. Ha ez meg van, rájöhetsz, hogy tulajdonképpen nem áll annyira távol attól, amit te terjesztesz.

SENKI nem sóderolja, hogy meditációval megszüntethető az Én. Hasonló dolgokat lehet hallani, de az rohadtul nem megszüntetést jelent, és ez még csak nem is spirituális, hanem pszichológiai dolog. Mellesleg nagyon egészséges dolog, amit minden embernek csinálnia kellene. Üres meditációnak hívják. Látod, ilyen félreértelmezések miatt osztod itt az észt.

Más részt: rengeteg embernek bevált. Egyszerűen nincs okunk megkérdőjelezni. Te mégis megteszed, mert neked valami hiba van a lelkedben, vagy hasonló, ezért erőfeszítések nélkül is előjönnek bizonyos képességek, illetve más dolgokat tapasztalsz meg, mint a többi sokmillió ember, köztük én is. Tehát máshogy működsz mint az átlag ember, innentől kezdve miért lennének hasznosak a saját tapasztalatra épülő tanácsaid bárki másnak?

Teljesen szemben úszol az árral, te vagy a nagy megmondó ember, nem érdekel semmiféle bizonyíték, minden más kamu, kizárólag az az igaz, amit te állítasz. Az érdekes viszont, hogy ezeket a dolgokat egyedül te állítod a világon, ezen is érdemes lenne elgondolkodni. Kiben is van hiba? (és itt most nem feltétlen az elmére gondolok)

Abban az esetben, ha nem olvasod el a kommentemet, csak átfutod, nehogy tudomásul kelljen venned hogy nincs igazad, legalább a következő tanácsomat fogadd meg: szokj le arról hogy mindenféle ellenérvet nélkülözve próbálsz cáfolni dolgokat. Hidd el, az egyik legidegesítőbb emberi tulajdonság. Illetve arról is jó lenne leszokni, hogy olyan dolgokat kritizálsz, amit egyáltalán nem ismersz. Nem, nem hiszem el hogy elolvastál volna bármit is, ha a szerző nevét sem vagy képes helyesen leírni. Átfutni meg nem elég, és kész. Azt a kisgyerek szokta aki nem szeret olvasni.

87/ Tudod van egy nagyon ronda tulajdonságom, hogy nagyon ritkán és nagyon kevés embernek nevét jegyzem meg. De igy vagyok az idegen nyelvekkel is. hiába éltem kint, hiába értettem és beszéltem is azt a nyelvet, amikor hazaértem és leszálltam a repülőgépről, a memóriám szinte letakart minden egyes idegen szót.

pl ahol lakom ha jól számolom 15 élek a férjemtől kismilliószor hallottam a szomszédaim teljes nevét... de a memóriám letakarja csak arra emlékszem mari, vagy kati, istván vagy lajos-- mert én nem tartom fontosnak, pedig senkivel nem vagyok haragba, őszintén köszönök kedvesen-- de ennél többet nem közeledek egyikhez se.

hiába tartok jónak egy színészt legfeljebb a profilját jegyzem meg a neveket soha. Miért vagyok ilyen? Fogalmam sincs-- talán mert túlságosan zárkózott életet éltem mindig.

Na most ha elolvasok egy könyvet az nem jelenti azt hogy az írójának a nevét megjegyzem pontosan most se emlékeztem volna rá ennyire se csak előtte olvastam itt.

hiába vannak a könyvben okos elgondolások is, ha van közte olyan is, ami már sódernek számít.

-- nem téves gondolat, hanem kimondottan sóder a szemembe-- mint pl

olyasmit irkált körülbelül--az ember önfelébredése és Isten önfelajánlása. Ha e kettő találkozik, akkor te halhatatlanná válhatsz. De mind ezt akkor érheti el valaki természetesen ha beavatottá lesz...

Utálom a hazugságot és a sóderolást ezért megvetem az olyan embert, aki ezt írja, mondja és cselekszi!

A hazugságot én is utálom... amit nem tapasztalok meg, azt nem is hiszem el. A hallucinációt pedig meg tudom különböztetni a valóságtól: leellenőrzöm. Bardon könyveit alátámaszthatom, hogy igazak. Ennyivel én be is fejezném. Nekem is van róla véleményem, hogy mi a sóder, de nincs türelmem ilyenkor fejtegetni, és van egy olyan érzésem, hogy értelme sem lenne.

Ez amúgy is olyan dolog, amire mindenki magától jön rá igazán. Könyvek, és internetes megmondóemberek csak útmutatást adhatnak. Főleg, hogy egyénenként is lehetnek sok mindenben eltérések...