Kérlek olvassátok el a történetemet, hogyan éljem túl ezt a lelki válságot?

44-es, olvasgass, idézek a NANE oldaláról:

Tévhit: Egy pofon még belefér a szerelembe: levezeti a feszültségeket, és aztán minden rendbe jön.

Tény: A "pofonra csók" sztereotípia csak a tévéfilmekben működik. A gyakorlatban a pofonok nem kölcsönösek, és nem múlnak el nyom nélkül. Az első pofont követni fogja a többi, és a bántalmazás egyre szélsőségesebb és durvább lesz.

Tévhit: Ha a nő nem ad okot rá, akkor nem is bántják. Csak tudni kell irányítani a férfit.

Tény: A bántalmazónak bármilyen indok elég lehet arra, hogy verést kezdeményezzen. Gyakori, hogy indokai teljesen ellentmondanak egymásnak.

Tévhit: A férfi ideges, azért csap oda. Az ő vállát nyomja a család minden anyagi gondja.

Tény: Az erőszak nem megfelelő módja annak, hogy valaki levezesse az idegességét. Semmilyen családi szereposztás nem indokolja a másik megalázását és megverését.

Ez a férfi megütötte a feleségét, akinek a 6 hónapos gyerek a kezében volt, amitől elestek. TETTLEGES ERŐSZAK, AGRESSZIÓ

Másnap megfenyegette a feleségét. SZÓBELI, VERBÁLIS AGRESSZIÓ

Ez a kezdet, ha a Kérdező nem hagyja el, jön majd a folytatás. Aztán majd elkezdi verni a gyereket is, ha nem alszik el időben, ha rossz jegyet hoz, stb.

Kinek kell ez? Senkinek.

Egy férfi sem ér ennyit, nem hogy egy nőt bántalmazó, fenyegető.

Kérdező, elcuccoltatok a babával valahova?

Most olvastam a kérdésedet, teljesen lesokkolt.

Már az se normális, ahogy alapvetően hozzááll a dolgokhoz, de a tegnapi teljességgel megbocsáthatatlan. Sajnos tartok tőle, hogy ha egyszer megtörtént egy ilyen eset, meg fog ismétlődni később is, ha hagyod. Szerintem jól teszed, ha elválsz, a picinek is jobb lesz. Az én anyám anno 13 évig tűrt, mire összeszedte magát, fogott minket és elköltöztünk. Bár előbb lett volna kellőképpen bátor hozzá.

Ne okold magad a történtekért, lesznek ennél még cifrább esetek is. A mi babánk is kicsi még, de van tapasztalatom az 5 éves öcsémmel, aki sokat van nálunk. Ő képes volt például elbotlani a saját lábában és úgy beverni a fejét a szekrény sarkába, hogy kórházba kellett vinni. Pedig ott álltunk mellette, de egyszerűen nem volt idő reagálni. Sírva álltam anyám elé utána, magamat okoltam a történtekért, de ő csak legyintett. Gondolom a sok éves tapasztalat teszi.:)

Tegnap a férjem volt figyelmetlen a fürdetésnél. Én kimentem előkészíteni a lányunk vacsoráját, ő meg addig fürdette. Amíg a lábait mosta, a fejét egy pillanatra elengedte, ez éppen elég volt ahhoz, hogy a gyerek oldalra forduljon, arccal bele a vízbe. Erre értem vissza a szobába. Azonnal kiemeltem a fejét a vízből, köhögött párat, de nem lett baja. Szegény férjem teljesen kikészült, hogy ilyen megtörténhetett. Mondtam neki, hogy semmi baj, legközelebb jobban figyelünk, mert nagyon izgága a kisasszony. Egyébként is még hátravan a java, majd ha tanul járni...

Úgy látom, nagyon jól látod a helyzeted, úgyhogy itt mi csak megerősíthetünk. Ha bármi fejlemény van, írj! Említették a NANE honlapot, ha eldurvul a helyzet, kérj segítséget tőlük, ha már sajnos a szüleidre nem támaszkodhatsz!

Bahhh, és továbbra se tudok magamhoz térni attól, hogy még mindig abszolúte igazolva érzi magát, hogy majdnem megölted a gyerekét. Basszus. Teljesen elmebeteg. Te tényleg csak a fogvatarttotja vagy, ő meg a fegyőr. Pszichológusok elcsámcsoghatnak...

43-as vagyok

Felháborító, hogy még mindig te vagy a rossz és szerinte megérdemelted a pofont...

Ha később félre nyel a gyerek, akár 5 éves korában, akkor is megver mert te főzted az ételt? Vagy ha egyszer becsipog a légzésfigyelő arról is te tehetsz majd mert mondjuk te mostad a baba ágyneműjét?

Mint írtam és te is írtad, hibázunk. Akár az anyuka, akár az apuka. Ezeket a dolgokat el kell fogadni és szerintem egy normális kapcsolatban, házasságban, családban ez nem lehet ekkora probléma hogy megüssük érte a másikat.

Próbálj meg higgadtan beszélni vele, higgadtan elválni, nehogy bántson még titeket.

Ha a szüleid nem élnek, tudsz valahova menni?

Vagy maradnál a házban és menjen ő? Elmenne?

Szerintem családsegítővel mindenképpen beszélj, védőnőnek is szólj, és jó ügyvédet keress.