Jól tettem e? Férjem miután megtudta van kapcsolatom lekevert egy pofont, valamint kiakart dobni lakás, gyerekek hallották. Én rá 10-napra elköltöztem a barátom lakásába 170-km a gyerekekkel.

A PAS jellemzők összegezve:

1. A gyermek gondolkodását kitöltik a szülő kritizálására és leértékelésére irányuló gondolatok, melyek nem igazolhatóak és/vagy túlzók.

2. Tudatos, tudatalatti, tudattalan tényezők arról, hogy az elidegenítő szülő részt vesz a másik szülő gyermek általi elidegenítésében.

3. A szülő befeketítés litánia jellegű, ?betanult, elismételt? minőségű, olyan frazeológiák, melyet a gyermek, szokásosan nem használ.

4. A gyermek olyan apró jelentőségű emlékekkel igazolja az elidegenedést, melyek triviálisak, s melyeket a legtöbb gyerek elfelejt. A gyermeket megkérdezve képtelen további kiváltó okot mondani.

5. Az elidegenítő szülő egyetért a gyermekkel, támogatja vélekedését; ezek az okok igazolják az elidegenedést.

6. A szülő gyűlölete akkor a legintenzívebb, mikor az elidegenítő szülő a gyermek és az elidegenített fél is jelen van. Amikor a gyermek egyedül van az elidegenített szülővel, a gyermek mutathat gyűlöletet, semlegességet, vagy (pozitív) érzelmeit is kifejezi.

7. Amikor a gyermek kezdi magát jól érezni az elidegenített szülővel, hirtelen hűvössé válás fordulhat elő, visszahúzódik és ellenségeskedik, azt gondolván, hogy valami rosszat követett el. Az is előfordulhat, hogy azt kéri az elidegenedett szülőtől, hogy ne árulja el a másik szülőnek azt, hogy jól érezte magát.

8. Az ellenségesség mértéke a gyermek viselkedésében, beszédében nagymértékben változhat, az elidegenítő szülőtől való távolság függvényében.

9. A gyűlölködés kiterjesztése az elidegenített szülő kiterjedt családjára, melyet a gyermek még kevésbé tud indokolni.

10. Az elidegenítő szülő nem érintett a kiterjedt család elutasításában.

11. A gyermek gyűlölete gyakorta áthatolhatatlan, ellentétes a helyzetével.

12. A gyermekből hiányzik az ambivalencia, az elidegenített szülő a *teljesen rossz*, az elidegenítő a *teljesen jó*.

13. A gyermek nem mutat bűnösségérzést az elidegenített szülő érzései miatt

14. A gyermek fél, hogy elveszíti az elidegenítő szülő szeretetét.”

Elolvastam a belinkelt kérdést, valóban egyértelmű, hogy ki a kérdés írója!

Én csak azt nem értem, ha az anyuka tudja, hogy soha nem bántanád a gyereket, nem is fenyegetted ezzel, akkor miért akarja eltiltani tőled...

Lehet, hogy attól tart, hogy őt fogod bántani, esetleg vissza akarod szerezni?!

A lényeg, hogy hagyd a "feleséged" elmenni, soha többé ne bántsd, váljatok el, csak a gyerekekre koncentrálj! Vele neked már nem szabad, hogy bármilyen kapcsolatod is legyen, a gyerekeket érintő témákon kívül, bármennyire is fáj! Nehezen tudom elképzelni, hogy sokáig lesz az új pasival... De ez mindegy is most.

Ne tegyétek tönkre a gyerekeket jobban, mert már így is sikerült!

Kössetek kompromisszumot!

b)A gyermek egészséges személyiségfejlıdését az segíti elı, ha megszokott környezetében,

ıt szeretettel körülvevıszemélyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek

biztonságérzetet nyújt a megfelelıkörnyezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés

váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan

ható következményeitıl a szülık kötelesek a gyermeket megvédeni. Az állandóság

követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülıközötti személyes kapcsolatnak

és nem a lakóhelynek van elsıdleges jelentısége. Az egészséges fejlıdést elısegítı

környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a

gyermekelhelyezésnél figyelembe jövıkörülmények között jelentıségének megfelelıen kell

értékelni, a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó

megrázkódtatásoktól meg kell kímélni.

d)A Csjt. 24. §-a szerint a házastársak hőséggel tartoznak egymásnak, és egymást támogatni

kötelesek. A házastársi hőséget sértımagatartás akkor értékelhetıa gyermek elhelyezése

körében, ha az a családdal szembeni felelıtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja

kifejezésre. A családi élet felelıtlen megbontása, a házastárs, a gyermek indokolatlan

elhagyása kétségessé teszi, hogy ez a szülırendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges

személyi, erkölcsi tulajdonságokkal.

A család egységének megbomlása a gyermek életét megzavarja, bizonytalanságot, válságot

idézhet elı, egész életére kiható módon befolyásolhatja a gyermek személyiségfejlıdését. A

gyermek ugyanis legtöbbször továbbra is mindkét szülıjével, teljes családban szeretne élni. A

társadalom ezért joggal várja el a szülıktıl, hogy múló érzelemváltozások, meggondolatlan

kalandok, fellobbanó indulatok, hirtelen támadt összetőzések nyomán kialakult helyzet hatása

alatt ne bontsák meg a család egységét.

III. A bíróság döntése a gyermek elhelyezésérıl

A Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdése szerint – a szülık megegyezésének hiányában – a

gyermeket annál a szülınél kell elhelyezni, akinél a kedvezıbb testi, értelmi és erkölcsi

fejlıdése biztosítva van; ha a szülınél történıelhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a

bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történı

elhelyezést maga is kéri.

A gyermek elhelyezésének alapvetıszempontja: a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a

gyermek életét érintıminden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell

határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a

figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermekelhelyezésénél a gyermek érdeke

megfelelıen érvényesüljön.

IV

A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülıket az egyéniségük, életmódjuk,

erkölcsi tulajdonságaik, alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a

gyermekhez való ragaszkodás ıszinteségét, a gyermeknek a szülıiránt táplált érzelmeit, a

gyermeknek az egyik vagy másik szülıhöz való kötıdését, a szülınevelési képességét, az

iskoláztatási lehetıségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének

alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása,egészségügyi ellátottsága melyik szülı

környezetében van jobban biztosítva.