Én este 9-re érek haza, a barátom pedig egész nap otthon tud lenni, mi a megoldás?

Mint az exem aki még a nyaralásunkat is elszámolta.. eljegyzés UTÁN! Nem mentem hozzá.

Persze a végén én voltam a szar aki anyagilag tönkretette őt, mindenkinek ezt mesélte csak mert felújította a lakásomat amiben éltünk. Azt nem tette hozzá, hogy a szakítás után 2 hónappal már minden fillért visszakapott, Apum megfejelte neki még fél millióval (mint kamat),hogy ne hisztizzen. Arról se mesélt soha, hogy előtte 2 évig semmit nem kellett fizetnie, mert az én lakásom volt és a rezsit is én fizettem.

Beszéld meg vele, hátha kiderül, hogy normális. Az én exem nem volt az.

"Nem maradhatok fizetés nélkül 1 hónapig se"

Nem is kell. Mindenhol min. 30 napos, de inkább 60 napos felmondási idő van. Elkezdesz új munkát keresni, felvesznek, jelzed az új helyen a felmondási idődet, ledolgozod a mostani helyen és gyakorlatilag 1 nap kihagyásod se lesz, mert egyikből lépsz a másikba.

" A jobb poziciokra nem noket szánnak"

Ez nemes egyszerűséggel egy f*szság és ezzel csak kifogásokat keresel. Én érettségivel rendelkezem és fix + mozgóbér alapú rendszerben nettó 270et keresek, ha jobb hónapom van, akkor a nettó 300at súrolom. Az összes felsővezető nálunk nő.

Te meg diplomával heti 50 órával nettó 200at? Itt mutatkozik meg, hogy a diploma mellé nem társul automatikusan az agy is, mert az neked látszólag nincs...

Fejezd be a kifogások gyártását, keress egy jobban fizető melót és állj a saját lábadra.

Új munkahelyet és új pasit is kellene keresned, ha nem tudjátok megbeszélni.

Mennyiért bérletek lakást? Még ha csak ő is 200ezret keresne, 400ból akkor is illene megélni, mármint nem értem az én gurizek a megélhetésért részt. Ha mindent feleztek, akkor még magadra is kellene, hogy jusson.

Viszont, ha a pasid milliókat keres, igazán megspórolhatná neked ezeket a bevásárlós köröket, csomó cég házhoz visz már mindent. A termékek árát felezitek, a szállítási díjat meg csak túlélné, ennyivel tehetne többet anyagilag a kapcsolatba.

Az én párom jobban keresett nálam sokáig, akármikor mentünk valahova, a kajálást/tankot ő fizette. Majd én kerestem jobban és hónapokig kvázi eltartottam. Normális kapcsolatban szerintem ez így működik, akinek több van, az többet ad. És még mindig nem arról van szó, hogy bárkit is el kellene tartani ugyebár. Ami az enyém, az a tiéd is alapú kapcsolatoknak van csak értelme, szerintem.

Lepontozhatjátok a válaszom, attól még igazam van. Ha nincs annyi esze, hogy otthagyja a munkahelyét ilyen bérért ennyi munkaidővel, akkor ne is nyavajogjon, hogy milyen későn ér haza és mennyit keres. Bármikor lehet változtatni. Én az utóbb 2 évben legalább 3 helyet megjártam és most érzem azt, hogy megtaláltam a helyem ahol jól is keresek, heti 40 óránál egy perccel se többet vagyok itt és a kollégák is szuper jófejek.

Persze ehhez ki kellene lépni a komfort zónából és nem a párodtól várni a csodát.

#12 voltam

Most akkor ha jol ertem te irigy vagy a baratodra aki tobbet keres kevesebb munkaval es ezert elvarnad hogy?

Marmint nem latom h mit akarsz. A penze kell? Vagy a befolyasa? Most akkor azert vagy vele h magasabb poziba rakjon vagy mert szereted? Ha 200 at keresne o is akkor boldogabb lennel?

A fizetesedrol meg annyit h ha neked jo hogy ennyit dolgozz ennyi penzert akkor nem massal van a baj hanem veled. A baratod se a hisztije/nyafogasa miatt kerult oda ahova kerult...

Az a baj, hogy ami köztetek van, az nem párkapcsolat. Ti csak lakótársak vagytok, akik néha egyszer-kétszer dugnak egy jót.

Ráadásul még lakótársaknak sem vagytok a legjobbak, mert betegesen irigy vagy.

Az, hogy ennyire görcsösen leosztjátok a rezsiköltségeket, tökéletesen mutatja, hogy ez távolról sem párkapcsolat. Neem, nem kell itt megideologizálni mindenféle közös kasszát, meg egyebet, egyszerűen csak annyiról van szó, hogy ha szerelmes vagyok, akkor mindenben a szerelmem mellett állok. Ha nekem aránytalanul nagyobb a fizetésem, akkor szó nélkül kifizetem az albérletet meg a rezsit. Nem kell ehhez közös kassza, ehhez mindössze némi empátia és szerelem kell.

"Most nem tamogat lelkileg se."

Mondom én, hogy ti csak lakótársak vagytok, nem több.

"Nem maradhatok fizetés nélkül 1 hónapig se, mert nem tudom fizetni a részemet a rezsibol stb."

Igen, igen, lakótársak vagytok, és nem egy pár. De ettől függetlenül: mi a fenét csináltok ti, hogy havi 400 ezer a rezsi?? (Csak így jön ki az matematikailag, hogy állandóan dolgoznod kell, hogy a rezsi felét kifizesd.)

De felesleges részletekbe belemenni. Te egy irigy és tehetetlen ember vagy, ráadásul még kapcsolatfüggő is. Nem élek álomvilágban, tudom, hogy Magyarországon a fizetések nincsenek az egekben, de amikor sok ismerősöm érettségivel, meg esetleg egy OKJ-vel, napi 8 óra munka mellett keres 150-200 nettó között, akkor az, hogy te diplomásként, napi 10 óra munkával keresel ugyanennyit, nem mondom azt, hogy nem hihető, és önmagában azt sem mondanám, hogy ez annyira gáz lenne, HA szeretnéd ezt a munkát, és ezt az éeltvitelt, de tekintve, hogy te folyton panaszkodsz erre, de a kisujajdat nem mozdítanád azért, hogy jó legyen, ki merem mondani, hogy egy nyámnyila kis életképtelen vagy. Akkor is, ha erre lepontozol, vagy behisztizetl.

A leírtak alapján nekem úgy tűnik, hogy lenne hová menned. Nos, első körben fogod, és lapátra teszed a barátodnak nevezett lakótársadat. Aztán elköltözöl máshová. Ha szüleidnél van hely, akkor oda. Következő lépésként pedig keresel valami normális munkát. Nem az a legnagyobb gond az éeltviteleddel, hogy keveset keresel. Hanem az, hogy ezt teszed úgy, hogy minden szabadidődet, gyakorlatilag az egész életedet beáldozod. Ezt lehet csinálni pár hónapig, vagy 1-2-3-4-5 évig, de élethosszig nem. Ez egyenes út a kiégés és az összeroppanás felé. Aztán amikor majd 30 évesen, egy idegösszeomlás után, keresőképtelenül a "barátod" kipenderít otthonról, akkor megnézheted magad. Hidd el, akinek ennyire a pénz a mindene, az képes szívfájdalom nélkül megtenni. Ne feledd, hogy neki te csak egy ingyen dugható nőcske vagy, és nem a barátnője.

Aztán ha megszabadultál ettől a balféktől, akkor IDŐVEL megpróbálhatsz összejönni egy FÉRFIVEL. Mármint egy olyannal, aki tényleg férfi, és nem egy egyetemen rádakadt élősködő.

#16 "Bármikor lehet változtatni."

Azért neeem, nem bármikor, van olyan élethelyzet, amikor ez felérne egy öngyilkossággal... de ez jelen esetben rohadtul nem az az élethelyzet.