Vannak itt olyanok, akik valószínűleg már sosem házasodnak meg, de akartak volna? Mondjuk 25-30 felettiekre gondolok. Hogy viselitek, és mikor fogadtátok el?

Egyáltalán nem értek egyet a hozzáállásoddal, DE ha mar igy döntöttel:

En a munkába temetkeznék. Megpróbálnék minél nagyobb karriert befutni. Emellett tobb hobbim is lenne, ezeket a tökélyre fejlesztenem. Nyelveket tanulnek, nagyon sokat utaznék.

Ha vallásos vagy, akkor az is lehet egy opció. Abba temetkezni vagy nagyon sokat jotekonykodni. Csomó mindnennel le kotheted magad, ha mar igy döntöttel.

25 éves vagyok és pár éve én ezen komolyan bepánikoltam.Depressziós voltam tole napokig, csak fekudtem az ágyban.Rendesen fizikai fájdalmam volt tole.

Aztán lassacskán elmult.Ma már abszolút el tudom fogadni a helyzetem.Néha a párkapcsolat miatt sajnálom magam egy kicsit..vagy nagyon :), de a gyerek téma nem tud felzaklatni.Lehet pár év múlva elkap majd a gyerek iránti vágy és megkattanok, ezzel is számoltam.Elore megprobálok felkészulni a nehéz helyzetekre :)

Jelenleg ugy képzelem, hogy dolgozgatok majd, barátkozok, sport, esetleg vmi onénteskedés.Igazából nincs kidolgozott tervem az évekre, mert úgy vagyok, hogy inkább nem tekintek ennyire elore, mert valoszinu becsavarodnék.

Szintén PhD-s vagyok, de nekem sem egy "hajjjde" nagy karriernek számít ez, tettem a dolgom és kész, léptem tovább a szakmai téren.

Én is úgy gondoltam mindig, hogy ez hátrány lesz a férfiaknál, hogy tanult vagyok, mert félnek okos nővel összejönni. Aztán találkoztam valakivel, akivel úgy gondoltam együtt élem le az életem, gyerekünk is született, és úgy itt hagyott minket mint eb a szarát. Szóval képzettség ide vagy oda, teljesen hülyére vett. De mint kiderült, állandóan hazudott, és én naívan mindig hittem neki, hisz magamból kiindulva (sosem hazudok), úgy gondoltam, őszinte velem. Most a Gyerkőcömmel élünk, köszönjük, jól megvagyunk. Első gondolatra azt mondanám, nem kell nekem már senki, de nehogy már egy senkiházi szar ember fosszon meg engem a teljes boldogság lehetőségétől. Nem keresgélek, de nyitott szemmel járok. Házasodni viszont biztos nem fogok, mert személy szerint én már nem látom értelmét.