Barátság extrákkal és egy baba?

Minél hamarabb beszélj a partnereddel. Döntsétek el közösen, hogy összeszeditek magatokat és felnőttök a feladathoz, vagy elintézitek az abortuszt. Netán átgondoljátok az örökbeadás lehetőségét. Persze akárhogy is, számolnod kell azzal, hogy a pasi megpattan.

A jövőre nézve: ilyen semmilyen kapcsolatban ragaszkodj a gumihoz. A jó Ég tudja, hogy az ilyen összevissza kefélő fiúcskák milyen nemi úton terjedő nyavalyát adnak át a partnereiknek. Ha már egy komoly férfival vagy stabil kapcsolatban, akkor el lehet gondolkodni egyéb védekezési módokról. Lehet cikluskövetéssel védekezni, de az egy picit összetettebb annál, minthogy belenézel a naptárba. A termékenységtudat módszerhez minden nap pontosan vezetned kell az ébredési hőmérsékletedet és a méhnyaknyákod állagát. Majd ha túllesztek ezen a mizérián, beszéld át alaposan a nőgyógyászoddal a védekezési lehetőségeket.

Kedves abortuszellenes válaszoló, képzeld el, hogy van egy lányod, akit mondjuk 16 évesen megerőszakolnak és terhes lesz. Hagynád, hogy kihordja a gyereket és megszülje? Előrébb hekyeznéd egy sejtcsomó hipotetikus létét a gyerekednél?

De nem kell ilyen messzire menni, a kérdező életét hihetetlenül visszadobná ha most kihordaná, írja hogy hamarosan államvizsgázik. Majd 8 hónapos terhesen, esetleg újszülöttel a kezében fogja ezt megtenni? Milyen jövő vár így a kérdezőre? Ne legyen már fontosabb egy még életképtelen zigóta leendő élete egy meglevő emberénél!! Mert elárulom neked, csak az számít élőlénynek, aminek az életfunkciói "gazdatest" nélkül is működnek. Egy pár hetes magzatra ez nyilvánvalóan nem igaz.

Milyen jó lesz szakmai gyakorlatozni a reggeli rosszulléttel, meg nagy pocakkal, ödémás lábakkal diplomázni (már ha nem lesz esetleg koraszülött, mert akkor a vizsgákra is 2 szoptatás között fogsz tudni tanulni). Aztán feladni a munka lehetőségét, hogy neveld az első pár évében, majd ott állsz 26-27 évesen, hogy soha nem dolgoztál még, de már van gyereked, ami miatt instant nagyon kevesen fognak alkalmazni.

Ha a barátod nem áll össze veled, és vállal teljes felelősséget, akkor kb esélytelen, hogy önállóan, szülők, nagyszülők...stb nélkül életben tudsz egyáltalán maradni a gyerek mellett. Vagy ő melletted. Ha pedig a pasi nem akarja, akkor fillérekkel is kiszúrhatja a szemed kb, a majd leendő állása függvényében (minimálra jelentik be, pl).

Ennyi ésszel inkább újra kéne járnod a gimnáziumot, kiemelt tekintettel a biológia órákra, mint diplomát kapni, meg gyereket nevelni. Szégyen. Legalább döntenél felelősséggel és mondanál le róla, belátva hogy nem csak a saját, de a srác és a gyerek életét is tönkreteheted vele, ha nincs szerencséd. Mi lesz, ha fogyatékos lesz? Mondjuk nem nagyon, csak annyira, hogy speciális figyelmet, nevelést igényeljen (enyhe autizmus akár pl). Képes lennél egy ilyen helyzetet kezelni? Vagy pl egyik ismerőséknek nem rég meg kellett műteni a kisbabájuk szívét, mert rosszul zárt az egyik billentyű. Ez is rengeteg pénz, idő, figyelem, pláne jelenleg. Most pl ki tudja hol fogadnak, mert lehet nem lesz elég ágy a covidosok mellett.

Én attól tartok, hogy amennyire felelős voltál a védekezéssel, olyan felelős leszel a gyerekkel szemben is. Akkor pedig szegény nagyon meg fogja szenvedni az életet. De hát te dolgod átgondolni, és megítélni, hogy valóban felnőtt vagy-e, meg tudsz-e egyedül birkózni mindennel a legrosszabb esetben is, vagy lehetséges, hogy egy egész életnyi szenvedésre kényszerítenéd a leendő gyereket, akár csak lelkileg, akár fizikailag is, ha esetleg beteg lesz.

Már megtörtént, kár oltani a kérdezőt, hogy de hülye...

Kedves Kérdező!

Én a komoly kapcsolataimban mindig megszakításosan védekeztem (nyilván a legelejét leszámítva). Akkor lettem terhes mikor egyszer csak kíváncsiságból rendesen védekeztünk ;) Addig nálam is működött és azóta is a megszakításos.

Nyilván ezzel nem igazolni akarlak, csak rávilágítani, hogy mindenki máshogy működik.

Mindenekelőtt beszélj a sráccal. Igen, ha eddig csak ilyen barátság extrákkal volt, akkor van rá esély, hogy nem vállalja a felelősséget.

Ráhagyhatod, vagy elindíthatsz egy apaságit is, de ha nem akarja, sosem lesz jó apja a kicsinek.

Amire kisebb az esély, az az, hogy vállalja a gyereket, itt is itt a lehetőség, hogy veled, mint pár, nélküled, továbbra is barát szerepben, de a gyerek apjaként.

Mindenféleképpen azt javaslom, hogy ha megtartod, csak akkor tedd, ha képesnek érzed magad arra, hogy ha a srác nem lesz képben, (még ha eleinte azt is mondja) akkor is egyedül vállald és felneveld.

Majd írd le mi lett a beszégetés eredménye :)