Elvárhatom a páromtól, hogy megváljon a kutyájától, mikor hozzám költözik, ha a fiam súlyosan allergiás rá?

Interpretálom a kérdést egy olyan személy szempontjából, akinek a kutya tényleg családtag és a saját gyerekének tekinti (elismerem, hogy ez furcsának tűnik sok ember szemében, de ez van). Szóval:

"Elvárhatom a páromtól, hogy megváljon az előző házasságból való gyerekétől, mikor hozzám költözik, ha a fiam súlyosan allergiás rá?"

A probléma az, hogy elvárni nem várhatod el. Valamilyen köztes megoldást kell keresni, mert amellett, hogy nem eszköz a kutya még csak nem is tárgy. Igenis a párodhoz tartozik és Ő neki az Isten. Fizikailag nem is, de pszichikailag nagyon súlyosan sérülne egy jól szocializált kutya, attól, ha csak úgy lepasszolnák...

A kutya kerti vagy benti?

Ha kerti, akkor válasszátok szét a kertet gyerekes és kutyás részre. Ha benti, akkor döntsön a férfi: kutya vagy nő! Nem Neked kell erről döntened. Nem is kérdés, hogy allergiás ember mellé NEM költöztetünk állatot - súlyos keresztallergia alakulhat ki (én macskával kezdtem, ma már sok másra is az vagyok...) A gyógyszerek felejtősek. Neked egy percig se okozzon fejfájást az eset: a kutya nem meHET a lakásba. Ha kellesz a pasinak, oldja meg: vigye ki a kutyát az anyjához, vigye be a munkahelyére, adja havernak stb. Ez az ő dolga.

UI: mindenkinek, aki a kutyát választaná: egészségetekre! Ez a férfi döntése (nem a nőé).

Akik pedig gyógyszert (?!?!) javasolnak egy kisgyereknek (wtf?!?!), csak hogy a férfi a kutyájával lehessen: megbolondultatok?!?!

Bar nekem nem kutyam van, de en sem koltoznek nelkule.

Mondjuk alapbol nem kezdtem volna olyan novel, akinek a gyereke allergias az allatszorre, hiszen nekem az kell, hogy allatok is legyenek a lakasba, kertbe.

Nem arról van szó, hogy nem a csajt választja, mert fontosabb, hogy a kutyájával lehessen, hanem arról, hogy az élete egyik feléről kellene lemondania. Itt nem arról van szó, hogy van egy kutyája, aki kint ugat a kertben, hanem a fazonnak van egy hobbija, a szabadidejét a kutyájával tölti.

Bár ezt csakis az képes felfogni, akinek valaha volt valami szenvedélye, hobbija. Azok az emberek, akiknek annyiból áll az élete, hogy legyen házuk meg családjuk, azok sosem fogják érteni ezt. Természetesen egy szóval sem akarom azt mondani, hogy a hobbi fontosabb, mint a család, hanem azt, hogy az embernek igenis vannak olyan dolgok az életében, amikről nagyon nehezen, vagy sehogy sem mond le.

Ezért nem is magyarázom senkinek sem, hogy Erőss Zsolt nem egy idióta önző szar volt, amikor családosan is felmászott a hegyre, mint ahogy a kérdező pasiját sem nézem egy kicsit sem hülyének, amiért fontos a kutyája. Ráadásul nem is arról van szó, hogy szakít a párjával a kutya miatt, hanem a kutyával nem akar szakítani azért, hogy a párjához költözzön, ez nem ugyanaz!