Lányok! Terítsük ki a lapokat. Pénz vagy szerelem?

4# Mekkora király lenne, ha csak két évig kellene spórolni kocsira, nyaralásra, ájfonhétre! :D

Amúgy a válasz: a szerelmet választottam.

Kurv.á.ra unalmas ez a kérdés. Nap mint nap felteszi valaki@

Mikor értitek meg mi a férfi szerepe a világban és mi a nőé???

Genetikailag bele van kódólva a nőkbe mi kell nekik.

Ha egy férfi fizikálisan és anyagilag nem megfelelő nem lenne képes fenntartani egy családot az utódait sem.

Az a férfi aki minimálbèrből tengődik és nem akar jobb munkát nem akar tovább tanulni sem ne rinyáljon miért nem kap nőt!!! Nőknek mindig is fontos volt a pénz, mindig is fontos lesz. Tessék ebbe bele törődni!!!

Szerelem, mert pénzt lehet keresni, vagy akár együtt felkerekedni egy jobban fizető országba, stb...

De ha a pénzes pasi bunkó, akkor úgy mi értelme van?

Nálam csak akkor jön a szerelem, ha már megismertem a másikat és megtapasztaltam, hogy hasonló az értékrendünk (anyagiak terén IS). Egész egyszerűen nem is randiztam olyannal, akinek még önmaga minimális szintű fenntartása is gondot okozott (találkoztam ilyen férfiakkal, de nem fogott meg bennük semmi, annyira sem, hogy egyáltalán ismerkedjek velük - és nem CSAK az anyagi helyzetük miatt, hanem ez a mentalitás általában olyan jellemvonásokkal is jár, amiket én amúgy sem tartok vonzónak). Amihez egyáltalán vonzódni tudok, az a felelősségteljes gondolkodás, céltudatosság, ambíció... ez pedig garantáltan nem tud együtt járni pénztelenséggel. Az ilyen férfiaknak egyszerűen a személyiségéből fakad az anyagi biztonság. Ez nem azt jelenti, hogy a kifejezetten gazdag férfiakra buknék, mert ez nincs így. Annyit vártam el, hogy egy férfi képes legyen megélni, legyen biztos, viszonylag stabil munkahelye, jó szakmája, amivel akkor is el tud helyezkedni, ha beüt a krach. Ne üljön otthon, anyuci szoknyáján a t..ét vakargatva, szidva a rendszert, hogy nem képes boldogulni, miközben ő maga semmit nem tesz a boldogulásáért. Olyan férfiba, aki így viselkedik, egész egyszerűen nem tudnék beleszeretni, ez van.

Ha azonban a választási lehetőség abban áll, hogy van egy átlagos anyagi helyzetű férfi, akivel közösen kell húznunk az igát, nem pottyan minden az ölembe, és van egy gazdag, aki mindent alám rak, de nem szeretem, akkor egyértelműen az elsőt választanám - sőt választottam.

A szerelem.

Viszont nálam ahhoz kell a tisztelet.

És egy lusta, önmagát eltartani képtelen fickót nem tudok tisztelni.

Egy randipartnerem jut eszembe erről.

Elhordott minden mocskos pénzéhes dögnek (azokat a szavakat nem irhatom itt le, amiket használt)

Mivel miután megláttam az otthonát, ami mellett néhány cigányputri palota, inkább azt mondtam, ne raboljuk egymás idejét.

Én egészen addig szarrágónak hittem magam, de kiderült, hogy sehol nem vagyok hozzá képest.

Igazából nem volt koszos, hanem szimplán igénytelen.

Penészes az egyik szoba, mert nem fűt. Nincs melegvíz, mert rossz a bojler két éve. Szappanszagú minden, mert úgy olcsóbb takarítani és mosni.

Persze ez a legdurvább, de voltam több hasonló mentalitású pasival hozott össze .

Igazából csak a pénz kellene, mert nem érzem feltétlen szükségét annak, hogy legyen mellettem egy társ, viszont "luxusprosti" sem lennék, mert nem fekszik nekem ez a behódolósdi. Meg örökké színeszkednem kellene, hogy milyen jól érzem magam vele, milyen jó a szex meg alapból se akarok egy pasitól függeni.

Az ideális az lenne, ha az ölembe pottyanna már száz milliárd. Eléldegélnék egyedül is, megműttetném a melleimet, utazgatnék ide-oda, a legjobb és legegészségesebb ételeket enném, sok szép és divatos ruhám lenne. Végre megvalósíthatnám a gyerekkori álmom és beszerezném a kedvenc kutyafájtámat a legjobb tenyésztőtől, de emellett persze lenne egy állatmenhelyem is, és harcolnék az állatkínzás ellen és az ivartalanítás fontossága mellett. Szerintem igénybe vennék pár prostit is, akiken kiélhetem a szadista vágyaimat. De szép is lenne. :)