Összevesztünk a párommal (illetve ő a szeretőm) , én vagyok a nő. Egy hete nem beszélünk, de volt már ilyen, lehet, hogy ki fogunk békülni. Most lesz a szülinapja. Írnátok neki ebből az alkalomból?

Itt nem az a kérdés, hogy én mennék-e, hanem az, hogy bunkóság-e a bunkóság:) Azaz nem-e az van, hogy hirtelen felkapta a vizet és mondott valamit, amit már megbánt, de nem engedi neki a büszkesége, hogy ezt elfogadja. Ha sajnálnád ha vége lenne, akkor simán keressed, ne te legyél a saját boldogságod akadálya. Ha te mégy oda hozzá, akkor azt később értékelni fogja.

Mi az, hogy taliztatok és nem köszönt? Szó nélkül szexeltetek?:)

Aha..... mit lehet erre mondani?:) Tudod milyen nehéz jó szeretőt találni? Nem könnyű:)

könnyen jött, könnyen megy:)

Nem támadásból, leírtam a saját történetemet, és azt is leírtam segítő szándékkal, hogy így fog bánni veled. Komolyan, neked miért jó, ha tönkre mész? A helyedben még a fejem is elfordítanám, ha meglátom. Ha egy idő múlva keresne, akkor talán szóba állnék vele... de én egy sort nem írnék. Én buta voltam, de te ne legyél az!