Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Most tényleg ennyire sértő, már inkább tapló lettem volna?
A történet a következő:
Barátnővel már egy jó ideje eléggé nagy időközönként találkozom.
Ő nem szeretne utazni hozzám, én sokszor nem tehetem meg hogy hozzá utazzak, eleve mindketten pénz szűkében vagyunk 4500 per alkalom oda vissza utazgatásokhoz.
A lényeg hogy havi max egyszer látjuk egymást élőben.
Múlt hónapban pont a havi vérzése időpontjában tudtunk találkozni. Nem számított rá, 3 nappal korábban megjött neki.
Láttam rajta hogy a falat lekasparja elkeseredettségében, mert szégyellte magát, egy olyan dologért amit úgsze ő befolyásol...
Mondogattam neki hogy nem baj, nem harakszom rá, nem okoz gondot nekem hogy most épp olyan.
Sok minden előfordult már, volt hogy egy együtt fürdésnél jött meg véletlen neki.
Nem nagy ügy, teljesen természetes, és soha nem ájuldoztam a vértől.
Most eltelt egy hónap, természetesen a hülye sors úgy hozta hogy most tudok felmenni ismerősök meghivására Szegedről Bp-re.
Ezt mondtam barátnőnek is, ő nagyon örült ennek.
De nagyon tompítva, finomítva, óvatosan leírtam, hogy mivel pont egy hónappal vagyunk az előző vérzése után, ezért én inkább nem szeretnék így hozzájuk menni.
Sztorihoz hozzátartozik hogy apja utál már 3 éve, mert csak. Megkeseredett, nagy a generációs különbség, etc.
Szóval egyébként se szivesen megyek hozzájuk, ha meg szex sincs, akkor inkább nem erőltetem.
Mondtam hogy jöjjön el a közös baráti iszogatásra a haverokkal, aztán mindenki menjen haza.
Kiborult, mondta hogy ő akkor inkább marad otthon, iszik egyedül és menstruál a szobájában, és ne is találkozzunk inkább.
Kérdés: Ekkora taplóság lett volna ez a részemről?
Nyilván ha nem tudok róla, hogy épp megvan neki akkor, abban az időpontban, és már ott vagyok náluk, akkor nem lépek le a vérzése miatt.
De tudatosan nem fogok elmenni úgy hozzájuk, hogy apja már a puszta jelenlétem miatt morog, anja is rossz szemmel néz rám, És akkor még szex sincs.
Legalábbis nincs kedvem 2 hónapban kétszer csatateret csinálni az ágyban.
Mondtam neki hogy találkozzunk 1 héttel később, vállalok egy plusz munkanapot (egyetemen vagyok, kicsit kevés a munkalehetőség de megoldható) és lesz pénzem menni.
El se köszönt, otthagyta a messenger beszélgetést.
Ez így most mi? mit kezdjek ezzel?
Pitiáner ügy szerintem, 2 hét múlva már annyira nem fogunk erre emlékezni, és emiatt végképp nem szeretnék veszekedést.
válasza:De ez is annyira tipikus...
A pasi ugorjon a kapcsolatban azonnal, ne legyenek igényei, ne legyen semmitől se diszkomfort érzete.
Mert különben egy mocskosdisznóhogylehetilyenvalakiutolsószemét ésatöbbi...
Elmondom mi lenne bunkó:
Bunkó lenne ha aznap beszélni se szeretnék vele.
Szükös az időm, ha egy nap 48 órából állna akkor a barátaimon kívül vele is találkoznék négyszem közt.
De nincs erre lehetőségem.
Nincs saját házam, meg saját autóm, amivel éjjel egykor is gond nélkül odamehetek-visszajöhetek... igen, ilyen nyomorult vagyok 21 évesen. Hogy szakadna rám az ég...
vagy az lenne bunkóság, ha mondjuk emiatt szakítanék vele. azért megnézném hány kapcsolat is életképes úgy hogy 1 havonta találkoznak benne a felek.
Tudom, most fog előjönni itt mindenki olyan statisztikákkal hogy a párok nagy része fél évente találkozik max, meg anyámtérdekalácsa...há'hogyne.
A bunkóság szerintem nem itt kezdődik.
Plusz kitérek arra a kis részletre is hogy itt ténylegesen a kénye miatt nem jön a barátnőm hozzám.
Inkább facen beszélgetünk napi egy órát egy hónapig, minthogy egy oda vissza 5 órát bevállalna ő is havonta egyszer....
válasza:Hát itt más gondok is vannak.
Elárulom, egyetlen ismerősömnek volt saját lakása 21 évesen, a szülei vették.
Ő miért nem akar utazni? Ha kényelemből, akkor az is elég gáz.
10-es
Az apjával sajnos nem lehet erről beszélni. És itt ténylegesen a beszédet nem lehet megteremteni. Nyugdíjas, jó 10 éve kerekesszékbe kényszerült, tehát mindig otthon van. Én megértem hogy ez egy sorscsapás bárkinek, életkortól, munkakörtől, mindentől függetlenül. De egy ponton túl nem lehet a környezetével való vállalhatatlan bánásmódját a stroke-ból adódó szerencsétlen helyzetére fogni.
Nekem is van saját keresztem most nem megyek bele, de nem fogok rá semmit sem, mert azért vagyok ember, tudatos személy, hogy felülemelkedjek ezen.
Szóval hiába van mindig otthon apja, hiába van akár reggel, akár délután, akár hétvége, akár ünnepnap, nem lehet vele leülni négyszem közt, hatszem közt, vagy teljes családilag hogy beszéljük meg a problémáinkat.
abszolút bezárkózó, bármi probléma történik (a mosógép zörgésétől kezdve a lánya és én kapcsolatomig bármi) rögtön támad, vagdalkozik, vagy csak visszatér a "mindenmindegy" állapotba és kimegy 20 percre cigizni a teraszra...
Igy nem lehet beszélni semmiről, se...
Barátnő egész pontosan 2 ok miatt nem jön.
Egyik, hogy a szüleitől még 21 évesen is annyi tiszteletkört kell futnia egy hétvégi oda-vissza úthoz, hogy belefárad.
Nem akarom lázítani a szülei ellen (amúgy örökbefogadott, pont ebből adódik ez a merev, rideg viszony köztük), de 21 évesen szerintem túlzás egy belföldi egy éjszakás út miatt egy hétig könyörögnie. Volt olyan hogy istentelenül leteremtették egy hétvégén mikor nálam maradt, mert anap nem mosogatott el...
Igen, ilyen szintről van szó.
A másik ok hogy borzalmasan szorongó típus.
Szorong ha idegen helyre kell menni, még egy laza délutáni vendégeskedéstől is szorong.
Attól hogy nálam fürödjön, aludjon, hát még hogy lefeküdjünk, egyenesen viszolyog.
Van egyetlen lakótársam az albérletben, attól egyenesen fél. Pusztán a tudat készíti ki hogy akárki van egy szobával arrébb, miközben ő nálam van.
Persze nekem ne legyen diszkomfort, hogy a szülei hálószobája felett van az ő szobája...
Kettős mérce. De mindennek ellenére vele vagyok, mert egy rettentő különleges lány.
Legalábbis mással nem tudok a Pannon térség biogeográfiájáról beszélgetni, vagy épp Cortez hódításairól.
válasza:Továbbra is, csak a szex kikötéssel van a baj.
Semmi baj azzal, hogy nem bírod az apját. Azzal sincs baj, hogy nem akarsz elmenni hozzá. Azzal sincs, hogy nincs autód, hogy a barátaiddal találkoznál, hogy fárasztó lenne ide-oda menni.
Azzal van baj, hogy miután szenvedélyesen előadod, milyen rossz minden, a barátnőd puncijáért mindent felrúgnál. A társaságáért nem, csak a puncijáért. Ez az, ami sértő, semmi más.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Szerintem nem lennél bunkó, ha véget vetnél a távkapcsolatnak, mert nem mindenki tud ebben élni. (Egyáltalán hogy jöttetek össze? Neten, mi?)
De ez így valóban bunkó, hogy utálsz hozzájuk menni, de szexért mész, azért, hogy átöleled és vele legyél, már nem. Ez így bunkóbb, már ne is haragudj.
Én amúgy eleve nem lennék távkapcsolatban többé, már voltam, szerintem több a hátránya mint az előnye.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!