Mi visz rá egy nőt arra, hogy egy házas emberrel kezdjen, holott rengeteg a szingli pasi?

98 vagyok.

Én nem fogalmaztam szépen?

Akinek szólt a válaszom ő az egyik szavában magát, mint "normális" nő próbálja feltüntetni a következőben meg egy vadidegent egy anonim oldalon ordas k. le.. egy idegent aki valaki más kérdéséhez válaszolt.

Egyébként maga a kérdés nagyon jó, jó lett volna, ha tényleg a hűtlenség "lelkiségét" tudjuk megbeszélni ennyi oldalon keresztül.

De hát jött egy ilyen sértett begyöpösödött nő aki elvitte teljesen más irányba. Szerinte normális csak az lehet aki csak szexet még soha senkitől nem akart😀

95-97: ajaj felszabadult ide a frusztralt munkanelkuli mintafeleseg, aki masokat olt, hogy nincs eletuk, de azert o is itthagy par novella hosszusagu, mocskolodi kommentet. ez igen, mucika, nemed aztan van eleted! inkabb a munkakeresesbe fektetnel ennyi energiat, gondolom addig is a fasziddal tartatod el magad.

en ma itthon voltam, takaritottam, butort raktam ossze, ujitgattam a lakast stb, igen, belefert nehany kommentet begepelni 5 p alatt, de koszi, hogy megmondod, hogy nincs eletem (masik kommentben meg mar ringyo vagyok, akit tudnak, kicsit ellenmondasos a ketto).

‘Igen, beléd űrítenek, vagy veled d*gnak, a feleséggel szeretkeznek, de te sosem fogod tudni a különbséget, mert veled mindig csak d*gnak, így felesleges magyarázni. ‘

azt csak szerene hinni a te frusztralt, megkeserdett agyad. ha tudnad, milyen odaado, onzetlen es romantikus volt velem a pasi, eldurranna az a korlatolt kis agyad. ilyen okorsegeket meg honnan veszel, hogy a feleseggel csak szeretkeznek?! szerinted akit megcsalnak, azt mennyire szeretik, te agynelkuli vegleny? pont hogy ha mast keres szexre a ferfi, akkor a felesegebe ibkabb csak kotelezoen beveri egyszer-ketszer, az is lehet, kozben a szereto jar vegig a fejeben, mert amugy fel se allna mar neki. nagyon emelkedett, mely lelki kapcsolat es szexualis elet lehet ott, ahol mas not kell keresni. jaj de buta vagy.

tudom a kulonbseget, mivel amugy eletemben egyszer voltam szereto, de ezen kivul tobbszor is volt rendes parkapcsolatom, ahol szerettuk egymast. barmennyire nem vag egybe a vilagkepeddel, a szereto nem CSAK szereto egesz eletben, eleg ostoba vagy, ha ezt nem vagy kepes felfogni. teljesen elborult az agyad a feltekenysegtol es megkeseredettsegtol.

‘Ettől függetlenül tud vadul szeretni a normális nő is, csak az egy kicsit magasabb szint, amire a magadfajta erkölcstelen ösztönlény sosem fog eljutni’

kepzelem a magasabb szintet, ha agyilag ott tartasz, hogy ‘szereto = urites, feleseg = szeretkezes’. nagyon beszoltal, de ha ennyire magas szinten vagy, akkor kezeltetnerned a benned levo frusztraciot es duhot is.

ertjuk, mucika, a pasid felrement valamikor (?) es te itt bizonygatod, hogy az osszes szereto csunys, gonosz no, skibe csak uritenek, mert ettol kevesbe erzed magad egy eldobott rongynak, akit lecsereltek. de komolyan mondom, nem normalis ez a merteku gyulolet, ami benned van. keress inkabb munkat, ne a pasidon es az allamon eloskodj. 😘

Üdv:

Én egy ordas nagy k..va vagyok, ezt szeretném előre bocsátani, és szeretnék mindenkit megkímélni a későbbi minősítésemtől.

Én a saját normáim szerint élem az életem, a saját tapasztalataim alakítják a véleményemet; nincs senki irányába megfelelési kényszerem, nem érdekelnek az ideológiai és/vagy morális kategóriák - tehát: szabad (is) vagyok!

Sajnos az a helyzet, hogy - szerintem -nincsenek letisztult normák, nincsenek tiszta játékszabályok a mai világban. Sokat éltem Norvégiában, Svédországban ahol nem veszik túl komolyan a hűséget, amolyan úri huncutságnak tartják... de ezt fel is vállalják!

Magyarországon van egy téves nézet a "normális" nőket, férfiakat illetően: az a rendes, aki elfojtja a vágyait, aki a köz elvárásainak megfelelően éli a nemi életét! Ezt fennen hirdetik, és ez alapján minősítgetnek is...

Ugyanakkor mint ha mindenki zugivó lenne: sutyiban dugogatnak félre, mint ha ez egy nemzeti sport lenne.

Engem ez nem zavar, csak az itteni hozzászólások elolvasása után el kezdtem gondolkodni, hogy ismerek-e olyan párt, akiről biztosan tudom, hogy valóban hűségesen kitartanak egymás mellett?!

Hát egy pár lenne akikért a tűzbe teszem a kezem, de senki másért nem!

Lehet azzal jönni, hogy én "olyan körökben mozgok"... stb. stb. csak hát ki kell ábrándítsak mindenkit a felső-középosztály értelmiségi köreiben ismerek rengeteg embert... és nekem is van 3 diplomám...

Az, hogy valaki lefekszik egy nős férfival (vagy egy férjezett asszonnyal) az legyen az érintett problémája, számoljon el ő a lelkiismeretével, ha megcsalja a párját: nehogy már én érezzem ennek a súlyát, nehogy már az én felelősségem legyen a kapcsolatuk kizárólagosságának megőrzése!!!

Nos, pont ez nem érdekel! A személyes varázs érdekel, meg ha működik a kémia és a lélek kapcsolódása... Sokszor később derül ki, hogy a másik is ugyanúgy csal fűvel-fával vadvirággal... Inkább csak a közbeszédben téma a hűség; sokan azt sem tudják hogy mi fán terem is az, és persze vannak olyanok mint pl. én, akit meg kifejezetten nem is érdekel ez a műfaj.

Nem lehet, és nem is lenne szabad ezek alapján embereket megítélni!

Nekem sok szeretőm volt, és van is - ha belegondolok többségükben párkapcsolatban élnek.

Joggal felvetődik a kérdés: miért nem lépnek ki abból a kapcsolatból?

És itt jön elő a társadalom felelőssége, és az általa biztosított lehetőségek (hiánya!): ugyanolyan kétszínű, sunyi a párkapcsolati világunk, mint amilyen maga az ország morális állapota... de mégsem ez a legnagyobb ok, hanem a piszkos anyagiak: nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy fél élet alatt összegürcölt egzisztenciát a szabadsága és a tiszta lelkiismerete érdekében feladjon...

Remélem még figyeled a válaszokat kérdező, én is leírom a történetem.

Én is voltam egyszer "szerető" de nekem ez annyira megterhelő volt érzelmileg, rövid ideig tartott pont azért, mert egyszerűen annyira de annyira sajnáltam a feleséget.

Én tudtam hogy Ő nős, de szerelmes voltam belé. Úgy kezdődött, hogy jött és udvarolgatott, nekem az önbizalmam egy bántalmazó kapcsolat után, a béka segge alatt volt... Vonakodtam még így is vele lenni, mert én személyesen is ismertem a feleségét, volt 2- pici gyerekük, nem voltunk baratnők, de nagyon normális nő volt, jó anya, szép feleség.

Aztán jött a férje, nekem mint itt említették a térdem is remegett tőle, volt köztünk pettingelés, órákig csókolóztunk mint a tinik és stb, ő nyilván leakart velem feküdni de mikor oda került a sor én megfagytam, és nem tudtam lefeküdni vele. Az jutott eszembe folyton, hogy otthon a feleség pelenkázza a pici gyermeküket, főz a pasira, várja otthon őt ...

Nagyon kettős érzés ez, egyszerűen megörültem a pasiért mert szerettem őt, foglalkozott velem, meghallgatott, órákig beszélgettünk mindenféléről.

Viszont én abba, hogy a felesége mit érezhet beleörültem, és végül szakítottam vele. Ez nem is tudom, 2-hónapig tartott ez a kapcsolat. Közben egyszer se feküdtünk le, de minden más volt, és érzelmileg is megcsalta velem a feleségét. Én undorítónak ereztem magam.

Mai napig az egyik legnagyobb elhibázott döntésemnek tartom azt, hogy vele voltam. Nem is értek itt néhány szeretőt, én ebbe belebetegedtem, folyton arra gondoltam nekem mennyire fájna ez.

Azóta is szégyellem magam, és azóta is törekedek arra hogy jobb ember legyek.

Amúgy a feleség végül meg is tudta, de nem tőlem, a férje mondta el neki. Nem váltak el, megbocsátott neki.

Ez kb 6-éve történt, én azóta felnőttem, akkor 21-éves voltam.

Ők még úgy tudom a mai napig együtt vannak, nekem is lett férjem aki csodálatos, de jó sok évig azt gondoltam én nem érdemlek meg semmi jót az életben.