Szerintetek nagyon gáz, ha szeretőm van? És sokkal jobb vele, mint otthon ami van!

Figyelj, itt a sok tényleg meglehetősen érdekes hangvételű válasz után, nyugalom.

Jól látod, erkölcsileg nehezen védhető az amit tettél/teszel, és lehet is rá mindenféle általad nem ismert nagybetűs szót mondani. Kísértés volt, az otthoni kapcsolatban valamelyest ellustultál, a kísértés nagyobb vonzerő volt, nézd már, amikor megfogadják a nők ezerszer, hogy nem esznek abból a csokis süteményből, a férfiak, hogy elég az esti sörből, tán csak nem esik meg, hogy a kísértés erősebbnek bizonyul az elhatározásoknál és a külső normáknál? A problémát tényleg az jelenti, hogy a feleséged, a gyerekeid, ha vannak, hogyan élnél meg, ha tudnának róla, hogy nekik fájdalmat okozol vagy okoznál, ha megtudnák, ha viszont kettős életet akarsz élni, annak hosszú távon nincs nagy jövője és rámegy az érzelmi életed.

Nincs egyértelmű jó tanács. Persze, ne csald meg a feleséged, ne csald meg a barátod, legyél örökké szerelmes. Ezeket a tanácsokat meg kell köszönni. A helyzet pokol és mennyország között soha nem fehér és soha nem fekete (nem, nem te vagy a hegyesszarvú sántító ördög, hidd el), az életed folyamatos vágyak, boldog otthon és csábító kísértések között éled le, a te feladatod, hogy megtaláld az egyensúlyt, egy olyat, amiben az állandó kapcsolat ereje nem vész el, de vagy van erőd, hogy nem lépsz bele tartalmatlan külső kapcsolatokba, vagy ha néha engedsz, akkor utána feldolgozod magadban, ezt neked kell megoldanod, és vagy számolj le magadban a múltaddal, és valóban válts (bár ennek mindig nagy a kockázata, nem hiszem, hogy ez jó megoldás lenne), vagy azt az erőt, amit innen illegálisan merítesz, a házasságodra próbáld fordítani és arra, hogy visszatalálj, és tedd meg, hoyg a külső kapcsolatot hamar lezárod. Nem hiszem, hogy teljesen elfojtva a vágyaidat egészségesen tudnál élni, de azt sem, hogy nem lehet a vágyakat, lassan, nagy odafigyeléssel az igazi otthonod felé visszafordítani.

Ne ítéld el magadat, az emberek egy igen nagy hányada tesz ilyet, de találj vissza megint, örülj, amit kaptál a másiktól, de ne feledd, hogy ez csak az első találkozások, megismerések varázsa, és dolgozz magadon, hogy legközelebb ne kelljen ilyen kérdéseket feltenned.

Vigyázz nagyon a törékeny otthonra, az igazi értékeket ott találod.

Ez ilyen. Szerintem erre a kérdésre te is tudod a választ, ez rajtad múlik. Bár, én nem tartanék szeretőt, mert vannak ilyen kattant nők, akik, ha szakítasz velük elmennek és kipakolnak a feleségednek, az meg tré... Ezt nem csinálni, hanem lezárni nehezebb, mert előbb -utóbb le kell. Gondolom azért csak jobb a család. Nem tom, gyerek van? Hány éve vagytok együtt?

Én nem hiszek a házasságban, nem szeretnék gyereket. Úgy gondolom, hogyha valamibe bekelezdesz, akkor azt végig kell csinálni, mert elkezdted, meg ott az idő, meg minden...