Szeret engem az a férfi, aki gyereket minden további nélkül szeretne tőlem, de esküvőt nem igazán?

Azt is elolvastam, amit a többiek írtak.

Itt sok minden lehetséges, még az is, hogy pont a házzal kapcsolatpos beszélgetés miatt nem akarja az esküvőt, hogy ne tartsd haszonlesőnek. Az is, hogy ő annyira akar gyereket, hogy csak olyan nőt akar elvenni, akinek tuti lesz gyereke. Ált. a nagy családból származók szíve mélyén az van, hogy sok gyereket akar, akár bevallja, akár nem. (Igaz, elválhattok, ha mégsem lesz gyereketek, de az is elvesztegetett idő és idegeskedés, amit ki lehetne hagyni, a racionális emberek így látják szerintem.) Szerintem mindenképpen beszéljétek meg ezt, és tőle tudd meg, pontosan mi van emögött, mert amiket írunk, az mind csak találgatás...

Azt írtad, "olyan érzésem van, hogy nem akarja lekötni magát mellém, csak ha már gyerek is van, mert akkor már úgyis mindegy", hát ez nem valami jó jel. Mert ki tudná jobban, mint Te? Ezt is jó lenne megtudni, kipuhatolni, ébere figyelni a "jeleket"...

Azon is érdemes elgondolkozni, ha együttmaradsz vele, hogy "szeret, de kicsit énközpontú és figyelmetlen a párod" - ezt figyeld meg, mennyire igaz?

Jó döntést!

14.32-nek üzenem:

("nagy esküvőt egyáltalán. Nem arra dobnék ki 1-2 milliót, totál felesleges költségnek tartanám") - az esküvő ára összességében visszajön, mert olyant érdemes tartani, amit a rokonság pénztrácája is elbír, a rokonoknak meg illik legalább annyit adni, hogy a saját költségét fedezze. Bár ettől mindkét irányba van egy-két eltérés, de az a tapasztalatom, hogy a ráfordított pénz visszajön.

(Ettől függetlenül nem tartanék soha többet esküvőt, az emberek egy jó részének hozzáállása miatt nem érte meg a ráfordított időt.)

én már jó korán megmondtam a most-már-férjemnek, hogy 1) én nem rajongok a szülés gondolatáért, de érte megteszem 2) viszont esküvő nélkül nem szülök, és pont. Gondolja át. Átgondolta. Elvett. Boldogok vagyunk.

Hozzá kell tennem, hogy őneki is fontos a házasság. Az esküvő is nagyon fontos volt neki, lelkesen szervezkedett velem együtt.

Nekem a szüléshez jogilag tiszta, biztonságos helyzet kell. A házasságok (még statisztikailag is) nehezebben és ritkábban bomlanak fel, mint az együttélések (akár gyerekkel is). Képzeljétek ,ha a házasságok harmada válás... akkor mennyi együttélés megy csődbe? :O Aztán majd veszekedhetnek azon, hogy mi kié, és pont ugyanúgy vitatkozhatnak azon, hogy miként legyen a láthatás. Nekem elképzelhetetlen lenne, hogyha a párom érdeklődni akar utánam a kórházban (akár szülés kapcsán), akkor ne adjanak neki infót, és kényes helyzetben (intenzív osztályon pl) ne engedjék be, mert nem hozzátartozó. Az is fura lenne, hogy nyilatkoznia kell, hogy övé a gyerek, nekem ez megalázó lenne. És egyáltalán: az esküvő (nem a házasság!) arról szól, hogy mindkét fél elköteleződik LEGALÁBB ELVIEKBEN a másik mellett, és ezt kinyilatkoztatják. Nem kell ennek 1 millába kerülnie, lehet ingyenes is... vagy ki lehet hozni 40 ezerből (sima vacsora nélküli polgári szertartás, habosbabos ruha nélkül). A pénz csak ostoba kifogás, amit sok nő bevesz. És akárki akármit mond: amikor az anyakönyvvezető és/vagy pap beszél, és megesketi a feleket, akkor ébred rá igazán az ember, hogy mire készül, nagyon rémisztő pillanat, és aki akkor igennel nyilatkozik, az tényleg elszánta magát a másik mellett. De ezt meg csak az tudhatja, aki átélte. Itt meg legtöbbször olyanok nyilatkoznak, akik csak tévében láttak ilyet.

Kérdező: értelmes módon, de állj ki a véleményed mellett, ez az én tanácsom.

OFF:

Valaki írta, hogy olyan költségvetésű esküvőt érdemes tartani, aminek visszajön az ára, amit a rokonok pénztárcája kibír.

Nekem éppen ez az egyik visszatetsző dolog a nagy esküvőben! Most azért, mert én férjhez megyek, miért rendezzek bulit a rokonoknak a saját pénzükből? Annak idején, mikor a szüleim esküdtek, nem volt menyasszonytánc, mert nem azért szervezték az egészet, hogy kaszáljanak vele. Nem mintha lett volna akár egyetlen fillérjük is az új kezdethez.. De én teljesen tisztelem azt, amit csináltak, és én sem fogadnék el pénzt azért, mert férjhez megyek. Nem olyan gazdag a rokonságom, hogy könnyen adakozzanak, és én azt akarnám, hogy örüljenek az esküvőmön, ne pedig azon filózzanak, hogy ez most mennyibe is fog nekik kerülni..

Ez nem kapcsolódott olyan szervesen a témához, de még az is lehet, hogy a párod fejében ez is megfordult, mikor elhárította az esküvő gondolatát.

Egyébként valóban, ha az ember esküvőt akar, akkor ott nem a pénz kérdés dominál, hiszen párezer forintból már nagyon szép polgári esküvőt lehet tartani.

Férfiak véleményére nagyon kíváncsi lennék. Nem túl romantikus alkat a párom, de miért nem akar megünnepelni engem? Mégse igazán szeret?

Én úgy hallottam, bármily hihetetlennek is tűnik,hogy már váltak el összeházasodott, egymás szájából evő (mint a galambok) emberek.

...Ennyi lenne az élet?... :)

Mit szeretnél? Ha abba az irányba haladnak a dolgok, hogy: "Későn fog ráébredni szerintem, hogy soha nem leszek a felesége, ha már gyerek lesz a hasamban. Nekem pedig akkor lesz már mindegy" - ez neked jó?? akkor majd veszekedés? Jól érzed majd magadat akkor, gyerekkel a hasadban? milyen következménye lehet még? (Akár kényszerhelyzetbe is kerülhetsz, mert valamennyire fügsz tőle, ha majd a gyes alatt csak az ő keresetére számíthatsz!)

Továbbra is azt mondom, törekedj vele megbeszélni és egyezségre jutni, olyan megoldást választani, ami mindkettőtöknek megfelel. Ez a kérdés fontos annyira minden ember életében, hogy ebben meg kell, hogy egyezzenek azok, akik együtt tervezik az életüket vagy elkövetkezendő 20-30évüket szerintem.

15.38

Te igazából egy álomvilágban élsz, a rózsaszin szemüvegen át nézed a világot, miért ne tennéd? Minden kislány arról álmodik gyermekkorában, hogy fehér mennyasszonyi ruhában, esküvő romantika stb..

igaza van fromOz nak: az időt nézed, hány éves vagy, gyereket te igazából nem akarsz, de azért szülnél annak aki szeretne, felháborodsz hogy képes vagy te bevállalni mindent, de esküvőt nem akar, csak ha szülsz

Ez olyan mintha piacon lennénk és alkudoznánk az árura.

Az a legszomorúbb, hogy a Föld 89% -a igy gondolkodik, azért mennek férjhez, mert a xy-t is már rég elvették, ciki ha már xy korban nincs gyerek, olyat is hallottam, hogy a feleség azt mondta a férjének: gyere csináljunk "valamit", mert nem akarok visszamenni dolgozni.

Könyörgöm, ezek a gyerekek milyen "szellemben" nőnek fel?

Tudod, amikor nem őszintén és szivből jön egy ilyen esemény, hanem úgy, hogy ránézel az órádra és felkiáltasz, hogy jé elszállt felettem az idő, na lesz valami? erre szerinted milyen romantika következhetne be, mikor azt válaszolják neked, hogy ja tényleg, na üssünk össze valamit, szerinted igy kérik meg az ember kezét? A saját türelmetlenséged csapdájában ülsz, mert saját magad összetörted az álmaidat, mivel nem vártad ki amig egy férfi saját önszántából áll eléd tiszta szivből, ha pedig egy nem romantikus férfival jöttél össze, ezt már tudhattad volna az elmúlt évekből, akkor most miért vádolod azzal, hogy nem szeret?

A saját illuzióvilágod tört össze, és te egy másik embert hibáztatsz érte? Kiben csalódtál benne, vagy magadban?

férfi világban élünk, még mindig. egy ffinak most is szivesebben adnak igazat az emberek. Nem akar esküvőt? nem baj, racionális. gyereket akar? felnőtt, felelőségteljes ffi.

A nő meg, ha valami feltételt támaszt, akkor számító dög. Teljesen jogos, hogy elvárásaid vannak egy ilyen komoly terv (gyerek, tartós együtt élés (nem együttélés)).

A másik: az én tapasztalatom az, hogy a ffi sokáig együttél egy nővel, akit nem vesz el. Aztán összefut egy másikkal, akit meg 1 év (félév) alatt elvesz.

Ennyit erről :(