Kérlek olvassátok el a történetemet, hogyan éljem túl ezt a lelki válságot?

Mielött belevágok,kérem,hogy a negativ kommentelök kiméljenek,és azok is, akik ugy gondolják,elöre kellett volna gondolkodni,férjem a baba születése után egy szörnnyé változott,elötte nem volt ilyen szerettük egymást.Biztos elgondolkodtok azon,hogy miért nem a barátaimmal beszélem meg ezt az egészet,de annyira szégyellem,hogy nem merem senkinek elmondani,itt viszont arc nélkül tudom kiadni magamból.Szóval kapcsolatunk a baba születésével megromlott, a baba éjjel nappal sirt,és férjem nem segitett nem támogatott csak támadott hogy nekem nem való a gyerek,az ö anyja ezt meg tudta oldani háztartással együtt.Azért nem váltunk el,mert még nagyon pici a baba(6 hós)és most nehéz lenne mellette a válóper stb.közös házat épitettünk közös hitel akinek van tudja milyen nehéz ebböl kilépni.Viszont tegnap egy olyan dolog történt,ami annyira megviselt,hogy már az is megfordult a fejemben,nem kéne már nekem élni.A fiam a földön játszott este, apja pedig mellette internetezett és figyelte.én is ott feküdtem,de kimentem kb 2 percre a szobából.egyszer csak azt vettük észre hogy a gyerek köhög mintha valamit lenyelt volna.Megnéztem a torkát,és valami kis matrica(nagyon pici,az almákon szokott lenni)volt a torkában.Fogalmam sincs,hogy talált rá,valószinü leeshetett valahogy a földre és nem vettük észre.Mind a ketten pánikba estünk hogy meg fog fulladni és a férjem elkezdett dühöngeni majd miközben a gyerek fuldoklott akkora pofont adott hogy gyerekkel a kezemben a földre estem(soha nem ütött még meg)utána a gyerek ijedtében visitott az ütéstöl(neki nem lett baja)közben üvöltött a férjem hogy biztos valamit a földre ejtettél és miattad megfullad a gyerekemn szerencsére volt annyi lélekjelenlétem hogy felkapaszkodtam a földröl megforditottam a gyereket és kiráztam belöle a matricát.egész éjjel mellette feküdtem és figyeltem a légzését semmi baja egész éjjel sirtam.a férjem reggel nem hogy bocsánatot kért hanem ugy ment el ne merjem a gyereket veszélyeztetni mert meggyülik vele a bajom(soha nem történt még semmi hasonló sem)ugy érzem magával az ördöggel léptem házasságra és gyülölöm magam amiért ö az apja a gyerekemnek-Hétfön beadom a válópert.nem tudom hogy viseljem el ami történt,mert a babám miatt is lelkiismeretfurdalásom van,teljesen mindegy ki a hibás a történtekért ö nem tehet semmiröl.